A magyar egészségügy úgy van erre a helyzetre felkészülve, mint ahogy bármi másra

  • B. I.
  • F.Zs.
  • bbe -
  • 2020. március 12.

Katasztrófa

Áttekintettük, hogyan kezelte eddig a magyar kormány, az illetékes hatóságok és az egészségügy a koronavírusos eseteket.

Bár egyelőre kevés a koronavírus-fertőzött Magyarországon, a Kínában és főleg az Olaszországban történtek alapján okkal feltételezhető, hogy heteken belül komoly esetszámmal kell szembenéznünk. A helyenkénti felvásárlási láz ellenére a lakosság nyugodt, a hivatalos tényezők olykori érthetetlen bénázása viszont aggodalomra adhat okot.

Az olasz események annyiban is irányadóak, hogy jól mutatják, mi lehet a következménye a kezdeti bizonytalankodásnak; és nem is az a tény riasztó, hogy előbb több százezer, majd millió fős területeket helyeztek karantén alá, nem is az országos hatályú korlátozó intézkedések, hanem mindennek az üteme; az, hogy a járvány terjedésének a lassítására jószerivel esély sem volt.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

Innen nézve a legkevésbé sem megnyugtató, ahogyan az illetékes magyar hatóságok kezelik – vagy, legyünk optimisták: eddig kezelték – a vírus magyarországi megjelenését. Például a következetlenség miatt. Gondoljunk például arra, ami még a vírus hivatalos magyarországi megjelenése előtt történt: február 26-án Eger polgármestere, Mirkóczki Ádám bezáratta a helyi uszodát a teljes vízcsere és a fertőtlenítés idejére. Ott edz ugyanis a város élvonalbeli férfi vízilabdacsapata – amely Észak-Olaszországban, Brescia városában játszott, vagyis közvetlenül a karantén alá vont térség mellett. Ám végül csupán egy gyors orvosi ellenőrzésre volt szükség, és a csapat mehetett is az uszodába. Egy szintén Észak-Olaszországból hazatérő gimnazista kirándulócsoportot viszont kéthetes karanténba zártak.

A helyzet eddigi kezeléséről megkérdeztünk több szakembert és orvost is. Szerintük azok az intézkedések, amelyek a jelenlegi alacsony esetszámnál történtek, alapvetően rendben vannak. Egyrészt jogilag belekötni abba nem lehet, ha rendőrök kísérnek be valakit a kórházba, hogy elvégezzék a tesztet rajta, hiszen a járványügyi szabályok megsértését bünteti a törvény. Másrészt az egészségügy úgy van erre a helyzetre felkészülve, mint ahogy bármi másra.

A csütörtökön megjelenő friss Narancsban azt is megnéztük, hogyan kezelték a Milánóban tanuló amerikai és ecuadori diáklányok esetét itthon; ahogy azt is felidéztük, amikor az Index gyorsabban megtudta, mint a hatóságok, hogy az egyik magyarországi fertőzött, egy iráni egyetemista a gödöllői Szent István Egyetem hallgatója.

A lapra itt fizethet elő.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.