Az alternatív valóság találkozott a független újságírással a Szily-Huth-vitán

Interaktív

A Huth Gergely és Szily László közti vita tökéletes illusztrációja volt annak, hogyan próbálják meg átvenni az uralmat az alternatív tények.

„Szily az egyik leggonoszabb újságíró! Annyi gonoszságot, amit te írtál rólam, talán csak Gergely Zsófia írt rólam a HVG-nél” – ezzel a mondattal kezdte Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője és a Pesti TV programigazgatója szerda esti vitáját Szily Lászlóval, a 444.hu újságírójával. A beszélgetést a Millenáris parkban tartották a Transzparens Újságírásért Alapítvány szervezésében (az alapítványt a francia szélsőjobbal többször is összefüggésbe hozott oldal, az Observatoire du journalisme mintájára, annak társszervezeteként hozták létre, hogy újságírókról közöljön cikkeket a honlapján, mondván objektív újságírás nem létezik).

A magyar alapítvány korábban már a jobboldali publicistát, Apáti Bencét is összeeresztette egyszer a 444.hu-s Plankó Gergővel, majd Békés Mártont, a Terror Háza kutatási igazgatóját ültette le Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével. Ezúttal viszont Huth beköszönése meg is adta az alaphangot, ő a továbbiakban is hasonló stílusban fejtegette nézeteit világméretű összeesküvésekről, egy sorosozással teli alternatív valóságról és az objektív újságírás nemlétéről.

A vita során az derült ki, hogy a legfontosabb ellentét a két fél között épp ez utóbbiról alkotott véleményük, Huth ugyanis rögtön az elején kijelentette, hogy ezek a jelzők már erodálódtak és a „vicc kategóriájába süllyedtek”, Szily viszont azzal vágott vissza „a függetlenséget azok szokták gúnyolni – sajnálom őket –, akiknek nem lehet részük benne”.

„Nem csak te mondod azt, hogy nincs függetlenség, ez egy általános vélemény, de azoknak az érdeke azt sulykolni, hogy nincs független újságírás, akik ezt meg akarják kérdőjelezni”

– mondta Huthnak. „A 'független-objektívezés' is arról szól, hogy nevetségessé tegyék az objektív fogalmát. Ha arról beszélnénk, hogy egy lap objektív-e, abba bele lehet kötni, ennek a kifejezésnek az a célja, hogy ezt a kifejezést lerántja egy szintre” – tette hozzá.

Szily kifejtette, hogy a függetlenség nem a vélemény nélküliséget jelenti, hanem hogy az újságírók azt írhatják, amit ők gondolnak, és hogy semmilyen politikai vagy gazdasági erő nem befolyásolja, hogy mi jelenik meg a lapban.

Hosszan beszélt a független újságírás helyzetéről is – erről azt mondta, azért nehéz és rossz ma Magyarországon újságírónak lenni, mert az államhatalom nem teszi lehetővé az ellenőrzést, lezárják az információs csatornákat, és még politikamentes ügyekben sem mernek az amúgy adóforintokból élő tisztviselők nyilatkozni vagy utasításra vagy maguktól. Szerinte ez azért van így, hogy elhiteltelenítsék a független sajtót, a közönség a véleményújságírás felé sodródjon, és ne legyen meg a független sajtónak az elvi lehetősége sem arra, hogy ellenőrizze a hatalmat.

„Ez az általános tájékozatlanság veszélyével jár, a sajtót pedig afelé nyomja, hogy több legyen benne a vélemény, amik karcosabbak is lesznek. A visszafogottabb embereknek egy idő után ebből elege lesz, a kormánynak és az általuk fizetett kiabálóknak pedig pont ez a célja”

– mondta.

„Nem azért nehéz most független újságírónak lenni Magyarországon, mert a hatalom börtönbe vet minket, mert ilyen nincs, vagy mert személyeskedő stílusban gyaláznak minket, hanem mert ez a folyamat veszélyes, elzárják az információkat, és a sajtó feladata az lenne, hogy ezt feltörje, de ezt így nem lehet” – tette hozzá.

Huth azt mondta, bár a közpénzköltő szerveknek tényleg válaszolnia kellene, „előfordul”, hogy ez nem történik meg, majd ellenzékezni kezdett, mondván ők sem válaszolnak, és az előző kormányok sem. Szily szerint azonban ha nem is gondolta volna, hogy rosszabb lesz a helyzet, mint a korábbi kormányok alatt, de mégis ez történt.

Huth kifejtette, hogy szerinte az objektivitást elárulták a rendszerváltás után, mert a Horn-kormány alatt mindenkit eltávolítottak a médiából, aki nem a kormányhoz hasonlóan gondolkodott, ezért egy 98:2 százalékos megoszlás alakult ki a bal- és jobboldali sajtó között. „Átvertek minket a független-objektív látszatával, és egy pártsajtó működtette a 90-es évek sajtóját. Aztán bejött egy nemzetközi tőke is, ami médiabirodalmakat épít, és ez már szuverenitási kérdés” – erősködött. Hozzátette, a HírTV elindulásával az arány 80:20 százalékra módosult, de „még most sem állunk olyan jól”.

Szily azonban az ellenzéki sajtó megnevezést is sérelmezte, mondván bár van ilyen, de a független sajtó ellenzékinek csúfolása is annak a tendenciának a része, hogy besározzák a független sajtót, hogy a közönség bizalma elvesszen benne.

Huth változatos módon igyekezett a 444.hu-t is besározni: előbb Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester „házi újságjának nevezte”, majd kijelentette, hogy a lap az Orbán-kormány „rémdiktatúrájában” hisz, végül közölte: „Soros-blog vagytok, ezen tényleg fölösleges vitatkozn! Ebben a körben a New York Timestól kezdve ugyanazok szoktak megjelenni, ugyanazt megtaláljuk a hálózat összes lapjában. Ne mondd már, hogy nem kötelező!”

