Tényleg, tél? – Időjárás a héten

Előbb egy mediterrán ciklon örvendeztet minket esőkkel, de szerdai távozása egyben az enyheség végét is jelenti. Hétvégén már napközben sem enged a fagy.

Sokáig tartotta magát a januárban szokatlan (de azért néha előforduló) enyhe idő – de már nem húzza tovább. A hét első két napján még egy délnyugat felől érkező sekély mediterrán ciklon (a középpontjával a brit–izlandi térségben örvénylő, több középpontú ciklonrendszer lefűződése) szabja meg nálunk az időjárás képét. Ez ugyanaz a rendszer, mely Észak-Olaszországban a múlt hét végén özönvízszerű esőket (a magasabban fekvő részeken óriási havazást) és áradásokat okozott. A már vasárnap óta esős időt hozó felhők, egészen pontosan a délnyugatias áramlás még egy ideig biztosítja az enyhe levegő utánpótlását, ám már szerdán napközben változik a kép, és először meglepő módon északnyugat, majd némi késéssel északkelet felől is megindul a hideg levegő beáramlása.

Mindez remekül szemlélteti a Kárpátok karéja nyújtotta klimatikus védelem működését: az északkelet felől érkező hidegbetörést ideig-óráig képes feltartóztatni – ám az északi oldalon, Lengyelországon át a hideg levegő eljut a Cseh- majd a Bécsi-medencéig, és kerülő úton, mintegy suttyomban oson be hozzánk. Azután persze átbukik az északkeleti hágókon (lásd: Verecke híres útja…), s akkor már onnan is megkapjuk. A hidegbetörés kiváltó oka egy Északkelet-Európát (zömmel Északnyugat-Oroszországot) elfoglaló anticiklon, melynek peremén a hét közepétől északkelet felől zúdul be a kontinens közepére a szibériai eredetű hideg levegő. (Az északi félteke hideghullámairól lásd a blog szerzőjének Örvényben című cikkét múlt heti print számunkban, illetve ezt az írást.)

Tipikusan csak az ország északkeleti és északnyugati-nyugati sarkában lehet erősebb légmozgás – ott, ahol résnyire nyílik ama bizonyos hűtőajtó. A prognózisban éppen a Kárpát-medence mérséklő hatása jelent ebben az esetben az átlagosnál nagyobb előrejelzési kockázatot – de a komolyabb fagyokat nagy valószínűség szerint ez sem fogja megakadályozni, legfeljebb tompítja kicsit. Pénteken és szombaton nedvesebb levegő érkezik délnyugatról (egy újabb mediterrán ciklonnak hála), és ez kedvez a csapadék (bizony, sokfelé hó!) kialakulásának. Délen, délnyugaton várható kiterjedt havazás, északabbra már kevésbé – ne felejtsük: a beáramló hideg levegő zömmel száraz (máshol meg éppen a túl magas hőmérséklet gátolja a kialakulását). Ezzel szemben szombaton és vasárnap már napközben is sok helyen mérhetünk fagypont alatti hőmérsékleteket. Ne hagyjuk tehát, hogy addig berozsdásodjon a konvektor gombja!

Tehát szerdától tél

Hétfőn még marad az enyhe idő, napközben 8 és 15 fok közötti csúcsértékeket mérhetünk – a magasabbat természetesen délen. Főleg északon, északkeleten és a Dunántúlon lehet napközben kisebb eső – délebbre azért néha a nap is kisüthet. A többnyire gyenge délkeleti irányú szél legfeljebb északon, illetve az Alföld déli peremén lehet kicsit erősebb. Keddre virradó éjjel nyugat felől többfelé várható eső, s általában is sok lesz a felhő – ám éppen ezért enyhe idő várható: 4 és 8 fok közötti minimumokkal (csak északkeleten süllyedhet 5 fok alá). A Dunántúlon már hajnalban északnyugati szél fog fújni. Kedden napközben még mindig enyhe, de sokfelé esős időre számíthatunk, 6 és 11 fok közötti maximumokkal. Az általános csapadékhullásból (mely ekkor még szigorúan eső formájú) legfeljebb a Nyugat-Dunántúl maradhat ki – ezzel együtt a Dunántúlon, pláne annak északi részén erős, néhol már-már viharos északnyugati szél fog fújni. Szerdára virradó éjszaka az ország középső és keleti felén várható további (egyre gyengülő intenzitású) eső. Az északnyugati szél már a Duna mentén (így a főváros környékén) is megerősödik – ugyanakkor az ország északkeleti sarkában is feltámad az északias szél. Hidegebb lesz az éjszaka, mint a korábbiak: zömmel 0 és 5 fok közötti minimumokkal, de az északi hegyvidéken többfelé már fagyhat is.

