Faggyal búcsúzik a január

Az idei tél legzordabb napjait írjuk – csütörtöktől némileg tán enyhül a hideg, de az időjárás új kihívásokat tartogat.

Mostanra már nyugalomba is jutott a Kárpát-medencében az a nagy rakás jéghideg levegő, mely több napon át zúdult be az országba – fagy is rendesen, éjjel, nappal, csak úgy csikorog a föld a lábunk alatt. Itt azután szépen össze is keveredett a péntekre virradóan befutó mediterrán ciklon által szállított enyhébb nedves légtömegekkel, s e szerencsés találkozásból – ebben a szezonban először – végre valamirevaló havazás sült ki. Először a Dunántúl déli részén gyűlt a fehérség, azután a havazás átterjedt az Alföldre és az északkeleti hegyvidéki régióra – csak éppen az Észak-Dunántúl meg a főváros környéke maradt ki a nagy össznépi téli ujjongásból.

Meglehet, a Dunántúl eddig rútan feketéllő-barnálló vidékeire éppen a hétfőn pont a Nyugat-Magyarország felett elgyengülő okklúziós front hozhat némi fehér fedőszínt – de Budapestig ebből sem jut egy kanyi sem. S ez még nem is az utolsó esély: kedden is lehet némi gyenge havazás, hószállingózás, majd – legalábbis most úgy tűnik – szerdán kiterjedtebben hullhat a hó az országban: ekkor tán jut belőle a Duna partjára is.

Az viszont már biztos, hogy csütörtöktől a magasban már határozottan enyhébb levegő nyomul a hidegebb tetejére: hála a tőlünk délnyugatra keletkező mediterrán ciklonok szorgalmas ügyködésének. Ebből idővel itt nálunk, lent, talajközelben is a nagy hideg (most úgy látjuk: legfeljebb részleges!) enyhülése, a napközben is fagyos régiók némi zsugorodása – ezzel együtt újabb, többnyire gyenge csapadékhullás is következik. Márpedig az a levegő sajátos rétegződése miatt többnyire folyékony állapotban kezdi meg útját a felszín felé, hogy a földet éréskor már csörögjön, esetleg a fagyott tereptárgyakon képezzen jéghártyát. De tudjuk, ez csak az egyik forgatókönyv – valójában a hét második felében valamennyi csapadékforma előfordulhat a sima esőtől az egyszerű havazásig (közte havas, fagyott és ónos eső) – ezek arányát és helyi előfordulását az éppen aktuális, nagyon is illékony körülmények befolyásolják. A hét közepétől főleg egy délkelet-északnyugati irányú szélcsatorna mentén feltámadhat a szél is – tipikusan a Dunántúl északkeleti részén és az ezzel határos régiókban (például Dunakanyar, Börzsöny) erős lökéseket is produkálhat, ráadásul több napon keresztül.

Csütörtöktől kicsit enyhébb, de szelesebb, csúszósabb

Hétfőn napközben is cudar fagy vár ránk: a –3, –7 fokos hideghez zárt felhőzet is dukál. Ebből a Tiszántúlon, valamint a Dunántúl északi és a nyugati részén némi havazás is dől: a hófelhők azonban nagy valószínűség szerint nem jutnak el a fővárosig (ahol viszont több-kevesebb napsütés is lehet). Ha ilyen hideg lesz nappal, képzelhetjük, mi vár ránk keddre virradó éjjel! Nos, érdekes módon az előző éjszakákhoz (a vasárnapra, pláne a hétfőre virradó éjjelekhez) képest némi túlzással már kifejezetten kellemesnek tűnik az akkorra várható –6, –11 fok. Főleg Nyugat-Magyarországon várható még további havazás, de a középső országrészben sem zárható ki némi hószállingózás. Kedden napközben továbbra is borult, ámde gyakorlatilag szélcsendes időnk lesz – főleg északon, északkeleten fordulhat elő kisebb havazás, hószállingózás, de sehol sem jelentős tételben. Az ország nagy részén fagyni fog, a hóval borított déli és keleti területeken –5 fok körüli hideg lesz – ugyanakkor a csekély hóborítottságú északi körzetekben (például a Kisalföldön) átmenetileg, rövid időre 0 fok környékére tornássza magát a hőmérő szála.

