Tényleg kicsinálja az internetet az Európai Unió?

  • Gera Márton
  • 2018. szeptember 17.

Interaktív

Eltűnnek a mémek, és törlik a családi videóinkat a YouTube-ról? Még korántsem biztos. Az Európai Unió új szerzői jogi szabályozásáról Mezei Péterrel, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docensével beszélgettünk.
  • Szerdán nemcsak a Sargentini-jelentést, hanem a szerzői jogok reformját is megszavazta az Európai Parlament.
  • Az Axel Voss német kereszténydemokrata képviselő által jegyzett új rendelkezésekről már évek óta zajlott a vita, de csak most jutottunk el addig, hogy a strasbourgi testület szavazott róla.
  • A reform két elemét, a 11-es és a 13-as cikkelyt már régóta vitatják: bár mindkettő a szerzői jogot védi, sokan attól tartanak, ezek a módosítások teljesen felforgatják az internetet.

Narancs.hu: Miért volt szükség volt szerzői jogi reformokra uniós szinten?

Mezei Péter: A szerzői jogot folyamatosan szükséges fejleszteni, a legutóbbi, 2001-es szabályozás óta pedig több területen is égető hiány volt, így mindenképpen szükség volt a régi szabályozás modernizálására. Ugyan az Európai Uniónak nemcsak a 2001-es irányelve rendelkezik a szerzői jogokról, és vannak tagállami szabályozások is, de ilyen átfogó változtatásokra eddig nem volt lehetőség.

Narancs.hu: Idén júliusban az Európai Parlament még elutasította a reform eredeti változatát. Mi változott azóta?

MP: A legújabb verzió lényegében nem tér el attól a logikától, ami a pár hónappal ezelőtti rendelkezésekből kitűnik. Ezért azt lehet mondani, hogy részben politikai döntés született, folyamatosan lobbitevékenység zajlott a háttérben, amely azzal érvelt, hogy a szerzői jognak valóban a szerzőket, és nem a Google-t kell védenie.

Narancs.hu: Kik lobbiztak a reform mellett?

MP: Alapvetően a kreatív ipar támogatta nagyban a reformot, a közös jogkezelők, a zenészek szervezetei. Számos zeneszerző és akadémiai szereplő is aláírta ezeket a kezdeményezéseket, míg a nagyipari lobbi, az információtechnológiai cégek ellenezték.

Narancs.hu: Több helyen már rögtön az elfogadás után azt lehetett olvasni, hogy a módosítás teljesen megváltoztatja majd az internetezési szokásainkat. Ez igaz?

MP: Ezt némileg árnyalnám. A 11-es és a 13-as szakasz, amelyet sokat kritizálnak, valóban közvetlenül érintené a mindennapi internethasználatot. Bár egyik változtatás sem fogja lerombolni az internetet, átalakítani mindenképpen átalakítja. Mindkét cikkely arról szól, hogy azoknak a szervezeteknek, akik az internet jelenlegi struktúrájában a fogyasztói felhasználásokra építik ki az üzleti stratégiájukat, és ebből rengeteg pénzre tesznek szert, fizetniük kelljen azoknak, akik az általuk továbbított tartalmakat eredetileg előállítják. Ezért van az, hogy a 11-es cikkely a híraggregátorokra vetne ki díjfizetési kötelezettséget, a 13-as cikk pedig az online tartalommegosztó szolgáltatókat kötelezné, hogy fokozottabb figyelmet fordítsanak a jogvédett tartalmakra, megelőzve a jogellenes felhasználásukat. Igazak tehát azok a megközelítések, hogy ez megváltoztatná a jelenlegi struktúrát, felborítaná az üzleti modelleket, lehetnek versenyjogi következményei is, ám kérdéses, hogy ez mennyire tud megvalósulni a gyakorlatban.

Mezei Péter

Mezei Péter

 

Narancs.hu: Ha hatályba lép a módosítás, a 13-as cikkely alkalmazása nem fogja azt jelenteni, hogy ha feltöltök egy családi videót a YouTube-ra, aminek a hátterében egy jogvédett dal szól, akkor rögtön letiltják?

