Tévésorozat

Orgyilkos osztály

Interaktív

A nyitójelenetben Lin mester (Benedict Wong) – minden irónia nélkül – Gavrilo Princip példáját idézi fel, majd orrba vág egy újnáci szőkeséget, aki épp titkos üzenetet csempészne a pad alatt egyik osztálytársának. Ez a jelenet összefoglalja a Deadly Class énképét. Rick Remender és Miles Orion Feldsott alkotók a sötét & pimasz tinisorozatos vonulatban kívánják elhelyezni művüket, a The 100, a The End of the F***ing World és hasonlók társaságában.

A cselekmény a 80-as években, egy amolyan orgyilkosokat képző Roxfortban játszódik, ahová hősünket is befogadják, aki a fáma szerint felgyújtotta a San Franciscó-i árvaházat, ahová szülei halála után elhelyezték. Marcus megfogadja, hogy meggyilkolja Ronald Reagant, akinek a mentális egészségügyi ellátórendszert visszavágó intézkedései közvetve a szülei halálát okozták. Nem kell sokat törni a fejünket, hogy rájöjjünk, a 80-as évek tinijeinek anarchista dühe rímel korunkra: Reagan populista, neokonzervatív kormányzása Trump ámokf­utásának tükre.

A sorozat persze sem formájában, sem cselekményében nem fordítja ki a világot a sarkaiból: hiába a rendhagyó tanterv és a könyörtelen tanárok, vidáman érvényesülnek az amerikai gimis történetek toposzai (kasztrendszer, annak rétegein átívelő szerelem, kirekesztettség, házibulik, mélynek szánt, de lúdbőröztetően ciki álnihilista narráció). A széria a moralitással is ellentmondásos viszonyban van: hol (szavakban) elveti a létjogosultságát – hiszen mégiscsak gyilkospalántáknak szurkolunk –, hol pedig az altruizmust és az összetartást dicsőíti.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.