Tényleg kicsinálja az internetet az Európai Unió?

  • Gera Márton
  • 2018. szeptember 17.

Interaktív

Eltűnnek a mémek, és törlik a családi videóinkat a YouTube-ról? Még korántsem biztos. Az Európai Unió új szerzői jogi szabályozásáról Mezei Péterrel, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docensével beszélgettünk.
  • Szerdán nemcsak a Sargentini-jelentést, hanem a szerzői jogok reformját is megszavazta az Európai Parlament.
  • Az Axel Voss német kereszténydemokrata képviselő által jegyzett új rendelkezésekről már évek óta zajlott a vita, de csak most jutottunk el addig, hogy a strasbourgi testület szavazott róla.
  • A reform két elemét, a 11-es és a 13-as cikkelyt már régóta vitatják: bár mindkettő a szerzői jogot védi, sokan attól tartanak, ezek a módosítások teljesen felforgatják az internetet.

Narancs.hu: Miért volt szükség volt szerzői jogi reformokra uniós szinten?

Mezei Péter: A szerzői jogot folyamatosan szükséges fejleszteni, a legutóbbi, 2001-es szabályozás óta pedig több területen is égető hiány volt, így mindenképpen szükség volt a régi szabályozás modernizálására. Ugyan az Európai Uniónak nemcsak a 2001-es irányelve rendelkezik a szerzői jogokról, és vannak tagállami szabályozások is, de ilyen átfogó változtatásokra eddig nem volt lehetőség.

Narancs.hu: Idén júliusban az Európai Parlament még elutasította a reform eredeti változatát. Mi változott azóta?

MP: A legújabb verzió lényegében nem tér el attól a logikától, ami a pár hónappal ezelőtti rendelkezésekből kitűnik. Ezért azt lehet mondani, hogy részben politikai döntés született, folyamatosan lobbitevékenység zajlott a háttérben, amely azzal érvelt, hogy a szerzői jognak valóban a szerzőket, és nem a Google-t kell védenie.

Narancs.hu: Kik lobbiztak a reform mellett?

MP: Alapvetően a kreatív ipar támogatta nagyban a reformot, a közös jogkezelők, a zenészek szervezetei. Számos zeneszerző és akadémiai szereplő is aláírta ezeket a kezdeményezéseket, míg a nagyipari lobbi, az információtechnológiai cégek ellenezték.

Narancs.hu: Több helyen már rögtön az elfogadás után azt lehetett olvasni, hogy a módosítás teljesen megváltoztatja majd az internetezési szokásainkat. Ez igaz?

MP: Ezt némileg árnyalnám. A 11-es és a 13-as szakasz, amelyet sokat kritizálnak, valóban közvetlenül érintené a mindennapi internethasználatot. Bár egyik változtatás sem fogja lerombolni az internetet, átalakítani mindenképpen átalakítja. Mindkét cikkely arról szól, hogy azoknak a szervezeteknek, akik az internet jelenlegi struktúrájában a fogyasztói felhasználásokra építik ki az üzleti stratégiájukat, és ebből rengeteg pénzre tesznek szert, fizetniük kelljen azoknak, akik az általuk továbbított tartalmakat eredetileg előállítják. Ezért van az, hogy a 11-es cikkely a híraggregátorokra vetne ki díjfizetési kötelezettséget, a 13-as cikk pedig az online tartalommegosztó szolgáltatókat kötelezné, hogy fokozottabb figyelmet fordítsanak a jogvédett tartalmakra, megelőzve a jogellenes felhasználásukat. Igazak tehát azok a megközelítések, hogy ez megváltoztatná a jelenlegi struktúrát, felborítaná az üzleti modelleket, lehetnek versenyjogi következményei is, ám kérdéses, hogy ez mennyire tud megvalósulni a gyakorlatban.

Mezei Péter

Mezei Péter

 

Narancs.hu: Ha hatályba lép a módosítás, a 13-as cikkely alkalmazása nem fogja azt jelenteni, hogy ha feltöltök egy családi videót a YouTube-ra, aminek a hátterében egy jogvédett dal szól, akkor rögtön letiltják?

MP: Ilyen példák biztosan elő fognak fordulni Európa-szerte. De eddig is volt szűrés, eddig is számtalan anyagot tiltott le a YouTube hasonló okokból. A különbség mindössze annyi volt, hogy a cég az országok többségében megállapodott a közös jogkezelőkkel a felhasználásokból eredő bevételek megosztására. A 13-as cikkelyt azért is érte olyan sok kritika, mert bár alapvetően a kereskedelmi célú felhasználásokra hegyezték ki, szigorúbb megközelítést jelent a nem kereskedelmi célú felhasználásokkal szemben is.

