Az alternatív valóság találkozott a független újságírással a Szily-Huth-vitán

Interaktív

A Huth Gergely és Szily László közti vita tökéletes illusztrációja volt annak, hogyan próbálják meg átvenni az uralmat az alternatív tények.

„Szily az egyik leggonoszabb újságíró! Annyi gonoszságot, amit te írtál rólam, talán csak Gergely Zsófia írt rólam a HVG-nél” – ezzel a mondattal kezdte Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője és a Pesti TV programigazgatója szerda esti vitáját Szily Lászlóval, a 444.hu újságírójával. A beszélgetést a Millenáris parkban tartották a Transzparens Újságírásért Alapítvány szervezésében (az alapítványt a francia szélsőjobbal többször is összefüggésbe hozott oldal, az Observatoire du journalisme mintájára, annak társszervezeteként hozták létre, hogy újságírókról közöljön cikkeket a honlapján, mondván objektív újságírás nem létezik).

A magyar alapítvány korábban már a jobboldali publicistát, Apáti Bencét is összeeresztette egyszer a 444.hu-s Plankó Gergővel, majd Békés Mártont, a Terror Háza kutatási igazgatóját ültette le Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével. Ezúttal viszont Huth beköszönése meg is adta az alaphangot, ő a továbbiakban is hasonló stílusban fejtegette nézeteit világméretű összeesküvésekről, egy sorosozással teli alternatív valóságról és az objektív újságírás nemlétéről.

A vita során az derült ki, hogy a legfontosabb ellentét a két fél között épp ez utóbbiról alkotott véleményük, Huth ugyanis rögtön az elején kijelentette, hogy ezek a jelzők már erodálódtak és a „vicc kategóriájába süllyedtek”, Szily viszont azzal vágott vissza „a függetlenséget azok szokták gúnyolni – sajnálom őket –, akiknek nem lehet részük benne”.

„Nem csak te mondod azt, hogy nincs függetlenség, ez egy általános vélemény, de azoknak az érdeke azt sulykolni, hogy nincs független újságírás, akik ezt meg akarják kérdőjelezni”

– mondta Huthnak. „A 'független-objektívezés' is arról szól, hogy nevetségessé tegyék az objektív fogalmát. Ha arról beszélnénk, hogy egy lap objektív-e, abba bele lehet kötni, ennek a kifejezésnek az a célja, hogy ezt a kifejezést lerántja egy szintre” – tette hozzá.

Szily kifejtette, hogy a függetlenség nem a vélemény nélküliséget jelenti, hanem hogy az újságírók azt írhatják, amit ők gondolnak, és hogy semmilyen politikai vagy gazdasági erő nem befolyásolja, hogy mi jelenik meg a lapban.

Hosszan beszélt a független újságírás helyzetéről is – erről azt mondta, azért nehéz és rossz ma Magyarországon újságírónak lenni, mert az államhatalom nem teszi lehetővé az ellenőrzést, lezárják az információs csatornákat, és még politikamentes ügyekben sem mernek az amúgy adóforintokból élő tisztviselők nyilatkozni vagy utasításra vagy maguktól. Szerinte ez azért van így, hogy elhiteltelenítsék a független sajtót, a közönség a véleményújságírás felé sodródjon, és ne legyen meg a független sajtónak az elvi lehetősége sem arra, hogy ellenőrizze a hatalmat.

„Ez az általános tájékozatlanság veszélyével jár, a sajtót pedig afelé nyomja, hogy több legyen benne a vélemény, amik karcosabbak is lesznek. A visszafogottabb embereknek egy idő után ebből elege lesz, a kormánynak és az általuk fizetett kiabálóknak pedig pont ez a célja”

– mondta.

„Nem azért nehéz most független újságírónak lenni Magyarországon, mert a hatalom börtönbe vet minket, mert ilyen nincs, vagy mert személyeskedő stílusban gyaláznak minket, hanem mert ez a folyamat veszélyes, elzárják az információkat, és a sajtó feladata az lenne, hogy ezt feltörje, de ezt így nem lehet” – tette hozzá.

Huth azt mondta, bár a közpénzköltő szerveknek tényleg válaszolnia kellene, „előfordul”, hogy ez nem történik meg, majd ellenzékezni kezdett, mondván ők sem válaszolnak, és az előző kormányok sem. Szily szerint azonban ha nem is gondolta volna, hogy rosszabb lesz a helyzet, mint a korábbi kormányok alatt, de mégis ez történt.

Huth kifejtette, hogy szerinte az objektivitást elárulták a rendszerváltás után, mert a Horn-kormány alatt mindenkit eltávolítottak a médiából, aki nem a kormányhoz hasonlóan gondolkodott, ezért egy 98:2 százalékos megoszlás alakult ki a bal- és jobboldali sajtó között. „Átvertek minket a független-objektív látszatával, és egy pártsajtó működtette a 90-es évek sajtóját. Aztán bejött egy nemzetközi tőke is, ami médiabirodalmakat épít, és ez már szuverenitási kérdés” – erősködött. Hozzátette, a HírTV elindulásával az arány 80:20 százalékra módosult, de „még most sem állunk olyan jól”.

Szily azonban az ellenzéki sajtó megnevezést is sérelmezte, mondván bár van ilyen, de a független sajtó ellenzékinek csúfolása is annak a tendenciának a része, hogy besározzák a független sajtót, hogy a közönség bizalma elvesszen benne.

Huth változatos módon igyekezett a 444.hu-t is besározni: előbb Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester „házi újságjának nevezte”, majd kijelentette, hogy a lap az Orbán-kormány „rémdiktatúrájában” hisz, végül közölte: „Soros-blog vagytok, ezen tényleg fölösleges vitatkozn! Ebben a körben a New York Timestól kezdve ugyanazok szoktak megjelenni, ugyanazt megtaláljuk a hálózat összes lapjában. Ne mondd már, hogy nem kötelező!”

