Ahogy jött, úgy megy is…

Lassan már kezdtünk hozzászokni az április végére, május elejére ajándékba kapott júliusi meleghez – nem kellett volna, hamarosan jöhetnek az elvonási tünetek. Parádés rekordsorozatnak lehettünk tanúi, sőt résztvevő megfigyelői: a négynapos hosszú hétvége minden egyes napján megdőltek a napi hőmérsékleti maximumok eddig érvényben lévő rekordjai – mind országos, mind budapesti viszonylatban (ráadásul mostantól több napra vonatkozóan is egybeesik a kettő!). Csak az emlékek kedvéért: szombaton a fővárosban, azon belül is Újpesten 30,5, míg a Tiszántúlon, Körösszakálon 31,3 fokot mértek. Vasárnap Budapesten 30,4, Győrben viszont 30,6 fokot regisztráltak – mindkettő új rekord. Hétfőn Újpesten már 32 fok volt a napi maximum (ami egyben országos csúcs!), kedden pedig 32,9 Celsius-fokot mértek – ráadásul Budán, a II. kerületben! A nagy meleg nem is ér véget csak úgy, hirtelen: szerdán (május 2.) például ugyanúgy meredeken emelkednek majd a hőmérsékleti görbék, s talán újabb rekordok is dőlnek – csak éppen délután az ország több táján már egyre magasabbra törnek a gomolyok, s – egyelőre még elszórtan – konvektív csapadékra (záporra, zivatarra) is lehet számítani a Dunántúlon és az Északi-középhegység környékén. Mindez már mutatja a nagytérségi folyamatokban beálló változások első fázisát – délnyugat felől már nedvesebb-labilisabb, de egyelőre még mindig meleg levegő érkezik hozzánk: mostantól egy nyugat felől közelítő sekély ciklon alakítja időjárásunkat. A zivatarok éjszakára sem tűnnek el, csütörtökön pedig már kiterjedtebb jelleggel is számíthatunk rájuk – főleg a Dunántúl keleti részén, a Duna völgyében, tehát a főváros környékén is –, no meg az ország északkeleti régiójában. Eközben a napi csúcshőmérséklet is mérséklődik – immár mindenhol 30 fok alatt marad, s 28–29 fokra is már csak a Tiszántúlon van esély. És ez így megy tovább pénteken is: már az éjszaka sem lesz csendes, napközben pedig hol itt, hol ott dörren meg az ég, miközben a csúcshőmérséklet a sokévi átlagoknak megfelelően mindenhol 25 fok alatt alakul. Hétvégén (pláne szombaton) átmenetileg talán kevesebb helyen pattannak ki záporok, zivatarok, de teljesen nem maradnak el. Vasárnap délutántól, kora estétől azután megint belehúz a természet, és a hétfő (meg talán a kedd) ismét csapadékosabb lesz. Ekkorra talán már megbarátkoztunk a gondolattal: voltaképpen még csak tavasz van, amikor a 18–23 fokos maximum-hőmérséklet teljesen normális. A különösen városokban, betonnal, kővel, bitumennel bélelt hőszigetekben tapasztalható meleg éjszakáknak is vége szakad egy időre: hétvégétől legalább egy héten át kifejezetten hűvösek lesznek a hajnalok.

Harmincról a húszig

Szerdán még dúskálhatunk a melegben: napközben zömmel 29–32 fok körüli maximumok várhatók – elszórt záporokkal, zivatarokkal tarkítva. Erre a szokásos 10–15 fok közötti hajnali minimumok következnek, de azért felhívnánk a figyelmet arra, hogy a városi flaszteren ennél jóval több őrződik meg – hála az imént méltatott hőszigeteffektusnak. Mellesleg éjszakára sok helyen borítják majd felhők az égboltot, s ezekből már ekkor is számíthatunk zivatarokra – és csütörtökön napközben is folyamatos lesz a konvektív rendszerek, zivatarfelhők (cumulonimbusok) keletkezése. Sajnos ezek pontos területi eloszlása, mozgása, életciklusa – lévén hogy nagyjából kaotikus folyamatról van szó – nehezen jelezhető előre.

A predikciók bizonytalanságát azonban jótékonyan oldja, ha a kedves olvasó néha rápillant a meteorológiai oldalakra, azokon belül is a negyedórás frissítéseknek hála egy mozdulattal beszédes mozgó animációvá alakítható radarképekre. A csütörtöki 23–29 fokos (kelet felé növekvő tendenciát mutató) nappali maximumok még mindig a nyarat idézik – péntek délután azonban már „csak” 21–26 fokra számíthatunk, s hála az említett sekély ciklon hidegfrontjának, megélénkül az északnyugati szél is. A hétvégén már egy másik rendszer melegszektorában leszünk, s ekkor éppen a délnyugati fuvallatok erősödhetnek hevesebb lökésekké, hétfőn pedig megint csak az északnyugati szél lehet erős – ki nem találják: ez ismét egy csapadékkal is járó hidegfrontnak köszönhető. Az éjszakák később se lesznek éppen bántóan hidegek – már ha a szombat hajnali 8–13 fokról kedd reggelre 6–11 fokig csökkenő minimumokat nem tekintjük annak. Annyi azonban biztos, hogy a természet most egy ideig nem gondoskodik helyettünk is a zsongító esti-éjszakai langymelegről – de a naplementével felerősödő illatorgiáról például egyáltalán nem kell lemondanunk. Mind több virágzat odőrje vegyül bele ebbe a valószínűtlen természetes parfümbe – kár, hogy a növények eme rovart-embert elkábító nászát folyamatos prüszkölésünk-orrfolyásunk sem hagyja feledni.

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.