Szerdára virradóan továbbra is országos fagy, –4, –10 fokos hideg ígérkezik – a déli országrészben már éjjel havazás kezdődik. Napközben a változatosság kedvéért erősen felhős időben, alig érzékelhető légmozgás mellett főleg a Dunántúlon és a Duna mentén, a középső országrészben fordulhat elő kisebb-nagyobb havazás (főleg a nap első felében). Legfeljebb a Kisalföldön és Nógrádban emelkedhet kicsivel fagypont fölé a hőmérséklet – zömmel 0 és –5 fok közötti maximumok várnak ránk.  Csütörtökre virradó éjszaka még mindig nagyon hideg lesz: –4, –11 fokig süllyed a hőmérséklet, s a borult időben főleg a Dunántúlon lehet újabb havazás (mely néhol ónos esőbe válthat). Csütörtök napközben ismét csak felhős időnk lesz – többfelé megélénkül, de különösen az Észak-Dunántúlon viharos lökéseket is produkál a délkeleti szél. Mindehhez szeszélyes eloszlásban és meglehetős változatosságban prezentált, mérsékelt, gyenge csapadékhullás is járulhat – akár klasszikus havazás is előfordulhat, főleg északkeleten. A délelőtt még fagyosan telik, de délutánra az érkező enyhébb levegőnek hála, többfelé (például a főváros környékén) enged szorításából a fagy (ekkorra –2, +3 fokos maximumok ígérkeznek). Péntekre virradó éjjel délnyugat felől újabb nedves léghullámok érkezhetnek, ennek megfelelően a Dunántúlon folytatódik a visszafogott intenzitású, vegyes halmazállapotú csapadékhullás, de általában is borult lesz az ég – a délkeleti szél továbbra is a középső országrészben lesz erősebb. Az ország nagy részén fagyni fog: a –3, –8 fokos hőmérsékletek esővel kombinálva sajnos ismét ónos esőt sejtetnek.

Pénteken napközben talán már nem az egész nap fagyos vidékek dominálják a hőtérképet – a maximumok országosan is +3 és -2 fok között alakulnak. Elszórtan ismét előfordulhat akár folyékony csapadék is, az említett fagyos területeken ez rögvest jégkérget is képzelhet – megint nem ez lesz a közlekedők kedvenc napja. A délkeleti szél az ország középső részén lesz a legerősebb – a Bakonytól a Börzsönyig terjedő középhegységi régióban és Észak-Bácskában viharos lökéseket is tapasztalhatunk. Szombatra virradóra ismét erősebben lehűl majd: –5, –10 fok lehetséges – legfeljebb elszórtan várható kisebb, továbbra is elegyes állagú csapadék. Február első napján igen hideg lesz a hajnal, többfelé délre, kora délutánra is maradhat a fagy, vagy legfeljebb 2-3 fokkal emelkedik a hőmérséklet a fagypont fölé. Borult, az ország nyugatabbi felén erősen szeles (az Észak-Dunántúlon néha intenzívebb lökésekkel tarkított, Kelet-Magyarországon viszont szinte szélcsendes) idő vár ránk – főleg az ország nyugati és középső részén várható vegyes halmazállapotú, de zömmel folyékony, esőszerű csapadék.

Vasárnapra virradóan az ország nagy részén még fagyni fog: –2, –6 fok is lehet. A Dunántúlon lehet kissé enyhébb: ott néhol 0 foknál is magasabbat mérhetünk. A hét utolsó napján ismét borult időre ébredünk – többfelé lehet most már határozottan esőszerű csapadék. A korábbi napokhoz képest sokat gyengülő keleti-délkeleti szél továbbra a Dunántúlon lehet kicsit élénkebb. A csúcshőmérséklet –1 és +3 fok között lehetséges.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.