Rádió

Negyed óra

Időkitöltő mozaik a Kossuthon

Interaktív

Van itt némi gond a műsor elnevezése körül. Ha jól értjük, a Kossuth rádió ebéd utáni kisszínesének hivatalos címe: Mit szól hozzá? Mozaik a Jó napot, Magyarország! tegnapi adásából. Ehhez még olykor hozzácsapják a műsorvezető nevét is, így: Mit szól hozzá? Mozaik a Jó napot Magyarország tegnapi adásából Néveri Igorral.

A Kossuth honlapján ugyanakkor másik cím (Jó napot Magyarország mozaik) alatt fut a műsor neve, ami a felkonferálásban már múlt időre (Mit szólt hozzá?) módosul. Lényegtelen eltérések? Minden bizonnyal, ám a napokban újabb húszmilliárddal megkínált, immár hajszál híján százmilliárdos költségvetésű közmédia profizmusára mintha némi nem kívánt fényt vetne egy ilyen ártalmatlan (de mindenképpen amatőrséget tükröző) műsorcím-bonyodalom.

Amúgy az ötlet, hogy az egyik legelátkozottabb idősávot, a déli hosszú híradást és a (nagy visszatérő) vízállásjelentést követő, és az egy óra után beinduló vitaműsort megelőző szakaszt feltöltsék valami tartalmas, de könnyű anyaggal, védhető. (A hétvégén tovább súlyosbítja a szintén a sírból visszahozott Jó ebédhez szól a nóta is. Vissza a jövőbe, azaz előre a múltba!) Akárki is kapná meg a 12:45 és 13 óra közötti tizenöt percet, nem lenne könnyű dolga. Az Echo Tv-től igazolt Néveri Igor (igaz, akkor még Néveri Ferenc Igor volt) végül is úgy oldja meg a dolgot, hogy az előző napi másfél órás délutáni beszélgetős (saját) műsorából szemezget, pontosabban annak egyfajta zanzásított változatát adja le. A Jó napot Magyarország! (ez esetben felkiáltójel is van a címben) négytől fél hatig jár körbe egy-egy kiemelt témát szakértők és (főleg) hallgatók megszólaltatásával – utóbbira vonatkozik a „Mit szól hozzá?” kérdés, ezúttal jelen időben. A Jó napot Magyarország! egyben a napi műsorstruktúra egyik alappillére is, a Jó reggelt, Magyarország! című napindító, és a szimplán csak Az este címen futó napzáró műsor között félúton. A Mozaik – nevezzük az egyszerűség kedvéért így – tehát mindig az előző napi műsorból mazsolázgat, és egy téma korábbi, ráérősebb kibeszélését igyekszik negyed óra alatt visszaidézni. Hogy ennek van-e értelme (a kellemetlen műsorsáv kitöltésén túl), az minden bizonnyal nyitott kérdés, az viszont biztos, hogy a tömörített adásoknak van egy sajátos hangulata.

Szombat dél után tehát a péntek délutáni adás kivonatát kaptuk. A téma most a vadászat volt, egészen pontosan az, hogy a hallgatóság szerint miről szól a vadászat, van-e értelme, hasznos-e, etikus-e. A bevezető megfogalmazása szerint: „Mit gondolnak ma a vadászatról, amikor leginkább csak a szupermarketek akcióit lehet lesni?” A műsor elején a fővárosi utca emberét kérdezték az ügyben, és igencsak markáns vélemények hangoztak el. Onnan kezdve, hogy szimplán „nincs semmi értelme”, azon keresztül, hogy „az állatoknak ugyanannyi joguk van élni, mint az embereknek”, odáig tartott a skála, hogy nem sport, „inkább gyilkolás” a dolog, és persze akadt olyan is, aki a vadgazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Ehhez képest Néveri, a szót visszakapva egy Tárki által jegyzett közvélemény-kutatásra hivatkozva azt olvassa be, hogy a lakosság több mint fele úgy véli, a vadászat lényege az állományszabályozás, a hallott vélekedések és a beolvasott állítás közötti határozott különbségre nem reflektál. Lehet, hogy hosszabb volt mindez az eredeti adásban, de a Mozaikban időszűke van, így viszont a kép nemhogy tisztulna, hanem egyre zavarosabbá válik.

Néveri ugyan a műsor Facebook-oldalára beírt véleményeket is beolvassa, de azzal sem jár jobban: az ottani hangok szerint a vadászok gyilkosok, a vadászat pedig szimpla kegyetlenkedés, semmi több. Nem is meglepő talán, hogy ezután már nem bízza a véletlenre a műsorvezető, és inkább a Mandinerről idéz egy vadászatot támogató cikkből.

Mondani sem érdemes, a téma jóval bonyolultabb mindennél, és sokkal több higgadt elemzést igényelne, hogy a közvélemény negatív előítéletei és a vadászat valóban nyomasztó határátlépései között kiderüljön, hol is van az igazság. A Mozaikban azonban ilyesmire nem került sor, és az sem derült ki, hogy az előző napi hosszabb adásban végül mire jutottak a betelefonálók, ha jutottak bármire is. Mindenesetre a kérdéses negyedóra eltelt, ha már ez volt a cél.

Kossuth rádió, július 4.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.