tévéSmaci

Mit csinálnak azok az elefántok?

  • tévésmaci
  • 2015. november 15.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché már fenn ültek a teherautón, s az épp kikanyarodott a főútra, hogy az egyik nem túl távoli falu felé vegye az irányt, hirtelen kiáltást hallottak, s a kocsi megállt. Rendes csőrös Csepel volt, a platón három sorban padokkal, középen duplán, ott hátat hátnak vetve ültek az utazók: a csapat és a segítők. Miklós Jani, a csapat vezére ­kiáltott, s valaki elértve szándékát, jó nagyot rácsapott a vezetőfülke tetejére az elöl ülők közül. Satufék, de bírja a Csepel a gyűrődést, megáll az zokszó nélkül. Sztupa és Troché ekkor még süvölvény kamaszok voltak, de maga a vezér, a Jani sem volt tán csak két-három évvel idősebb náluk, Sztupánál kettővel, Trochénál hárommal. Mindazonáltal Sztupa és Troché voltak az egyetlenek, akik egyből levágták, hogy miért állította meg a csapatszállítót. Mert ­amiért, pontosabban akiért megállította, azt ők is ismerték, hovatovább nekik is fontos volt. A falu térnek is beillő, széles főutcájának a járdáján ballagott egy kisfiú. Kicsit furcsa, de ártalmatlannak tűnő szerzet, mi úgy ismerjük: Ómafa. A teherautón ülők jó része is így ismerte, persze mindenki tudott róla valamivel többet is. Azt például, hogy pesti. Bár sokat eszi errefelé a fene. A plató tele volt, ment a csapat győzni, ott voltak még a lányok is. Hova mész? – kérdezte a Jani, még mindig ordítva. Csak ide, tudod, eszek egy fagyit. Gyere velünk, nyerünk! Ómafa mintha megindult volna, de nem is volt az mozdulat, inkább csak egy rándulás, vitte volna a szíve. Kivételes pillanat ez egy kisfiú életében, miatta álltak meg a győzők, a nagyobbak, hogy tartson velük. És ott voltak azok a lányok is. Mikor kezdtek? 5-kor. Győzünk. Utána nyilván lesz egy kis ez-az. Estére itthon leszünk. Nem ­lehet. Nem szóltam otthon. Kár, szia, induljunk, elkésünk, győzünk. S a csőrös Csepel nekilódult, a platóról sokan integettek egészen addig, amíg a katolikus templomnál el nem nyelte a halálkanyar az egész látomást. Ómafa nem tudta, hogy sírjon vagy nevessen, de sírt. Nem is nagyon befelé, szerencsére nem jött szembe senki. Egyfelől majd szétvetette a büszkeség, hogy megálltak neki. Másfelől bánta az elszalasztott lehetőséget. Sztupa és Troché azért megjegyezték az esetet: sármelléki törpe Thermopílé.

Szombaton (17-én) este hét előtt egy spagettiwesternnel nyitunk a Film Mánián, elég tré címe van: Egy kincskereső Mexikóban. Mondjuk, külföldiül jobban hangzik: Vamos a matar, compáneros! 1970-ben rendezte Sergio Corbucci. Utána úgymond szten­derdek jönnek a Dunán, kilenctől a Közönséges bűnözők, utána meg A nagy Gatsby, de nem ez a mostani, hanem az 1974-es, Redforddal. Az m3 délben letolt két részt a Beszterce ostroma 1976-ban készült háromrészes tévéváltozatából, ha jól emlékszem, Bessenyei Ferenccel. Persze így emlékezni nem nagy mutatvány, hisz akkoriban minden ilyesmiben benne volt, s egymást érték a hasonlók. Fizető vendé­geink a Cinemaxon megnézhetik este negyed kilenckor a Whiplasht.

Hétfőn a nagyszerű George P. Cosmatos (ide azért jutott némi irónia) munkásságának egy korai gyöngyszemét vetíti a Film Mánia este háromnegyed hétkor, a Műgyűjtők és kalandorok 1979-ben készült. Ah, búgják velem gyorsan az Egy férfi és egy nő borzongató melódiáját, mert a Cinemaxon éjjel negyed kettőkor indul útjára a gyönyör, már ha van abban bármi élvezet, hogy a hetvenes évekből visszazuhanunk a hatvanasokba.

Szerdán Truffa egy érthetően kevésbé ismert vígjátéka visz vissza minket a fődekádba: Egy olyan szép lány, mint én öt óra húszkor ugyancsak a Cinemaxon. A cím nyilván sokkal több értelmet kap, ha bevalljuk, hogy a sitten parkírozó Bernadette Lafont körül forognak az események, s olyanok környezik, mint Dussolier, Claude Brasseur vagy örök kedvencünk, az ifjú Philippe Léotard. Leölte a pereputtyát, Dussolier mégis hisz az ártatlanságában. Nem szeretjük sajna Truffát, de erről alig is tehet.

Csütörtökön viszont Tim Spall jön, akit imádunk. Mike Leigh tavalyi Mr. Turnerében lép fel, dettó a Cinemaxon. Ez van: no tévé!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.