Sajtódíjat kapott a Magyar Narancs volt munkatársa

  • narancs.hu
  • 2021. március 15.

Interaktív

A MÚOSZ nyilvánosságra hozta idei díjazottjainak névsorát. 

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) március 15-e alkalmából nyilvánosságra sajtónapi díjazottjainak névsorát, köztük elismerést kapott lapunk volt munkatársa is. 

A Magyar Sajtódíj a MÚOSZ három éve alapított szakmai díja a legmagasabb színvonalú újságírói teljesítményt nyújtó sajtómunkások és alkotóközösségek elismerésére. A díjat az idén a Telex szerkesztősége, Lukács Csaba (Magyar Hang) és Keller-Alánt Ákos kapja. 

Keller-Alánt Ákos jelenleg a Szabad Európa munkatársa, előtte évekig a Magyar Narancs újságírója volt. Lapunknak írt cikkeit itt találják! A díjhoz gratulálunk!

A Földes Anna Interjúdíjat Serdült Viktória, a HVG munkatársa kapta Csilek András infektológussal készült interjújáért.

A MÚOSZ Gazdaságpolitikai és Médiatudományi Szakosztálya a Gazdasági Újságíró Díjat Gulyás Mártonnak és a Partizán szerkesztőségének ítélte oda.

Az Aranytoll díj a MÚOSZ több évtizedes múltú életműdíja, amelyet hagyományosan a határainkon inneni és túli magyar nyelvű újságírás magasan jegyzett képviselői kaphatnak meg. Idén Kereszty András, a Népszabadság volt főszerkesztő-helyettese és a Népszava volt főszerkesztője, Farkas László, az Új Írás szerkesztője, Szűcs Gábor, a Kurír volt főszerkesztője és a Szabad Föld volt lapigazgatója, Rózsa Péter, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió volt munkatársa, a 168 óra volt főszerkesztője, a Klubrádió szerkesztője, Varsányi Zsuzsa, a Magyar Rádió zenei műsorainak volt szerkesztője, valamint - a szakma határon túli reprezentánsai közül - Markó Béla költő, volt politikus, esszéista és újságíró részesült az elismerésben. 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.