Merthogy a magyar televíziózásban szokatlan egyértelműséggel megbukott műsor mintha a halál utáni élet lehetőségét próbálgatná, negyedik adásában látványosan lemondva a "vagány, odamondogatós" irályról, s helyette inkább az élőszóval megvalósított altatás meg az önpocskondiázás veszélytelennek sejtett műfaját megkísértve. A műsort be kéne szántani, és a helyét behinteni sóval, hallhatjuk a bátran megidézett nézői véleményt, s a kényszeredett öngúny valósággal végighullámzik a felvételről sugárzott adás első percein. A szándék kettősségében is egyértelmű: a készítők legalább valamiféle bátortalan ellentmondást remélnek a nézőktől, vagy ha azt nem, hát akkor az "annyira rossz, hogy muszáj nézni" közönségreakcióját. A számítás általánosságban roppant ésszerű, elvégre a közönség sokkal elkötelezettebben tud tévét nézni, mint az alkotók műsort készíteni, ám a konkrét esetben mégsem ígérkezik eredményesnek. Ez utóbbi reflex kiváltásához ugyanis valamilyennek kellene lenni, s a Vundersőn és Zuperszexi már éppen erre nem vállalkozik.
Hiába az alacsony műsorvezetők és a még alacsonyabb elvárások, ha az első szórakoztatónak szánt bejátszás Sebestyén és Vadon könnyezőversenyével rabolja az időnket, ahol egyébiránt a legmeghökkentőbb mozzanatnak az a merész sejtetés bizonyul, mely szerint Sebestyén Balázs olvasta a Winnetout. Fekete Pákó ezúttal ByeAlexnek van maszkírozva, ami hozzávetőleg majdnem olyan kacagtató, mintha ByeAlex lenne Pákónak beöltöztetve. Jön azután a fókuszos Gönczi Gábor, hogy elhamukázzon egy Kész átverés-szekvenciát és egy hajdani Rio de Janeiró-i románcot, s hogy megméresse a feje körméretét. Merthogy a vánszorgó adásnak most ez a vezérmotívuma, a fejméret, s ezt csupán egyetlenegy kérdés tudja felülütni: van-e Gönczi Gábornak feneke? Vélhetőleg van, aminthogy Hargitai Beának (ő vajha ki lehet?) ugyancsak van efféle testtájéka, hiszen erről még villanásnyi képet is láthatunk. Mellesleg szólva a sokat emlegetett 16-os karika dacára ezt a fotót sokkal rövidebb ideig szemlélhetjük, mint az Amerikából jöttem mutogatós feladványait, melyekkel még önmagukat is látványosan untatják Sebestyénék.
Ám van, amit még a mutogatós játéknál is jobban unnak a műsorvezetők, és ez a beszélgetés. Pedig a vicces fiúk a csatorna jóvoltából még Szellő Istvánt is odaültethetik a stúdióba, de ugyan minek, ha vagy folytatólagosan rácsodálkoznak arra, hogy a képernyőn szereplőknek lábuk is van, vagy tökéletesen motiválatlanul elismétlik-megakasztják a "bugyiszaggató nézésű" híradós szavait. A végkifejletben azután hírolvasó versenyen próbálják zavarba hozni Szellőt: birizgálják, macerálják, a fülébe forró ólmot öntenek, de legalábbis tollal csiklandozzák. A néző Szellőnél jobban legfeljebb az adást a bértapsolói széksorok között végig álló korpulens stand-upost szánhatja, aki értékelhető poén nélkül kényszerül asszisztálni Sebestyénék feszelgéséhez. S a néző persze sajnálhatná akár önmagát is, de ehelyett inkább elmutogatna ő is egy feladványt Balázséknak: Amerikából jöttem, mesterségem címere b - k. Bukott show-manek.
RTL Klub, november 3.
_nagy_lead_focuspoint_70x70.png)
