Tévésorozat

Zombipoly

Fear The Walking Dead

  • Kovács Bálint
  • 2015. november 1.

Interaktív

Nagyban megy a társasjátékparti, amíg a kis család várja, hogy a mami új udvarlója visszajöjjön a régi családjától, miközben a nagyfiúval is bajok vannak, a lánynak meg hiányzik a pasija, szóval nem könnyű az élet egyáltalán. Közben odakint egyébként feltámadt pár halott.

Ilyen egy sorozat, amit egy csoport nagyfejű rak össze tárgyalóasztal mellett, patikamérlegen kimérve mindent, aminek egy spin­offban (egy már létező sorozathoz kapcsolt, de félig-meddig független szériában) feltétlenül szükség van, hogy ne csak az eredeti sorozat rajongói értsék, viszont nekik is legyen miért nézni. Ebből kerekedett ki aztán a másik véglet: aki ismeri a Walking Deadet, azt aligha hozza lázba a különös új járvány, sem az, ahogyan mindenki rácsodálkozik mindarra, amit eddig már öt hosszú évadon keresztül, minden fénytörésben megmutattak. Aki meg eddig egy szatyorban lakott, most mégis feltétlen igénye van a Fear The Walking Deadre, annak marad a szappanopera Monopolyval, háztartási nehézségekkel – abból is az unalmasabb fajtából, ahol mindenki szeret mindenkit, és komolyabb gond még a drogos kamasszal sincsen. És még az alapképlet is fárasztóan ismerős: a vezető itt is a kemény férfi, aki a döntéseket hozza, jobb kezében gyerekek, bal kezében nők, nehogy a hőskultusz csorbulni találjon valami váratlanabb ötlettől.

Még ha egy előzményfilmet forgattak volna az előzménysorozat helyett: két órára alighanem elég lenne annyi muníció. Az üresjáratok közti réseket a zombiapokalipszis lassú kitörésének lassú dokumentálása tölti ki, szinte egyetlen eredeti ötlet nélkül (eredetinek kis jóindulattal legfeljebb csak az emberiség élő részének mélyen pesszimista elítélése nevezhető, amiben az anyasorozat is roppant erős), mintha a Walking Deadből kihagyott részek utólagos bemutatása nem visszatarthatatlan közlésvágy lenne, hanem kényszerű kötelesség – ami valószínűleg nem áll túl távol a valóságtól. De úgy tűnik, a patikamérlegre nem fért fel sem egy lélektani vagy társadalmi alapú ötlet valami jobb katasztrófafilmből, sem néhány morális dilemma, ami a sok hullámvölgy ellenére is érdekessé tudta tenni az előzményt, sem pedig – utolsó mentsvárként – valami annál ütősebb háztáji dráma, mint amiben az a legkomolyabb probléma, hogy mi lesz a szegény junkie-val, ha a zombiválság miatt nem jut neki több anyag.

Az AMC műsorán

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?