Ezután zavaros fejtegetésbe kezdett arról, hogy szerinte mi a 444.hu és a nemzetközi „hálózat” értékrendje:

„Ha olvassuk a 444-et, akkor pontosan tudjuk, hogy fullba toljátok az internacionalista, osztályharcos, neobolsevik, a demokráciának a klasszikus értékrendjét elutasító, világboldogító, érzékenyítő ideológiát.”

Miután lekommunistázta mind Szilyt, mind a 444.hu szerkesztőségét, kifejtette azt is, hogy „az a kommunista, aki magát liberálisnak tartja, de megmondja, hogy milyen WC-be járjak”.

A későbbiekben is visszatért a világméretű összeesküvés-elméletre, amikor arról beszélt, hogy „a világliberális mozgalom egy osztályharcos mozgalom”, hogy ez áll a Black Lives Matter mozgalom mögött is, és hogy bár tíz évig nem is komcsizott, most „azért kell újra komcsizni, mert itt vannak újra a komcsik, a marxi-lenini eszmét újracsomagoló neobolsevikok”.

A Huth-féle összeesküvés-elméletekre Szily előbb reagált, elmagyarázva, hogy a 444.hu alapításakor Soros György semmilyen szerepet nem játszott; hogy a 444.hu-t kiadó cég kisebbségi tulajdonosa egy alap, amelynek azonban semmilyen hatása nincs a tartalom előállítására; és hogy az oldal ideológiája legfeljebb egy tágan értelmezett szabadelvűség, illetve egy közös meggyőződés arról, hogy hogyan kell újságot írni, de egy idő után nem nagyon maradt más választása, mint hogy viccet csináljon a felvázolt konspirációkból.

Amikor Huth kijelentette, hogy akik a 444-et olvassák, azok valójában kirúgják a jobboldali egyetemistákat az egyetemekről, mert ott bár korábban szélsőjobbos befolyás érvényesült, most már szélsőbalos befolyás van, Szily egyetértőleg bólogatva közölte: „A legnehezebb lehet ma jobbos egyetemistának lenni. Biztos ők menekülnek külföldre, emlékművet kellene állítani nekik.”

A Pesti Srácok által művelt véleményújságírás is szóba került, erről Szily azt mondta, önmagában nem az a baj, hogy valamilyen szinten vélemények szivárognak a hírekbe, hanem hogy sok újság alternatív tények alapján dolgozik, és már az is hazugság, amiből kiindulnak. „Ez a beszélgetés tökéletes illusztrációja ennek, mert bár Soros György nem vett részt a 444 alapításában, háromszor elmondtad ennek ellenkezőjét. Már ebben a beszélgetésben megjelentek alternatív tények" – mondta.

Amikor az Indexre terelődött a szó, és Huth amellett erősködött, hogy „Dobrev Klára vastagon benne van az Index szétrobbantásában”, Szily csak annyit mondott: „Dobrevnek aztán tényleg nagyon jól jött, hogy fideszes lett az Index. Ne hagyjuk ki Fekete-Győrt sem a konspirációból!” Huth Spéder Zoltánt, az Index volt tulajdonosát is baloldalinak nevezte, mire Szily visszakérdezett: „Már baloldali? Amikor ott dolgoztam, még fideszes volt, és örültünk, hogy nem gyalulta le az Indexet. Szerinted a két fideszes oligarcha nekünk mondta el, hogy miről egyezkedik a fejünk felett?”

Az Indexszel kapcsolatban Szily egyébként azt mondta, rossz látnia, hogy mit műveltek a lappal, és miután elolvasott pár cikket az új szerkesztőség által összeállított oldalon, „kurva szomorú lett tőle”.

„Nincs közöm hozzá, de hogy ezzel a logóval és névvel mit műveltek, de külön fájdalmas, hogy olyan volt kollégák is asszisztáltak ehhez, akikkel jóban is voltunk. Nagyon kellemetlen hullagyalázásnak érzem, ami ott folyik”

– mondta.

Huth ezzel szemben azt fejtegette, hogy bár volt egy korszak, amikor a lap jópofa volt, Dull Szabolcs vezetése alatt „egy silány propagandalap, egy Pravda lett belőle. Megdőltek a ferdítéseikkel, hazugságaikkal, lelepleztük őket. Mindenki úgy látja kívülről, hogy ez a fajta prostituálódás okozott feszültséget a szerkesztőségen belül, és ez robbantotta fel a dolgot.” Hozzátette azt is: „Az Index végigkurválkodta az elmúlt 20 évet, és most kikötött a nemibeteg gondozóban.”

Szily a sajtóhelyreigazítási perek számával vágott vissza, eszerint tavaly – Dull Szabolcs vezetésealat – az Indexet egy ügyben marasztalták el, a Huth vezette Pesti Srácokat viszont az Origo után a második legtöbbször. „Mindenki olyan statisztikában hisz, amelyet maga hamisított” – közölte erre Huth, aki hozzátette, „a bíróságon nagyon nem nekünk lejt a pálya”, de valójában a legtöbb perüket megnyerték, mert ha 12 pontban perelték be, és csak kettőben marasztalták el őket, akkor azt igazából megnyerték.

A vita végén a felek azért abban meg tudtak egyezni, hogy a moderátor által felsorolt opciók közül a vitából összegyűlt bevételt a Megmaradni Alapítvány Kárpátalja Ifjúságáért nevű szervezetnek adják oda.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.