Az alternatív valóság találkozott a független újságírással a Szily-Huth-vitán

Interaktív

A Huth Gergely és Szily László közti vita tökéletes illusztrációja volt annak, hogyan próbálják meg átvenni az uralmat az alternatív tények.

„Szily az egyik leggonoszabb újságíró! Annyi gonoszságot, amit te írtál rólam, talán csak Gergely Zsófia írt rólam a HVG-nél” – ezzel a mondattal kezdte Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője és a Pesti TV programigazgatója szerda esti vitáját Szily Lászlóval, a 444.hu újságírójával. A beszélgetést a Millenáris parkban tartották a Transzparens Újságírásért Alapítvány szervezésében (az alapítványt a francia szélsőjobbal többször is összefüggésbe hozott oldal, az Observatoire du journalisme mintájára, annak társszervezeteként hozták létre, hogy újságírókról közöljön cikkeket a honlapján, mondván objektív újságírás nem létezik).

A magyar alapítvány korábban már a jobboldali publicistát, Apáti Bencét is összeeresztette egyszer a 444.hu-s Plankó Gergővel, majd Békés Mártont, a Terror Háza kutatási igazgatóját ültette le Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével. Ezúttal viszont Huth beköszönése meg is adta az alaphangot, ő a továbbiakban is hasonló stílusban fejtegette nézeteit világméretű összeesküvésekről, egy sorosozással teli alternatív valóságról és az objektív újságírás nemlétéről.

A vita során az derült ki, hogy a legfontosabb ellentét a két fél között épp ez utóbbiról alkotott véleményük, Huth ugyanis rögtön az elején kijelentette, hogy ezek a jelzők már erodálódtak és a „vicc kategóriájába süllyedtek”, Szily viszont azzal vágott vissza „a függetlenséget azok szokták gúnyolni – sajnálom őket –, akiknek nem lehet részük benne”.

„Nem csak te mondod azt, hogy nincs függetlenség, ez egy általános vélemény, de azoknak az érdeke azt sulykolni, hogy nincs független újságírás, akik ezt meg akarják kérdőjelezni”

– mondta Huthnak. „A 'független-objektívezés' is arról szól, hogy nevetségessé tegyék az objektív fogalmát. Ha arról beszélnénk, hogy egy lap objektív-e, abba bele lehet kötni, ennek a kifejezésnek az a célja, hogy ezt a kifejezést lerántja egy szintre” – tette hozzá.

Szily kifejtette, hogy a függetlenség nem a vélemény nélküliséget jelenti, hanem hogy az újságírók azt írhatják, amit ők gondolnak, és hogy semmilyen politikai vagy gazdasági erő nem befolyásolja, hogy mi jelenik meg a lapban.

Hosszan beszélt a független újságírás helyzetéről is – erről azt mondta, azért nehéz és rossz ma Magyarországon újságírónak lenni, mert az államhatalom nem teszi lehetővé az ellenőrzést, lezárják az információs csatornákat, és még politikamentes ügyekben sem mernek az amúgy adóforintokból élő tisztviselők nyilatkozni vagy utasításra vagy maguktól. Szerinte ez azért van így, hogy elhiteltelenítsék a független sajtót, a közönség a véleményújságírás felé sodródjon, és ne legyen meg a független sajtónak az elvi lehetősége sem arra, hogy ellenőrizze a hatalmat.

„Ez az általános tájékozatlanság veszélyével jár, a sajtót pedig afelé nyomja, hogy több legyen benne a vélemény, amik karcosabbak is lesznek. A visszafogottabb embereknek egy idő után ebből elege lesz, a kormánynak és az általuk fizetett kiabálóknak pedig pont ez a célja”

– mondta.

„Nem azért nehéz most független újságírónak lenni Magyarországon, mert a hatalom börtönbe vet minket, mert ilyen nincs, vagy mert személyeskedő stílusban gyaláznak minket, hanem mert ez a folyamat veszélyes, elzárják az információkat, és a sajtó feladata az lenne, hogy ezt feltörje, de ezt így nem lehet” – tette hozzá.

Huth azt mondta, bár a közpénzköltő szerveknek tényleg válaszolnia kellene, „előfordul”, hogy ez nem történik meg, majd ellenzékezni kezdett, mondván ők sem válaszolnak, és az előző kormányok sem. Szily szerint azonban ha nem is gondolta volna, hogy rosszabb lesz a helyzet, mint a korábbi kormányok alatt, de mégis ez történt.

Huth kifejtette, hogy szerinte az objektivitást elárulták a rendszerváltás után, mert a Horn-kormány alatt mindenkit eltávolítottak a médiából, aki nem a kormányhoz hasonlóan gondolkodott, ezért egy 98:2 százalékos megoszlás alakult ki a bal- és jobboldali sajtó között. „Átvertek minket a független-objektív látszatával, és egy pártsajtó működtette a 90-es évek sajtóját. Aztán bejött egy nemzetközi tőke is, ami médiabirodalmakat épít, és ez már szuverenitási kérdés” – erősködött. Hozzátette, a HírTV elindulásával az arány 80:20 százalékra módosult, de „még most sem állunk olyan jól”.

Szily azonban az ellenzéki sajtó megnevezést is sérelmezte, mondván bár van ilyen, de a független sajtó ellenzékinek csúfolása is annak a tendenciának a része, hogy besározzák a független sajtót, hogy a közönség bizalma elvesszen benne.

Huth változatos módon igyekezett a 444.hu-t is besározni: előbb Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester „házi újságjának nevezte”, majd kijelentette, hogy a lap az Orbán-kormány „rémdiktatúrájában” hisz, végül közölte: „Soros-blog vagytok, ezen tényleg fölösleges vitatkozn! Ebben a körben a New York Timestól kezdve ugyanazok szoktak megjelenni, ugyanazt megtaláljuk a hálózat összes lapjában. Ne mondd már, hogy nem kötelező!”