MP: Ilyen példák biztosan elő fognak fordulni Európa-szerte. De eddig is volt szűrés, eddig is számtalan anyagot tiltott le a YouTube hasonló okokból. A különbség mindössze annyi volt, hogy a cég az országok többségében megállapodott a közös jogkezelőkkel a felhasználásokból eredő bevételek megosztására. A 13-as cikkelyt azért is érte olyan sok kritika, mert bár alapvetően a kereskedelmi célú felhasználásokra hegyezték ki, szigorúbb megközelítést jelent a nem kereskedelmi célú felhasználásokkal szemben is.

Narancs.hu: A kisebb szolgáltatók képesek lesznek olyan előzetes szűrőprogramot működtetni, amilyennel a YouTube dolgozik?

MP: Mentesülni ők sem fognak a szabályozás alól. Biztosan költségnövekedést jelent tehát a kisebb, digitális disztribúciós tevékenységet folytató cégek számára is a változtatás. Ez pedig akár versenyhátrányt is jelenthet nekik. El tudom képzelni, hogy ők konzorciumba fognak összeállni, és azonos szoftvert fejlesztenek. Nem hiszem ugyanis, hogy mindenki a Google-től akarná majd licencelni az előzetes szűrőprogramot.

Narancs.hu: A szabályozás miatt a sokszor jogvédett tartalmakra épülő mémekre keresztet vethetünk?

MP: Nagyon komoly esély van arra, hogy az azonosítható és jogvédett részletek felhasználásával készülő mémeket eltávolítják az érintett szolgáltatók az internetről. Ugyanakkor nem értek egyet azzal a logikával, hogy az olyan esetekben is tiltani kellene a mémek használatát, amikor minimális vagyoni következménnyel jár, hogy valaki jogvédett tartalmat használt fel egy mémhez. Ez a megnyilvánulási forma ugyanis a véleménynyilvánítás egyik útja. Elképzelhető tehát, hogy a következő 5-10 évben precedensértékű perek fognak indulni, amelyek alapján az uniós bíróság el fogja dönteni, hogy mit kell kezdeni ezekkel a mémekkel. Ugyanakkor az elfogadott tervezet 11. cikk (2a) bekezdése kompromisszumos megoldásként értékelhető. Eszerint a személyes üzenettel kiegészített linkek megosztása nem tekinthető jogellenesnek. Ez nem menti meg a mémeket, de legális kiskaput biztosít a netpolgároknak a véleménynyilvánításra.

Narancs.hu: A 11-es cikkely arról rendelkezik, hogy mostantól nem közölhetnék ingyen a szerzői joggal védett újságcímek címét és ajánlóit a híraggregátorok. Ez megvalósítható?

MP: Németországban és Spanyolországban, tagállami szinten volt már ilyen szabályozás. A statisztikák tökéletesen igazolják, hogy az újságok bevétele nem nőtt, Spanyolországból ráadásul a Google News ki is vonult. Németországban is csak pár százezer eurós összeget fizetett ki a Google a tartalom-előállítóknak, ami eltörpül a tényleges bevételekhez képest. Szinte biztos, hogy ez a szabályozás kontraproduktív következményekkel fog járni, különösen, ha a technológiák birtokosai nem kívánnak együttműködni, és például megszüntetik a Google News-t az Európai Unióban. Valószínűleg a piaci folyamatok fogják eldönteni, hogy élő, vagy holt joggá válik-e a 11-es cikk.

Narancs.hu: A döntéseknek lehet a pénztárcánkat is érintő következménye?

MP: Ez könnyen elképzelhető. A YouTube például még több reklámot helyezhet majd el a videók alatt, hogy a fizetős YouTube Premium felé terelje az embereket. De akár úgy is dönthetnek, hogy a Google Newst nem vezetik ki az unióból, csak egyszerűen fizetőssé teszik, hogy így pótolják a 11-es cikkely miatt kieső bevételeket.

Narancs.hu: Elbukhat-e még a reform, vagy a rendelkezések már biztosan hatályba lépnek?

MP: Az Európai Parlament elfogadta a tervezetet, de még a Tanács és a Bizottság részvételével finomíthatnak rajta. Szinte biztos is, hogy változtatni fognak, mert nyilvánvalóan egy nagy és egy kis ország informatikai és gazdasági érdekei között óriási a különbség, a Tanácsban pedig a tagállamok kompetens miniszterei mondanak majd véleményt a tervezetről. De ebben a pillanatban biztosan merem állítani, hogy ebből elfogadott reform lesz, és a várhatóan jövő évi kihirdetéstől számítva 1-2 éven belül a tagállamoknak integrálniuk kell ezeket a rendelkezéseket.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.