Semmi különös, Szilveszter!

A karácsony időjárási szempontból kellemes változatosságban telt el – még ha az örök elégedetlenkedők ennek annyira nem is örültek. A múlt vasárnapra (23-ára) megjött a jósolt csapadék: az ország jelentős részén hóval, máshol ónos esővel – vagy előbb az egyikkel, azután a másikkal. Sőt, amennyiben a hóra fagyott rá folyékony utóda, az egy napra (vagy legalább egy félre…) konzerválta is a fehérséget, így szavatolva majdnem fehér karácsonyt az ország északkeleti harmadának. Ott (és általában az északi határvidéken), bár egyre kisebb területre korlátozódva, de hűvös maradt az idő hétfőn és kedden is – miközben az ország jó kétharmada (hála a délnyugatról beáramló enyhe és száraz levegőnek) túlzás nélkül kora tavaszi körülményeknek, igazi kirándulóidőnek örvendhetett. A fővárosban karácsonyozók alighanem el sem hitték, hogy míg ők ködös, 1 fok körüli hidegben vacognak az utcán, addig mondjuk Baranyában (de még mondhatnánk féltucatnyi megyét) 12-13 fok és élénk szél mellett szinte már nyoma sem volt a télnek. Szerdán, karácsony másnapján azután az országos csapadék is megjött, természetesen folyékony formában, s ennek szűntével, csütörtökön is a sokévi átlagnál melegebb idő vár ránk – immár országszerte.

Majd pénteken vonul át rajtunk egy nem annyira megjelenésében, mint inkább hatásában markánsnak tűnő hidegfront – csupán korlátozott mértékű csapadékkal jár, de már szombatra virradó éjszakára visszahozza a telet. És így marad ez szilveszterig: napközben pár fokkal fagypont felett, éjszaka viszont határozottan alatta maradunk, miközben számottevő esőre a jövő hét közepéig biztosan nincs esély. Mondhatni teljesen átlagos téli napok állnak előttünk – nem túl fogvacogtató idő, de azért enyhének sem mondanánk. A nagy kérdés, hogy mikor tér vissza az igazi kemény tél, mert ne feledjük: még jó 60 nap biztosan hátravan a leghidegebb évszakból. A tavasz kérdésében már kicsit határozottabbak vagyunk: márciusban, feltehetőleg.

Kis eső, majd száraz téli napok

Csütörtökön tehát még enyhe idő vár ránk, s a korábban jellemző éles hőmérsékleti kontraszt is megszűnik. Ez annyit jelent, hogy délnyugaton némileg hűvösebb, északkeleten pedig kicsit enyhébb lesz, mint az elmúlt napokban. Az előbbi tájakon ez 8-9 fokot és kevés felhő által beárnyékolt napsütést, északkeleten kissé párás, helyenként ködös idő mellett 4-5 fokos maximumot jelent. Éjszaka azután mindenhol szépen beborul, és többfelé (főleg az északi, illetve a középső országrészben) lehet kisebb csapadék. Ennek állaga (halmazállapota) csak viszonylag magas hegyeinkben érheti el a havas eső szintjét. Fagyni többnyire még ott sem fog (a Bükkben–Mátrában is meglehet a 0 fok), máshol +1, +3 fokos minimum várható. Pénteken még mindig felhős idő lesz, főleg északon pedig többfelé számíthatunk – mondjuk nem túl combos, pláne nem kiadós – esőre. Eközben főleg a Dunántúlon (később északkeleten is) megerősödik az északnyugati–északi szél, a Balatonnál vagy a Kisalföldön viharos lökések is lehetnek. Ezzel együtt itt a felhőzetet is felszaggathatja a légmozgás. Még mindig viszonylag enyhe idő vár ránk: +4, +7 fokos csúcsértékek – csak északkeleten lesz hidegebb, mindössze +2 fok, és itt a hegyes-völgyes vidékeken futó hózáporok is lehetnek.

Szombatra virradóan már mindenhol fagyni fog (–1, –6 fok közötti minimumok), napközben pedig 0, +4 fokos maximumok és változóan felhős, sokfelé napos, de emellett helyenként kifejezetten párás idő vár ránk. Ez a tendencia folytatódik is: vasárnapra virradóra a fagyos időben mind jobban terjeszkedik a zúzmarás köd, sőt ez az alacsony szintű, talajközeli felhőzet napközben is megmaradhat. Világos jele ez annak, hogy már megint anticiklonális helyzetbe, leszálló légáramlású zónába kerültünk – mind az égéstermékek okozta büdösség mértéke, mind a szálló por koncentrációja gyarapodni fog. Vasárnap, ahol kisüt a nap, ott 5-6 fok is lehet, ahol megmarad a köd, ott maradunk 0 fok körül – ugyanakkor az éjszakák egy kicsit megenyhülnek. Hétfőn, szilveszterkor tökéletesen hasonló idő vár ránk: óév utolsó, igencsak borult napján pár fokkal fagypont felett (vagy csak egy kicsivel alatta) leszünk, az új év első óráit pedig fagypont körüli hőmérsékleten, legfeljebb –3, –4 fokos hidegben ünnepelhetjük, ám havazásra sem ekkor, sem az új év első napján nem számíthatunk. Kedden a többnyire felhős időben általában 3-4 fok körüli (viszont a párás-ködös tájakon csupán –1, 0 fokos) csúcshőmérsékletre számíthatunk. Összességében az e hét pénteket (a hidegfront átvonulását) követő négy napban említést érdemlő (a ködszitáláson és az alant növekvő, tehát alá nem hulló zúzmarán túli) csapadékra ne is számítsunk!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.