Ezután zavaros fejtegetésbe kezdett arról, hogy szerinte mi a 444.hu és a nemzetközi „hálózat” értékrendje:

„Ha olvassuk a 444-et, akkor pontosan tudjuk, hogy fullba toljátok az internacionalista, osztályharcos, neobolsevik, a demokráciának a klasszikus értékrendjét elutasító, világboldogító, érzékenyítő ideológiát.”

Miután lekommunistázta mind Szilyt, mind a 444.hu szerkesztőségét, kifejtette azt is, hogy „az a kommunista, aki magát liberálisnak tartja, de megmondja, hogy milyen WC-be járjak”.

A későbbiekben is visszatért a világméretű összeesküvés-elméletre, amikor arról beszélt, hogy „a világliberális mozgalom egy osztályharcos mozgalom”, hogy ez áll a Black Lives Matter mozgalom mögött is, és hogy bár tíz évig nem is komcsizott, most „azért kell újra komcsizni, mert itt vannak újra a komcsik, a marxi-lenini eszmét újracsomagoló neobolsevikok”.

A Huth-féle összeesküvés-elméletekre Szily előbb reagált, elmagyarázva, hogy a 444.hu alapításakor Soros György semmilyen szerepet nem játszott; hogy a 444.hu-t kiadó cég kisebbségi tulajdonosa egy alap, amelynek azonban semmilyen hatása nincs a tartalom előállítására; és hogy az oldal ideológiája legfeljebb egy tágan értelmezett szabadelvűség, illetve egy közös meggyőződés arról, hogy hogyan kell újságot írni, de egy idő után nem nagyon maradt más választása, mint hogy viccet csináljon a felvázolt konspirációkból.

Amikor Huth kijelentette, hogy akik a 444-et olvassák, azok valójában kirúgják a jobboldali egyetemistákat az egyetemekről, mert ott bár korábban szélsőjobbos befolyás érvényesült, most már szélsőbalos befolyás van, Szily egyetértőleg bólogatva közölte: „A legnehezebb lehet ma jobbos egyetemistának lenni. Biztos ők menekülnek külföldre, emlékművet kellene állítani nekik.”

A Pesti Srácok által művelt véleményújságírás is szóba került, erről Szily azt mondta, önmagában nem az a baj, hogy valamilyen szinten vélemények szivárognak a hírekbe, hanem hogy sok újság alternatív tények alapján dolgozik, és már az is hazugság, amiből kiindulnak. „Ez a beszélgetés tökéletes illusztrációja ennek, mert bár Soros György nem vett részt a 444 alapításában, háromszor elmondtad ennek ellenkezőjét. Már ebben a beszélgetésben megjelentek alternatív tények" – mondta.

Amikor az Indexre terelődött a szó, és Huth amellett erősködött, hogy „Dobrev Klára vastagon benne van az Index szétrobbantásában”, Szily csak annyit mondott: „Dobrevnek aztán tényleg nagyon jól jött, hogy fideszes lett az Index. Ne hagyjuk ki Fekete-Győrt sem a konspirációból!” Huth Spéder Zoltánt, az Index volt tulajdonosát is baloldalinak nevezte, mire Szily visszakérdezett: „Már baloldali? Amikor ott dolgoztam, még fideszes volt, és örültünk, hogy nem gyalulta le az Indexet. Szerinted a két fideszes oligarcha nekünk mondta el, hogy miről egyezkedik a fejünk felett?”

Az Indexszel kapcsolatban Szily egyébként azt mondta, rossz látnia, hogy mit műveltek a lappal, és miután elolvasott pár cikket az új szerkesztőség által összeállított oldalon, „kurva szomorú lett tőle”.

„Nincs közöm hozzá, de hogy ezzel a logóval és névvel mit műveltek, de külön fájdalmas, hogy olyan volt kollégák is asszisztáltak ehhez, akikkel jóban is voltunk. Nagyon kellemetlen hullagyalázásnak érzem, ami ott folyik”

– mondta.

Huth ezzel szemben azt fejtegette, hogy bár volt egy korszak, amikor a lap jópofa volt, Dull Szabolcs vezetése alatt „egy silány propagandalap, egy Pravda lett belőle. Megdőltek a ferdítéseikkel, hazugságaikkal, lelepleztük őket. Mindenki úgy látja kívülről, hogy ez a fajta prostituálódás okozott feszültséget a szerkesztőségen belül, és ez robbantotta fel a dolgot.” Hozzátette azt is: „Az Index végigkurválkodta az elmúlt 20 évet, és most kikötött a nemibeteg gondozóban.”

Szily a sajtóhelyreigazítási perek számával vágott vissza, eszerint tavaly – Dull Szabolcs vezetésealat – az Indexet egy ügyben marasztalták el, a Huth vezette Pesti Srácokat viszont az Origo után a második legtöbbször. „Mindenki olyan statisztikában hisz, amelyet maga hamisított” – közölte erre Huth, aki hozzátette, „a bíróságon nagyon nem nekünk lejt a pálya”, de valójában a legtöbb perüket megnyerték, mert ha 12 pontban perelték be, és csak kettőben marasztalták el őket, akkor azt igazából megnyerték.

A vita végén a felek azért abban meg tudtak egyezni, hogy a moderátor által felsorolt opciók közül a vitából összegyűlt bevételt a Megmaradni Alapítvány Kárpátalja Ifjúságáért nevű szervezetnek adják oda.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.