Ezután zavaros fejtegetésbe kezdett arról, hogy szerinte mi a 444.hu és a nemzetközi „hálózat” értékrendje:

„Ha olvassuk a 444-et, akkor pontosan tudjuk, hogy fullba toljátok az internacionalista, osztályharcos, neobolsevik, a demokráciának a klasszikus értékrendjét elutasító, világboldogító, érzékenyítő ideológiát.”

Miután lekommunistázta mind Szilyt, mind a 444.hu szerkesztőségét, kifejtette azt is, hogy „az a kommunista, aki magát liberálisnak tartja, de megmondja, hogy milyen WC-be járjak”.

A későbbiekben is visszatért a világméretű összeesküvés-elméletre, amikor arról beszélt, hogy „a világliberális mozgalom egy osztályharcos mozgalom”, hogy ez áll a Black Lives Matter mozgalom mögött is, és hogy bár tíz évig nem is komcsizott, most „azért kell újra komcsizni, mert itt vannak újra a komcsik, a marxi-lenini eszmét újracsomagoló neobolsevikok”.

A Huth-féle összeesküvés-elméletekre Szily előbb reagált, elmagyarázva, hogy a 444.hu alapításakor Soros György semmilyen szerepet nem játszott; hogy a 444.hu-t kiadó cég kisebbségi tulajdonosa egy alap, amelynek azonban semmilyen hatása nincs a tartalom előállítására; és hogy az oldal ideológiája legfeljebb egy tágan értelmezett szabadelvűség, illetve egy közös meggyőződés arról, hogy hogyan kell újságot írni, de egy idő után nem nagyon maradt más választása, mint hogy viccet csináljon a felvázolt konspirációkból.

Amikor Huth kijelentette, hogy akik a 444-et olvassák, azok valójában kirúgják a jobboldali egyetemistákat az egyetemekről, mert ott bár korábban szélsőjobbos befolyás érvényesült, most már szélsőbalos befolyás van, Szily egyetértőleg bólogatva közölte: „A legnehezebb lehet ma jobbos egyetemistának lenni. Biztos ők menekülnek külföldre, emlékművet kellene állítani nekik.”

A Pesti Srácok által művelt véleményújságírás is szóba került, erről Szily azt mondta, önmagában nem az a baj, hogy valamilyen szinten vélemények szivárognak a hírekbe, hanem hogy sok újság alternatív tények alapján dolgozik, és már az is hazugság, amiből kiindulnak. „Ez a beszélgetés tökéletes illusztrációja ennek, mert bár Soros György nem vett részt a 444 alapításában, háromszor elmondtad ennek ellenkezőjét. Már ebben a beszélgetésben megjelentek alternatív tények" – mondta.

Amikor az Indexre terelődött a szó, és Huth amellett erősködött, hogy „Dobrev Klára vastagon benne van az Index szétrobbantásában”, Szily csak annyit mondott: „Dobrevnek aztán tényleg nagyon jól jött, hogy fideszes lett az Index. Ne hagyjuk ki Fekete-Győrt sem a konspirációból!” Huth Spéder Zoltánt, az Index volt tulajdonosát is baloldalinak nevezte, mire Szily visszakérdezett: „Már baloldali? Amikor ott dolgoztam, még fideszes volt, és örültünk, hogy nem gyalulta le az Indexet. Szerinted a két fideszes oligarcha nekünk mondta el, hogy miről egyezkedik a fejünk felett?”

Az Indexszel kapcsolatban Szily egyébként azt mondta, rossz látnia, hogy mit műveltek a lappal, és miután elolvasott pár cikket az új szerkesztőség által összeállított oldalon, „kurva szomorú lett tőle”.

„Nincs közöm hozzá, de hogy ezzel a logóval és névvel mit műveltek, de külön fájdalmas, hogy olyan volt kollégák is asszisztáltak ehhez, akikkel jóban is voltunk. Nagyon kellemetlen hullagyalázásnak érzem, ami ott folyik”

– mondta.

Huth ezzel szemben azt fejtegette, hogy bár volt egy korszak, amikor a lap jópofa volt, Dull Szabolcs vezetése alatt „egy silány propagandalap, egy Pravda lett belőle. Megdőltek a ferdítéseikkel, hazugságaikkal, lelepleztük őket. Mindenki úgy látja kívülről, hogy ez a fajta prostituálódás okozott feszültséget a szerkesztőségen belül, és ez robbantotta fel a dolgot.” Hozzátette azt is: „Az Index végigkurválkodta az elmúlt 20 évet, és most kikötött a nemibeteg gondozóban.”

Szily a sajtóhelyreigazítási perek számával vágott vissza, eszerint tavaly – Dull Szabolcs vezetésealat – az Indexet egy ügyben marasztalták el, a Huth vezette Pesti Srácokat viszont az Origo után a második legtöbbször. „Mindenki olyan statisztikában hisz, amelyet maga hamisított” – közölte erre Huth, aki hozzátette, „a bíróságon nagyon nem nekünk lejt a pálya”, de valójában a legtöbb perüket megnyerték, mert ha 12 pontban perelték be, és csak kettőben marasztalták el őket, akkor azt igazából megnyerték.

A vita végén a felek azért abban meg tudtak egyezni, hogy a moderátor által felsorolt opciók közül a vitából összegyűlt bevételt a Megmaradni Alapítvány Kárpátalja Ifjúságáért nevű szervezetnek adják oda.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.