Szerdán napközben mind északkeleti, mind északnyugati irányból nagy sebességgel zúdul be a hidegebb levegő a Kárpát-medencébe – sokfelé fog erősebb szél fújni, estére azonban sokat mérséklődik a légmozgás. Csapadék főleg a középső és a keleti országrészben várható, vegyesen zápor, havas eső és hózápor formájában – nyugatabbra a nap is kisüthet (ereje úgysem lesz). Az északi országrészben már csak 1-4 fok lesz napközben is, de délen még lehet 6-7 fok kora délután. Csütörtökre virradó éjszaka a beáramlott hideg száraz levegő és mérséklődő légmozgás miatt is gyorsan és mélyre hűl a levegő – ugyanakkor északkeleten kisebb havazás is előfordulhat. Hajnalban északon, pláne északkeleten –2, –6 fokos kemény fagy várható – a déli országrész nagyobb mértékben fagymentes maradhat. Napközben csak lassan emelkedik a hőmérséklet – sőt északkeleten néhol még ekkor is fagyni fog. Máshol is csak 0 és +4 fokos csúcshőmérsékletek várhatók – dacára a változóan napos-felhős időnek. Többnyire gyenge északkeleti, keleti légmozgást tapasztalunk majd, csapadék legfeljebb elszórtan, főleg a Dél-Dunántúlon várható (ez se biztos, hogy hó lesz).

Péntekre virradóan viszonylag gyenge légmozgás mellett többnyire +2  és –5 fok közötti minimumokat mérhetünk (főleg Dél- és Nyugat- Dunántúlon lesznek még fagymentes területek), hajnaltól délnyugat felől erős felhősödés és bizonytalan halmazállapotú (de valószínűleg esőszerű) csapadékhullás kezdődik. Napközben ritkásan napos, inkább erősebben felhős időnk lesz, egyre több felé csapadék is várható (bizonytalan halmazállapotban), a szél megint csak nyugaton és északkeleten lehet élénkebb – ti. onnan jön a hideg. Milyen kár, hogy már napközben is csak kevéssel megyünk 0 fok fölé – már ahol (–2, +3 fok közötti maximumok lesznek). Szombatra virradóra (sőt, már péntek délutántól!) többnyire kemény fagyok ígérkeznek:  -2,  –6 fokos hideg mellett a felhős, többfelé csapadékos időben újabb havazást sem lehet kizárni. Az északias szél a Dunántúlon és a keleti-északkeleti országrészben is feltámad, napközben az ország nagy részén erős lesz a légmozgás (a főváros környéke hangsúlyos kivételével!) – északkeleten és az Alpokalján viharos lökések is lehetnek.

Amúgy zömmel felhős idő lesz (esővel, havas esővel, nyugatabbra havazással) – nappali hőérzetünkön sokat ront majd a főleg Dunántúlon és északkeleten (s még szerte az országban sokfelé) napközben is megmaradó fagy: mindössze +1, –4 fokos napi maximumok várnak ránk. Vasárnapra virradóan fokozatosan mérséklődik a kezdetben még erős szél, s hajnalban legalább -3, -7 fok - de főleg délen, a hóval borított területeken még ennél is sokkal hidegebb lehet. A hét utolsó napján, gyenge légmozgás mellett, némi havazást sem lehet kizárni – pláne, hogy a keleti országrész kivételével több fokkal fagypont alatt maradunk napközben is.

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.