A Pfizer várhatóan 26 milliárd dollár bevételt termel idén a koronavírus-vakcinából

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. május 4.

Katasztrófa

Ez 1,6 milliárd dózis oltóanyagot jelent a 2021 április közepéig aláírt szerződések alapján.

Javította éves bevételi és nyereség-előrejelzését a Pfizer amerikai gyógyszergyártó, mivel a koronavírus-járvány miatt továbbra is hatalmas a kereslet a BioNTech német biotechnológiai vállalattal közösen fejlesztett vakcinája iránt.

A New York-i székhelyű vállalat kedden közzétett első negyedéves gyorsjelentésében jelezte, hogy éves bevételeit a 70,5 milliárd és 72,5 milliárd dollár közötti sávba várja, az egy részvényre jutó hígított nyereség (EPS) egyszeri tételek nélkül 3,55 és 3,65 dollár között alakulhat. Eddig a Pfizer 59,4-61,4 milliárd dolláros bevétel mellett 3,10-3,20 dolláros EPS-re számított.

A várakozások erős, 15 százalékos javítását alapvetően a koronavírus elleni védőoltás kiugró forgalma indokolja, ezt azonban részben ellensúlyozzák a megemelt kutatás-fejlesztési költségek, amelyeket a COVID-19 elleni vakcinákra, vírusölő készítményekre és egyéb mRNS-alapú fejlesztési programokra fordítanak.

A Pfizer azzal számol, hogy a COVID-19 elleni mRNS vakcina forgalmazásából megközelítőleg 26 milliárd dollár bevételre tesz szert idén. Ez 70 százalékkal több az előző előrejelzésnél, és 1,6 milliárd dózis oltóanyagot jelent a 2021 április közepéig aláírt szerződések alapján.

A Pfizer Izraellel és Kanadával már megkötötte a 2021 utáni időszakra kiterjedő megállapodást, számos más országgal pedig tárgyalásokat folytat. A vállalat jövőre legalább 3 milliárd dózis koronavírus elleni oltóanyagot állít majd elő.

A Pfizer részvénye 3,05 százalékos pluszban, 39,83 dolláron zárta a kereskedést hétfőn a New York-i tőzsdén, ami közel 6 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőtti szintnél. A vállalat piaci tőkeértéke meghaladja a 222 milliárd dollárt.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.