tévéSmaci

Robi hód

  • tévésmaci
  • 2016. április 17.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché elmentek világgá, Sztupa hozott egy szamarat. Felültek rá annak rendje és módja szerint, de a szamár nem indult. Sztupa leszállt, Troché pedig a klasszikus módszerhez folyamodott, öregapja horgászbotjára felerősített egy szép sárgarépát, s belógatta a fülesnek. A szamár erre sem indult el, de kétségkívül látszott a pofáján valami gyönyörködésnek értelmezhető grimasz, ahogy a lógó répát szemlélte. Sztupa nekivágott gyalog, na, erre a füles is mozdult végre, mintha nem is csacsi lenne őkelme, hanem kutya. Egy hű eb. Mentek, mendegéltek, Troché zötykölődve a hátasán, mint valami 20. század közepéről szalajtott Sancho Panza, kacagott nagyokat, suhogtatta a pecabotját, vígan volt. Sztupa a szamár mellett csendesen ballagott. Jaj, feltöri ám az alfelemet ez az oktalan állat, mondta egyszer csak Troché, s így folytatta: cseréljünk, egykomám, jobb lesz nekem gyalogolni, neked meg üdögelni fenn a szamár magasán. Így is tettek, Troché lehuppant, Sztupa felpattant, s mentek tovább. Már vagy félnapnyi járóföldet is megtettek, amikor bizony mindketten el­éheztek, Sztupa körülpillantott a széles mezőn, s megállapította, hogy azon bizony semmi ehetségeset nem látni, a legokosabb lenne tán egyből megenni azt a szép sárgarépát. Amúgy is fáradt már rendesen elfele a karja a bot tartásában. Egyből két gonddal kevesebb, lesz valami a hasukban, s a tehertől is megszabadul. Igen ám, vetett ellen Troché, de mit szól ehhez majd a szamarunk, hátha megsértődik, s megint nem akar majd jönni. Sztupa ezen komolyan elgondolkodott, de Troché gyorsan rándított egyet a vállán, sebaj, ha nem mozdul, kénytelenek leszünk őt is megenni. Sztupának tetszett az ötlet, de még a szamár is felröhögött – vagy ezen, vagy máson. Mindenesetre a répához jóízűen hozzáláttak. Az meg szép is volt, jóízű is volt, csak hát kevéske. De ahhoz mégis elég volt, hogy jól megszomjazzanak rá. Troché szerencsére meglátott egy házat, csárda lesz az, ha nem éppen délibáb, szólott. Egyikük sem ült fel a szamárra, volt tán valami lelkiismeret-furdalásuk, hogy csupán a répa zöldjét adták neki, hát gyalog indultak a vélelmezett csárdának. Az meg egyre közeledett feléjük, s egyre valóságosabbnak látszott, olyannyira, hogy a szegény szamarat ki is kötötték elé. Ha bemegyünk, adunk neki nevet, Sztupa, az mégsem járja, hogy járja velünk az utat, s mi csak szamárnak szólítjuk, és bementek.

Pénteken (18-án) az Ismerős Arcok helyett mi, rendszeridegen tényezők az Idegen arcokkal ünnepelünk. Nagy coolság a mű, ugyanis a végtelenül hülye marslakók arra jutnak, hogy a bolygónkat úgy lesz a legkönnyebb leigázni, ha betámadják Brixtont. Arra persze nem számítanak a marhái, hogy a Jodie Whittakerrel szövetségben fellépő kiskamasz feka utcakölykök keresztbe tesznek törekvéseiknek. A filmtörténeti jelentőségű (igen, az, mert csak Orson Welles Világok harca című rádiójátékával mérhető, amit bezzeg nem ad a tévé) mű érthető okokból a Coolon lesz, 23.20-kor. Kilenckor benézett az AMC-re Cillian Murphy és Mark Strong is, Erős Pista öccse. A Napfény c. filmben léptek fel.

Szombaton Üdv a mocsokban! Hol adják? Ki találja ki? A Tv2-n! Mondja valaki, hogy Andrew G. Vajnába nem szorult némi önirónia. Áh, én csak nézegettem azt a rohadt Bentleyt, de hát egy Kintleyre se fussa igazából. Délután volt a Film+-on Marslakó a mostohám – csak úgy mondom, hogy nehogy megsértődjenek, mert tegnap lemarháztam őket.

Vasárnap tovább húzódik a heti veres fonál, ezúttal Erőss Pál bátyja, Mark Strong lép fel a kitűnő Douglas Henshall oldalán a Coolon hét előtt A sasban. Fél tíz után lesz az RTL Klubon A sárkány csókja is, speciel Bridget Fondával, akinek innen is a csókjainkat küldjük, nem feledve, hogy a sas nem fog sárkányokat. Annál is kevésbé, mert A sast Skóciában és Budapesten forgatták, s tele van magyar színészekkel. Aki nem szereti Steven Kinget, az vessen magára, s este tízkor rá is fázik az AMC, mert jön a Csontzsák, az igéző Annabeth Gishsel. Gishsel overcome. Fuck tv! Ruszkik haza!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.