A magyar egészségügy úgy van erre a helyzetre felkészülve, mint ahogy bármi másra

  • B. I.
  • F.Zs.
  • bbe -
  • 2020. március 12.

Katasztrófa

Áttekintettük, hogyan kezelte eddig a magyar kormány, az illetékes hatóságok és az egészségügy a koronavírusos eseteket.

Bár egyelőre kevés a koronavírus-fertőzött Magyarországon, a Kínában és főleg az Olaszországban történtek alapján okkal feltételezhető, hogy heteken belül komoly esetszámmal kell szembenéznünk. A helyenkénti felvásárlási láz ellenére a lakosság nyugodt, a hivatalos tényezők olykori érthetetlen bénázása viszont aggodalomra adhat okot.

Az olasz események annyiban is irányadóak, hogy jól mutatják, mi lehet a következménye a kezdeti bizonytalankodásnak; és nem is az a tény riasztó, hogy előbb több százezer, majd millió fős területeket helyeztek karantén alá, nem is az országos hatályú korlátozó intézkedések, hanem mindennek az üteme; az, hogy a járvány terjedésének a lassítására jószerivel esély sem volt.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

Innen nézve a legkevésbé sem megnyugtató, ahogyan az illetékes magyar hatóságok kezelik – vagy, legyünk optimisták: eddig kezelték – a vírus magyarországi megjelenését. Például a következetlenség miatt. Gondoljunk például arra, ami még a vírus hivatalos magyarországi megjelenése előtt történt: február 26-án Eger polgármestere, Mirkóczki Ádám bezáratta a helyi uszodát a teljes vízcsere és a fertőtlenítés idejére. Ott edz ugyanis a város élvonalbeli férfi vízilabdacsapata – amely Észak-Olaszországban, Brescia városában játszott, vagyis közvetlenül a karantén alá vont térség mellett. Ám végül csupán egy gyors orvosi ellenőrzésre volt szükség, és a csapat mehetett is az uszodába. Egy szintén Észak-Olaszországból hazatérő gimnazista kirándulócsoportot viszont kéthetes karanténba zártak.

A helyzet eddigi kezeléséről megkérdeztünk több szakembert és orvost is. Szerintük azok az intézkedések, amelyek a jelenlegi alacsony esetszámnál történtek, alapvetően rendben vannak. Egyrészt jogilag belekötni abba nem lehet, ha rendőrök kísérnek be valakit a kórházba, hogy elvégezzék a tesztet rajta, hiszen a járványügyi szabályok megsértését bünteti a törvény. Másrészt az egészségügy úgy van erre a helyzetre felkészülve, mint ahogy bármi másra.

A csütörtökön megjelenő friss Narancsban azt is megnéztük, hogyan kezelték a Milánóban tanuló amerikai és ecuadori diáklányok esetét itthon; ahogy azt is felidéztük, amikor az Index gyorsabban megtudta, mint a hatóságok, hogy az egyik magyarországi fertőzött, egy iráni egyetemista a gödöllői Szent István Egyetem hallgatója.

A lapra itt fizethet elő.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.