tévéSmaci

Őrsas

  • tévésmaci
  • 2017. december 16.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché eloltották az égő sellőket, maguk sem voltak biztosak a dolgukban. Igazság szerint napok múltával sem tudták eldönteni, hogy helyesen cseleked­­-tek-e vagy sem. Minden olyan különös volt. Éjszaka a kikötőben lettek figyelmesek a távolban játszin villódzó fénypontokra, melyek úgy lettek egyre nagyobbak, egyre ki­ve­hetőbbek, egyre kontúrosabbak, ahogy közeledtek feléjük. Először lassan, mintegy sétájuk nem tervezett folytatásaként, aztán valamelyest megszaporázva lépteiket, végül rohanvást haladva a lángoló tenger, vagyis hát a lángoló sellőuszonyok, sellőhajak felé. Távolról gyertyaláng, közelről tűzvihar, s persze kifulladás a futástól, doboló halántékerek. Faszt kerestek éjszaka a kikötőben? Mármint Sztupa és Troché. A sellőket nem látszott különösebben zavarni a dolog, sőt igen magas kedvük volt, s egy szóval sem kérték, hogy oltsa el őket bárki is, szó szerint lobogott, szikrázott a kedvük, mint megállíthatatlan külsőégésű motorok járták a táncukat, lángra kapott körülöttük a vízfelszín is, mintha csak egy öreg sötétkék vagy fekete lepedő lenne. Mégis volt valami furcsa, valami oda nem illő ebben a hancúrozásban, ami megmagyarázta Sztupa és Troché elbizonytalanodását. Talán a fáradt tekintetek? Talán épp a tombolás megátalkodott volta? Hogy nem akar véget érni soha? Látva, hogy vízzel itt nem mennek semmire, előbb kötésig, aztán nyakig gázolva a habokba, vastag tengerészkabátjukkal oltották a kezük közül egyre csak kisiklani igyekvő sellőket, míg végül az összes ott nem rítt körülöttük füstölgő uszonnyal, megperzselt szemöldökkel, mint akik valóban hamut szórtak önfejükre. És akkor még az álmos pofákról, a leragadó szemekről nem is szóltunk egy szót sem, csak bámultunk bele a füstszagú kikötői éjszakába.

Pénteken (17-én) mindenki nagyon becsülje meg magát, mert több napot nem fordíthatunk a tévézésre, beköszöntött a fenséges november, húzzon mindenki kirándulni. Viszont már délután bekezdünk, mert az HBO 2 16.25-kor indítja A fehér hercegnő című sorozatát. A Philippa Gregory regényére alapozott mű szerfelett értő szintézise a királyos filmeknek, a Burda szabásmintáinak és a nagyi gazdagon illusztrált szakácskönyvének. Maradva a csatornán, éjjel fél egykor hozzáláthatunk Tom Hardy ugyancsak nagy levegővétel után megalkotott sorozatának, a Tabunak, ami egyfelől nem különb egy szikrával sem, de sajnálatos módon a második évad hamari közeledtét jelzi. Aki viszont a Cinemax 2-t választja ugyanezért a pénzért, este fél kilenckor a német film legnagyobb sikerű zsákutcájába, a Toni Erdmannba fut bele, viszont éjjel háromnegyed három előtt megnézheti Werner Herzog 1979-es, Telčben forgatott Woyzeckjét a kétségkívül igéző Eva Mattesszel, s a szemével sűrűn gülüző Klaus Kinskivel. Persze kizárólag ezért az egy filmért érdemes a héten bekapcsolni a tévét, bizonyságául annak, hogy akkor még a kamuflázs is ezerszer különb volt, mint ma bármi a moziban. Az értők persze nyilván orosz kalandfilmet néznek, a Filmbox 22.55-kor adja nekik az 5 menyasszonyt. A jófejeknek meg az AMC muzsikál tízkor: Menekülés New Yorkból. S ha ehhez még hozzácsapjuk, hogy a Cinemax egyben leadja 21.40-től a Rellik (értjük: Killer visszafelé) mind a hat részét, hát tényleg jobb, ha mindenki menekülőre fogja.

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.

Mindent a 25-re

Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését.