Bár a hivatalos tájékoztatás szerint Magyarországon még nem volt még példa arra, hogy bárkinél vérrög képződött volna az AstraZeneca oltása után, a 444.hu két olyan nőről számol be, akik mélyvénás trombózissal kerültek kórházba az oltást követően.
Mindketten április 6-án kaptak AstraZeneca-oltást, és néhány nappal később trombózis alakult ki náluk. Egyikük egy 37 éves nő, aki 15 éve szed fogamzásgátlót, orvosa ennek ellenére ajánlotta neki az AstraZenecát.
Az oltás után négy nappal, a szokásos mellékhatásokat követően fájni kezdett a dereka, majd zsibbadni a lába, és végül a lába is bedagadt. Ekkor mentőt hívott és egy budapesti kórházba szállították, ahol az ultrahangra már kerekesszékben tolták be, annyira rossz volt az állapota. Az ultrahang megerősítette a gyanút, hogy vérrög alakult ki a lágyéka környékén, az orvos ekkor már "súlyos esetnek" minősítette. A nő ezután vérhígító injekciókat kapott.
„A vizsgálat során többször megkérdeztem az orvost, hogy jelentjük-e valahol, hogy az oltás után alakult ki a vérrög? Úgy éreztem, hogy az orvosok igazából nem tudták erre a konkrét választ, és az volt a benyomásom, hogy el is akarják mismásolni. Az egyikük annyit mondott, hogy valószínűleg a fogamzásgátló okozta, nem az oltás. De az elég furcsa egybeesés lenne, hogy 15 évig nem volt bajom a fogamzásgátlótól, majd megkapom az oltást, és rá pár napra vérrög alakul ki” - mondta a nő a lapnak.
Miután átszállították egy másik kórház belgyógyászatára, ismét rákérdezett, hogy nem kellene-e valahol jelenteni, hogy az oltás után alakult ki vérrög, de
az ügyeletes orvos nem tudott válaszolni, a főorvos pedig később azt mondta, hogy jelentse ő a koronavirus.gov.hu-n.
A nő a kórházban naponta kétszer kapott vérhígító injekciót, azóta is alig tud lábra állni, és még legalább fél évig kell kompressziós harisnyát hordania és vérhígítót szednie.
A kórházban a zárójelentésébe viszont nem írták bele, hogy az oltás után jelentkezett a trombózis.
Ennek ellenére a nő később több telefonhívást is kapott kórházi orvosoktól, egyikük az adatait is felvette, illetve az oltási igazolványának a számát is elkérte, egy másik pedig azt mondta neki, hogy jelzik az itthoni és a nemzetközi hatóságok felé is az ügyet.
A másik nő 46 éves, szintén április 6-án kapta az oltást a háziorvosától, bár előtte megemlítette az orvosának, hogy a családi kórtörténetben volt már trombózis.
Ő két nappal az oltás után kezdett érezni egy furcsa nyilallást a lábában, és miután ez napokig nem múlt el, végül elment a háziorvosához, aki meg is állapította, hogy trombózisa van. Rögtön mentőt hívtak, és kórházba szállították, ahol ultrahangos vizsgálat is igazolta, hogy mélyvénás trombózisa alakult ki.
Az ő zárójelentésébe beleírták, hogy valószínűleg az AstraZeneca vakcinája váltotta ki a trombózist, de őt később nem keresték ezzel kapcsolatban telefonon.
A 444.hu hozzáteszi, az AstraZenecával oltottak egyik Facebook-csoportjában többen számoltak be hasonló történetekről.
A hvg.hu azt írja, az AstraZeneca szerdán közleményben reagált a hazai trombózisos esetekről szóló hírekre, melyben azt írták, "a nemzetközi mellékhatás-bejelentési adatbázisok áttekintése után a hatóság megállapította, hogy nem állapítható meg fokozott kockázat az AstraZeneca vakcina alkalmazása mellett (az észlelt gyakoriság megegyezik a nem oltott lakosságban észlelt esetekével, s hasonló értékek figyelhetők meg minden COVID-19 vakcina esetében)" - írták közleményükben, amelyben kitértek arra, hogy az alsó végtagi mélyvénás trombózis amúgy is igen gyakori, 1000 betegből 1-2 embert érint.
Emlékeztettek azonban arra is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálata "valószínűsíti az összefüggést egy, az előzőekben leírt betegségtől teljesen eltérő, más mechanizmus alapján kialakuló, de nagyon ritka (100 ezer-250 ezer oltásra 1 eset gyakoriságú) alacsony vérlemezkeszám mellett kialakuló speciális trombózisos eseménnyel kapcsolatban". Itt sem azonosítottak azonban "speciális kockázati tényezőket (mint pl. nem, életkor) vagy körülírható okot ezekkel a kivételesen ritka eseményekkel összefüggésben", bár "lehetségesnek látják az összefüggést a vakcina alkalmazásával, ennek megfelelően a továbbiakban - igen ritka mellékhatásként - feltüntetésre kerülnek az alkalmazási előírásban".
A társaság közölte, hogy általánosságban valamennyi hatóság megerősítette, hogy a vakcina kifejezetten hatékony a Covid-19 betegség megelőzésében, és hogy előnyei "messzemenően meghaladják az esetleges kockázatokat".
Jelezték ugyanakkor azt is, hogy együttműködnek a hatóságokkal, teljesítik az előírásokat, már dolgoznak azon, hogy kivizsgálja az egyes konkrét eseteket. Arra kérték az érintetteket, hogy
minden esetben tegyék meg a mellékhatásokkal kapcsolatos bejelentést a hatóság vagy a vállalat elérhetőségein.
Az AstraZeneca vakcinájának alkalmazását márciusban Európában több országban is felfüggesztették, miután több országból is jelentettek trombózisos eseteket az oltás után, egy 60 éves dán nő pedig szokatlan tünetekkel elhunyt. Maga a svéd gyógyszercég akkor azt közölte, a vakcinával addig beoltott 17 millió főből a március 8-ig beérkezett adatok szerint összesen 15 trombózisos és 22 tüdőembóliás eseményt jelentettek.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ugyanakkor arra jutott, hogy lehetséges az összefüggés a vakcináció és a trombózisos esetek között, igaz, a közlésük szerint nagyon ritka mellékhatásról van szó, és a vakcinának ettől még több az előnye, mint a hátránya.
