Új év, régi tél

Ködös, hideg, majd enyhe és kissé nedves: ez január első hetének menetrendje.

Az új év fagyos, ködös időjárással indult – de a folytatás érdekes módon mozgalmasan alakul majd. Szerdán például éppen felettünk esik szét egy hidegfront: a légköri rendszer halála alacsony intenzitású, elszórt, változó halmazállapotú és mérsékelten intenzív csapadékkal jár. A front ugyan az Alpok déli szakasza fölött hullámot vet, ám a képződő mediterrán ciklon sem lesz túl hosszú életű, és még a Dél-Dunántúlra is csak a széléből jut majd egy kicsi. Emellett napok óta és még egy pár napig (nyilván szigorúan klimatikus értelemben) a köd uralkodik az ország felett. A viszonylag nyirkos-nedves levegőből éjszakánként nem csupán a túlhűlt apró vízcseppek válnak ki – az éjszakai fagyban 0 fok alá hűlő tereptárgyakon gyönyörű zúzmarabevonat keletkezik. Kezdetben a csütörtök is ilyen ködös, sokfelé zúzmarás időt hoz, emellett nyugaton és délen a nap is kisüthet, azután érkezik némi változás. Késő délután-kora este északnyugat felől egy újabb hidegfront vonul át rajtunk, ami kicsit enyhébb, de nedves levegőt hoz magával és péntek hajnalig sokfelé okoz csapadékot – főleg az északnyugati és a középső területeken. Ezzel együtt már csak az ország északkeleti és délnyugati szegélyén tartja magát a fagy.

Pénteken átmeneti esőszünet következik – erős széllel, változóan napos-felhős idővel, helyenként ködfelhőkkel, azután péntek este érkezik az újabb hidegfront, ami pont tőlünk délnyugatra vet hullámot (egy peremciklon, hideg légörvény képződik). Ennek megfelelően egészen szombat estig újabb, ismétlődő, zömmel folyékony csapadék várható – többsége főleg még éjjel. A hét legvégéig borult és erősen szeles idő lesz, vissza-visszatérő esővel, szitálással, néha (a hegyekben) havas esővel – de a +4, +9 fokos csúcshőmérsékletek inkább a kora tavaszt idézik majd. Jövő hét elejétől kezdve azután lassan, lépcsőzetesen állunk vissza az átlagos értékekre.

Január első hete igen gazdag időjósló napok tekintetében. Már az újév is döntő jelentőségű a népi hagyományban. Ha az év első napja szép, fényes időt hoz, úgy azt jövendöli: jó (úgy értve: bőven termő) lesz a többi 364 nap is. Mint tudjuk, ezt az opciót már buktuk – eggyel kevesebb a garancia a gyümölcsöző esztendőre. Azt is mondják: ha csillagos az újévi éjszaka, úgy rövid lesz a tél. Hát, a vastag ködlepel alól bizony kevés helyen látszódott a fénylő égitestekkel teli égbolt. Hosszú telelésre lehet ellenben számítani, ha az esztendő első reggelén északi, hideg szél fúj – erre meg válaszoljon az, aki emlékszik rá, hogyan is ért akkor reggel haza. A mai, azaz szerdai nap a hagyomány szerint Makár napja (egy modern, például csillagászati kalendáriumban ugyan Ábel, Ákos és Fanni szerepel, de erre ügyet se vessenek) szintén jeles időjósló pont: rejtélyes módon arról referál, hogy milyen időnk lesz szeptemberben (ezek szerint ugyanolyan, mint Makárkor). Hát mit ne mondjunk: nem ilyen szeptembert szeretnénk! Ha Makárkor derült az idő, úgy jó lesz a gyümölcstermés – e tekintetben idén is inkább az olcsó importban reménykednénk.

