A magyar egészségügy úgy van erre a helyzetre felkészülve, mint ahogy bármi másra

  • B. I.
  • F.Zs.
  • bbe -
  • 2020. március 12.

Katasztrófa

Áttekintettük, hogyan kezelte eddig a magyar kormány, az illetékes hatóságok és az egészségügy a koronavírusos eseteket.

Bár egyelőre kevés a koronavírus-fertőzött Magyarországon, a Kínában és főleg az Olaszországban történtek alapján okkal feltételezhető, hogy heteken belül komoly esetszámmal kell szembenéznünk. A helyenkénti felvásárlási láz ellenére a lakosság nyugodt, a hivatalos tényezők olykori érthetetlen bénázása viszont aggodalomra adhat okot.

Az olasz események annyiban is irányadóak, hogy jól mutatják, mi lehet a következménye a kezdeti bizonytalankodásnak; és nem is az a tény riasztó, hogy előbb több százezer, majd millió fős területeket helyeztek karantén alá, nem is az országos hatályú korlátozó intézkedések, hanem mindennek az üteme; az, hogy a járvány terjedésének a lassítására jószerivel esély sem volt.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

Innen nézve a legkevésbé sem megnyugtató, ahogyan az illetékes magyar hatóságok kezelik – vagy, legyünk optimisták: eddig kezelték – a vírus magyarországi megjelenését. Például a következetlenség miatt. Gondoljunk például arra, ami még a vírus hivatalos magyarországi megjelenése előtt történt: február 26-án Eger polgármestere, Mirkóczki Ádám bezáratta a helyi uszodát a teljes vízcsere és a fertőtlenítés idejére. Ott edz ugyanis a város élvonalbeli férfi vízilabdacsapata – amely Észak-Olaszországban, Brescia városában játszott, vagyis közvetlenül a karantén alá vont térség mellett. Ám végül csupán egy gyors orvosi ellenőrzésre volt szükség, és a csapat mehetett is az uszodába. Egy szintén Észak-Olaszországból hazatérő gimnazista kirándulócsoportot viszont kéthetes karanténba zártak.

A helyzet eddigi kezeléséről megkérdeztünk több szakembert és orvost is. Szerintük azok az intézkedések, amelyek a jelenlegi alacsony esetszámnál történtek, alapvetően rendben vannak. Egyrészt jogilag belekötni abba nem lehet, ha rendőrök kísérnek be valakit a kórházba, hogy elvégezzék a tesztet rajta, hiszen a járványügyi szabályok megsértését bünteti a törvény. Másrészt az egészségügy úgy van erre a helyzetre felkészülve, mint ahogy bármi másra.

A csütörtökön megjelenő friss Narancsban azt is megnéztük, hogyan kezelték a Milánóban tanuló amerikai és ecuadori diáklányok esetét itthon; ahogy azt is felidéztük, amikor az Index gyorsabban megtudta, mint a hatóságok, hogy az egyik magyarországi fertőzött, egy iráni egyetemista a gödöllői Szent István Egyetem hallgatója.

A lapra itt fizethet elő.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.