Az Info egyébként győztesnek valóban győztes: Prima Primissima Díjtól a Superbranden át a Pulitzer-emlékdíjig mindent begyűjtöttek már, szóval bizonyos szempontból érthető, ha nincs bennük olyan fene nagy viszketegség. Ettől persze még kell tartalmat előállítani, de ha van egy bejáratott módszer, az is szinte magától megy. Vagy nem. Az Infónál a bejáratott módszernek egyfajta hibrid műsortípus előállítása tűnik: magazinműsornak hívják, de valójában inkább látszik egy bővebb híradó és egy szűkebb magazin (össze)szerelemgyerekének. Ha megnézzük a kisebb rádiócsatornákat, azt látjuk, hogy műsoraik nagy része (gyakran a műsorpaletta egésze) stúdióbeszélgetésekből áll. Ez igen gazdaságos, kimozdulni nem kell, és ha élőben megy, akkor vágni meg keverni meg átgondolni se nagyon, amit leadunk. Az InfoRádió nem itt tart – habár legismertebb brandje az Aréna, ami állítólag „az ország egyik legtöbbet idézett rádióadása”. Magazinműsorai mégis magukban hordoznak valamit a stúdiók szűkösségéből és félhomályából.
Itt van például a Kötelék, vagyis „az InfoRádió honvédelmi és biztonságpolitikai magazinja”. Minimum azt gondolnánk, hogy itt majd lánctalpcsattogással, helikopterzúgással meg nagyon szigorú aláfestő zenékkel fogják nekünk tálalni a honvédelem ügyes-bajos, de veleszületetten rendkívül emelkedett témáit, ehelyett kapunk egy szürkészöld kis hírműsort, amiben valódi katonákról épphogy szó esik. A Domanits András vezette és Fekete-Szalóky Zoltán szerkesztette műsor hetente fél órában jelentkezik, s minden alkalommal a honvédelemmel kapcsolatos friss eseményekre fókuszál. Csak hát – tegyük hozzá: szerencsére – a honvédelem Magyarországon nem szállít hetente annyi friss eseményt, hogy az egyes hírek köré rövid szöveges magyarázatot szövő műsormodellt érdekes tartalommal fel lehetne tölteni. Ha valóban magazinműsor lenne, akkor ez a fél óra kevés is lenne, hiszen egy csomó helyszíni beszámolóval, haditechnikai elemzéssel, hadtörténeti nyavalyával tényleg érdekes irányba lehetne tolni a Kötelék szekerét – de ehhez azért nagyobb elszánás kellene, meg, mondjuk, egy másfajta cél.
A Köteléknek ugyanis jelen állás szerint épp az a célja, hogy ilyen kis félhivatalos, mütyürkeszerű beszámolókat készítsen. Megemlékezés volt az aradi vértanúkról a Fiumei úti sírkertben (jó, ezt muszáj, október 6-ai műsorról van szó), beszélt Lezsák Sándor (szívhez szólóan) és Simicskó István (harciasan). Aztán sportnap volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, megnyitotta Simicskó István („ha a sportszerűséget be tudjuk hozni az emberi kapcsolatainkba, akkor szerintem minőségi javulást tudunk elérni az emberi viszonyaink területén”). Konferenciát tartottak a vörösiszap-katasztrófáról, felszólalt Simicskó István és Bakondi György… Ez honvédelmi magazinműsornak azért eléggé aktatologatós, valljuk be, pedig ezzel már le is ment az adás fele. A második félidő egy fokkal mozgalmasabb, szóba kerül a Közös Akarat (hogy is lehetett volna ennél találóbb nevet költeni neki?) művelet a déli határnál, s az az egyszerre zavarba ejtő és természetes tény, hogy a kerítésépítésnek köszönhetően nőtt az önkéntes tartalékosnak jelentkezők száma a toborzóirodákban. Egyébként az ebben a szakaszban szóhoz jutó Benkő Tibor vezérezredes beszélt körülbelül a legszínesebben a műsor összes megszólalója közül. A hivatalos adatok sorolása közben a maga egyszerűségében is hitelesen köszönte meg a kerítés közelében lakó civilek jóindulatát. És ezzel nagyjából le is telt az ő két perce.
Mindebben mégsem ezek a sutaságok a legkellemetlenebbek. A InfoRádióban az oktatási műsort az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja, a nemzetközi magazint a Külügyminisztérium, és akkor már nem is olyan nehéz kitalálni: a Kötelék szakmai partnere a Honvédelmi Minisztérium. A műsor maga meg valahol az árokparton hever félúton a kormánypropaganda és az információszolgáltatás között.
Kötelék, InfoRádió, október 6.