Ám a hét legjelesebb időjárási fordulópontja persze a vasárnapi vízkereszt, amely nem csak abból a szempontból fontos, hogy ez a karácsonyfa rituális kihajításának szakrális időpontja. Vízkereszt ugyanis határozott affirmatív hatású, ráerősítő jellegű jósnap a naiv népi meteorológiában. Ha ezen a napon az eresz csurog (vagyis erősen olvad), akkor hosszú lesz a tél – ám ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Nos, hó az biztos nem lesz, legfeljebb kis havas eső – olvadni viszont már nem fog, mivel addigra nem nagyon marad (tocsogni leginkább még a korábban lehullott esőtől lehet). Azt is mondják, hogy ha vízkeresztkor fagy, úgy csak sokára jön el a tavasz – nos, ettől (a vasárnap napközbeni fagytól) idén nem kell tartanunk. Ezzel szemben a vízkereszt száraz időjárása és a nyár zivataros volta közötti erős, majdnem sztochasztikus kapcsolat feltételezése kissé merész (népi) hipotézisnek tűnik. A vízkereszti eső ellenben azt jelezné: csapadékos lesz a tavasz is – s ebből bizony könnyen válhat önbeteljesítő jóslat (bár a kapcsolat jellegével, ha van ilyen, egyáltalán nem vagyunk tisztában). Eleink leginkább annak örültek, ha vízkereszt napján fújt a szél – ez ugyanis jó termőidőt, szerencsés és prosperáló évet jövendölt. Nos, a szelet speciel szinte biztosan garantálni tudjuk vízkeresztre.

S még egy csillagászati érdekesség: e bejegyzés megírásának napján (január 2-án, szerdán) tartózkodik Földünk Nap körüli, ellipszis alakú pályájának központi csillagunkhoz legközelebb eső pontján, azaz a perihéliumban. Ebből már biztosan tudhatjuk, hogy júliusban nem azért lesz olyan dögmeleg, mert akkor annyira közel lennénk az égi infralámpához.

A karácsonyfa is az utolsókat rúgja

Szerdán zömmel felhős, sokfelé ködös időben elszórt csapadék várható – sajnos az ónos esőt sem lehet kizárni (a Balaton-felvidéken néhol most is az hullik). A csúcshőmérséklet jellemző módon csak északnyugaton (a Kisalföldön és a Bakonyban!), no meg a keleti határszélen megy majd 0 fok fölé. Éjszaka mindenhol fagyni fog (–1, –5 fokos minimumok), úgyhogy ami ma leesett, az szépen rá is fagy majd az utakra. Emellett kiterjedt ködmezők keletkeznek, melyek holnap is megmaradhatnak. Csütörtökön az ország északkeleti harmadán mindvégig borult, párás-ködös idő lesz, és itt napközben sem lesz 0 foknál melegebb. Délen és nyugaton kezdetben felhős-napos idő mellett akár +3, +4 fok is lehet – azután délutántól nyugatról folyamatosan beborul az ég. Estétől eső kezdődik: a hidegfronti csapadékmező péntek reggelre hagyja el az országot: a borult időben csak kevés helyen (főleg északkeleten) várható gyenge fagy. Péntekre határozottan megenyhül az idő, de szeles is lesz egyben: +4, +9 fok várható. Kezdetben némi napfényt is enged nekünk a természet, azután délutántól délnyugat-nyugat felől kezdődik újabb felhősödés és estétől eső is.
Szombatra virradóan zömmel fagymentes (kivétel: a renitens északkeleti régió), de felhős-csapadékos idő várható – és a felhőzet legfeljebb csak szombat késő délután kezd felszakadozni. Szinte hihetetlen, de +4, +10 fokos maximumok várhatók, s a hőérzetet csak a vissza-visszatérő eső és a szél gyengíti majd. Vasárnap hajnalban, reggel azért már kiterjedtebb fagyos területek lesznek – főleg az ország keleti felén (elvégre január van, vagy mifene!). Napközben jórészt felhős, szeles, de még mindig enyhe idő lesz (az elszórtan várható, zömmel folyékony csapadékhullás közepette néhol a felhőzet is elvékonyodhat). +4, +9 fok lesz a jellemző – kivéve északkeleten, ahol legfeljebb pár fokkal megyünk fagypont fölé, s ahol havas eső is hullhat. A jövő hét elején folyamatosan visszazökken az időjárás a normalitásba: csökkennek a nappali maximumok, éjjelente pedig megint a fagy lesz a jellemző.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.