Amikor Sztupa és Troché megtudták, hogy meghalt Tornádó Lou, épp a közeli világvárosban berendezett székházuk elnöki termében lopták a napot. Sztupa szórakozottan beletúrt az előtte heverő irathalomba, te tudtad, hogy Tornádó Lou Nagydarócon született? Nem, válaszolta ugyancsak szórakozottan Troché, szegény Tornádó Lou. Nem volt igazságos vele a szocialista filmgyártás! Én ezt így nem mondanám, a Limonádé Joe mégiscsak egy rohadt tőkés volt, rá akarta sózni a népekre a Kolalok család varázsitalát, a Kolaloka limonádét, még szép, hogy elbánt szegény dolgozó lánnyal. Talán nem az volt a szocializmus küldetése épp, hogy felemelje az elesetteket; prostituált volt, de jó útra akart térni, lehetett volna taxisofőr vagy traktorista, az ilyesmire ott (a vadnyugaton) volt kereslet, de a régi beidegződések, ugyebár, azt hitte, hogy őt csak a lónyálfogyasztás e Jézuskájának a szerelme válthatja meg. Persze szépen pofára esett. Nekem ráadásul sokkal jobban tetszett is, mint a szende szűz szőkeség, Winnifred, pedig őt Olga Schoberová játszotta (hivatkozott irodalom: Reményi József Tamás–Tarján Tamás: Ciróka-maróka). Mindegy, ma reggel meghalt Květa Fialová csehszlovák színésznő, épphogy elmúlt nyolcvannyolc éves, s persze a Limonádé Joe miatt szeretjük legjobban, de nagyon szép karriert futott be, tipikusan televíziós filmek színésznője volt.
S ezek ilyen napok, a hétvégén egy másik öreg csehszlovák színész is meghalt. A Károly hídról a Moldvába esett Jan Tříska. Esett? A defenesztrációk és a kórházablakból kizúgó Bohumil Hrabal hazájában? A Károly hídról? Beleesik onnan csak úgy valaki, ha éppenséggel nem mocsárrészeg magyar turista? Bele.
Tříska nem csak kiváló színész volt, de szerfelett derék ember is, harcos antikommunista, a csehszlovák ellenzék egyik kiválósága. 1968, a 2000 szó, a Charta ’77… Václav Havel volt az esküvői tanúja, pár hét múlva lett volna az ötvenedik házassági évfordulójuk. 1968 után Tříska nem ment el, otthon maradt, benne volt a Menzelt rehabilitáló 1976-os Magány az erdőszélenben, katonás alakokat, jó kiállású, markáns férfiakat játszott, egy kimondott sportsman volt. Még most, nyolcvanévesen is mindennap futott, kitűnő formában volt, épp Jan Svěrákkal készült forgatni. 1977-ben aztán aláírta a Charta ’77-et is, ami nem maradt válasz nélkül, nem kapott munkát, menni kellett, de az sem volt könnyű. Cipruson dekkolt a családjával majd’ fél évig, míg kijutott Amerikába. Kanadába tartottak tán, a feleségének éltek ott rokonai, de tudja az ördög, hogy eljutottak-e oda, Tříska ugyanis, ellentétben számos kelet-európai emigráns kollégájával, Hollywoodban is helytállt: több mint 40 filmben játszott. Persze kelet-európai alakokat játszott. A kezdetben Formannál laktak, de nemcsak a Ragtime-ban vagy a Larry Flynt, a provokátorban bizonyított, benne volt más komoly dolgokban is, Warren Beatty Vörösökje jut hirtelen eszembe…
Volt neki egy szokása, forgatás előtti hajnalokon a Károly hídon sétálni… olykor felkapaszkodni a kőkorlátra, egy biztonsági őr még beszélt is vele pár szót, hogy le kéne tán onnan jönni. (Az őr, amikor megtudta, hogy kiről van szó, elcsodálkozott, pedig milyen stramm öreg volt, hetvennek sem látszott.)
Ezen a héten semmi értelme tévézni, tök tré a műsor.