Narancs.hu: A kisebb szolgáltatók képesek lesznek olyan előzetes szűrőprogramot működtetni, amilyennel a YouTube dolgozik?

MP: Mentesülni ők sem fognak a szabályozás alól. Biztosan költségnövekedést jelent tehát a kisebb, digitális disztribúciós tevékenységet folytató cégek számára is a változtatás. Ez pedig akár versenyhátrányt is jelenthet nekik. El tudom képzelni, hogy ők konzorciumba fognak összeállni, és azonos szoftvert fejlesztenek. Nem hiszem ugyanis, hogy mindenki a Google-től akarná majd licencelni az előzetes szűrőprogramot.

Narancs.hu: A szabályozás miatt a sokszor jogvédett tartalmakra épülő mémekre keresztet vethetünk?

MP: Nagyon komoly esély van arra, hogy az azonosítható és jogvédett részletek felhasználásával készülő mémeket eltávolítják az érintett szolgáltatók az internetről. Ugyanakkor nem értek egyet azzal a logikával, hogy az olyan esetekben is tiltani kellene a mémek használatát, amikor minimális vagyoni következménnyel jár, hogy valaki jogvédett tartalmat használt fel egy mémhez. Ez a megnyilvánulási forma ugyanis a véleménynyilvánítás egyik útja. Elképzelhető tehát, hogy a következő 5-10 évben precedensértékű perek fognak indulni, amelyek alapján az uniós bíróság el fogja dönteni, hogy mit kell kezdeni ezekkel a mémekkel. Ugyanakkor az elfogadott tervezet 11. cikk (2a) bekezdése kompromisszumos megoldásként értékelhető. Eszerint a személyes üzenettel kiegészített linkek megosztása nem tekinthető jogellenesnek. Ez nem menti meg a mémeket, de legális kiskaput biztosít a netpolgároknak a véleménynyilvánításra.

Narancs.hu: A 11-es cikkely arról rendelkezik, hogy mostantól nem közölhetnék ingyen a szerzői joggal védett újságcímek címét és ajánlóit a híraggregátorok. Ez megvalósítható?

MP: Németországban és Spanyolországban, tagállami szinten volt már ilyen szabályozás. A statisztikák tökéletesen igazolják, hogy az újságok bevétele nem nőtt, Spanyolországból ráadásul a Google News ki is vonult. Németországban is csak pár százezer eurós összeget fizetett ki a Google a tartalom-előállítóknak, ami eltörpül a tényleges bevételekhez képest. Szinte biztos, hogy ez a szabályozás kontraproduktív következményekkel fog járni, különösen, ha a technológiák birtokosai nem kívánnak együttműködni, és például megszüntetik a Google News-t az Európai Unióban. Valószínűleg a piaci folyamatok fogják eldönteni, hogy élő, vagy holt joggá válik-e a 11-es cikk.

Narancs.hu: A döntéseknek lehet a pénztárcánkat is érintő következménye?

MP: Ez könnyen elképzelhető. A YouTube például még több reklámot helyezhet majd el a videók alatt, hogy a fizetős YouTube Premium felé terelje az embereket. De akár úgy is dönthetnek, hogy a Google Newst nem vezetik ki az unióból, csak egyszerűen fizetőssé teszik, hogy így pótolják a 11-es cikkely miatt kieső bevételeket.

Narancs.hu: Elbukhat-e még a reform, vagy a rendelkezések már biztosan hatályba lépnek?

MP: Az Európai Parlament elfogadta a tervezetet, de még a Tanács és a Bizottság részvételével finomíthatnak rajta. Szinte biztos is, hogy változtatni fognak, mert nyilvánvalóan egy nagy és egy kis ország informatikai és gazdasági érdekei között óriási a különbség, a Tanácsban pedig a tagállamok kompetens miniszterei mondanak majd véleményt a tervezetről. De ebben a pillanatban biztosan merem állítani, hogy ebből elfogadott reform lesz, és a várhatóan jövő évi kihirdetéstől számítva 1-2 éven belül a tagállamoknak integrálniuk kell ezeket a rendelkezéseket.

Neked ajánljuk