Ami érdekesebb, az egyfelől az egésznek a kontextusa; vagyis az, hogy a rádió hetente kétszer jelentkező, Kérdőjel című „gyorselemző félórájában” kerül minderre sor, másfelől hogy az eddigi kereteket szétfeszítve szebb napokat látott történészek és célra tartott állami kutatóintézetek munkatársai helyett egy nemzetközi összeesküvés-elméleti projekt képviselőjét kérdezik. Illetve nem is kérdezik, és ez a legrosszabb.
A Kérdőjel vállalt missziója szerint a „jelen ügyeivel” foglalkozik, mégpedig „az okok megértésének szándékával”. Mindenesetre sok aktualitásról szó esik itt kedden–szerdán délidőben; volt már téma az ételbiztonság, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja, az EU gazdaságának aktuális kilátásai, de még a csődbe menő utazási irodák is. Az alapvető felállás általában az, hogy a műsor házigazdáinak (Bálint István, Czirják Imre, Saliga Péter és Simon-Palov Judit) egyike leül a stúdióban a meghívott vendéggel, hogy szűk harminc percben egy jól körülhatárolt, friss témát kibeszéljenek. A vendégek általában egy-egy kormányközeli think tanket képviselnek, leggyakrabban a Migrációkutató Intézetet, az Alapjogokért Központot vagy a Nézőpont Intézetet. Ezt a monotóniát látszott megtörni a legutóbbi adás, amikor is az iszlám agresszív térhódításáról gondolták – nyilván mint hot topicról – kikérdezni a titokzatos Iszlám Politikai Tanulmányok Központjának „kutatóját” és „magyarországi vezetőjét”, Incze Nikolettát (az idézőjeleknek itt többszörös funkciójuk van). A műsor beharangozója nem lacafacázik, egy mondattal berúgja a félelemgépet: „Az iszlám nem egészen 150 év alatt egész civilizációkat hódított meg, ahhoz viszont, hogy Európában eltűnjön az őshonos kultúra és vallás, ennél sokkal kevesebb idő is elég lehet.” Hát, valahogy így. Nyilván előre belőhető, hogy miféle jövőképet kapunk.
Csak épp az nem derül ki az egész adásból – elsősorban, mert a műsorvezető Simon-Palov Judit a műsor címe ellenére sem érzi feladatának, hogy esetleg bele- vagy utánakérdezzen az elhangzó dolgoknak –, hogy mi a fene az az Iszlám Politikai Tanulmányok Központja. Hangzásra olyan, mint valami komolyan vehető kutatóhely, de hát azt már a fentebb szóba hozott állami alakulatok kapcsán is megtanulhattuk, hogy nem mind arany, ami intézet. Ebben az esetben mégis másról van szó; az Iszlám Politikai Tanulmányok Központja tulajdonképpen egy magánalapítású hobbiszervezet, ami elsősorban arra hivatott, hogy az Amerikában már persona non gratának számító, hírhedt iszlamofób szerző, Bill Warner könyveit értékesítsék. Warner, akit gyakran professzorként emlegetnek a magyar hivatkozások (nyilván tükörfordítva az itt amúgy szimplán oktató jelentésű angol szót), jellegzetes önjelölt szakértő: sem végzettsége (fizikus), sem karrierje nem teszi alkalmassá rá, hogy az iszlámról írjon, ő mégis ezt teszi – kapaszkodjunk: 2001. szeptember 11. óta –, merthogy beleásta magát. Véletlenül sem akarnánk reklámot csinálni neki, de az IPTK honlapja lényegében az ő saríakönyvének reklámoldala, és semmi mást nem tudhatunk meg róla, csak hogy Warner azon dolgozik, hogy az iszlám alapszövegek statisztikai elemzésén keresztül felnyissa a Nyugat szemét. Nem vicc: kiszámolgatja, hogy egyes szövegekben hány szó szerepel, és azok mire vonatkoznak, és ez alapján leplezi le az ellenség titkos tervét.
Incze Nikoletta, akiről nem derül ki, hogy minek a kutatója (tartunk tőle, Warner könyveinek), a warneri technikát virtuózan elsajátítva keveri a számmisztikát a statisztikai eljárásokkal, a történelmi hiedelmeket a vallástörténeti félinformációkkal, valamint a legvadabb előítéleteket a leggagyibb érveléssel. És legott kivágja, hogy Franciaországnak már csak tíz éve van hátra, mielőtt megtörténne a jogi értelemben (is) vett iszlám hatalomátvétel.
Ez a beszélgetés így minden értelemben felháborító és elkeserítő, egyszerre több szakmát és tudományt csúfol meg, hogy azt ne is említsük, mit állít Európa iszlám hitű polgárainak mindegyikéről. De egy rádiókritika végén mégiscsak az marad a legkínzóbb kérdés, hogy miért vezet valaki elemző-beszélgető műsort, ha nem akar egyetlen épkézláb kérdést sem feltenni.
Kérdőjel, Karc FM, augusztus 30.
