Hogyan lehet jól segíteni egy egészségügyi krízishelyzetben?

  • narancs.hu
  • 2021.04.16 11:42

Katasztrófa

A magyar civil társadalom főleg az első hullám alatt mozgósította magát, mostanra a lelkesedés azonban alábbhagyott.

A koronavírus-járvány magyarországi kitörése idején elsősorban azok a karitatív, humanitárius szervezetek segítették az egészségügyi rendszert a védekezésben, amelyeknek nagy tapasztalata volt már korábbi krízishelyzetekben való közreműködésben, önkéntesek mozgósításában, adománygyűjtésben – derült ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont által szervezett beszélgetésen, amelyen civilek, illetve segítő szervezetek osztották meg az önkéntességgel való tapasztalataikat.

Konkrét dolgok, amelyekben egy önkéntes segíteni tud

„Önkénteseink már az első hullámban komoly feladatokat láttak el: hőmérőztek a határátkelőknél, PCR-teszt mintákat szállítottak a pécsi laborba, de a házhoz menő mintavételben is segítettek” – sorolta Molnár András, a Magyar Vöröskereszt katasztrófa-készenléti referense. A szervezet önkéntesei az Országos Mentőszolgálattal is együttműködnek, intézik a házi mintavételek adminisztratív és szervezési feladatait diszpécserszolgálatuknál. A második hullámban már a szűrőállomásokon is segédkeztek, nemcsak a koordinációban, hanem a mintavétel elvégzésében. A harmadik hullámra tovább bővültek a feladatok: oltópontokon is dolgoznak, segítenek kórházi önkénteseket toborozni az intézmények számára. A Magyar Vöröskeresztnek egyébként törvényi kötelezettsége a krízishelyzetben való segítségnyújtás.

Néhány évvel ezelőtt egy életmentő beavatkozáson estem át, ez motivált abban, hogy most szeretném az egészségügyi dolgozók segítségét valahogy meghálálni

– ezt már Bátyi Zoltán mondta. A férfi az első hullám alatt megkérdezte egy orvos ismerősét, hogy mire lenne szükségük, mire egyértelmű volt a válasz, hogy arcpajzsból nagy a hiány. Ezért Bátyi Zoltán először 3D-s nyomtatással kezdett el arcpajzsokat gyártani, közben a közösségi felületeken keresztül sikerült egy nagyobb csapatot is maga köré szerveznie, majd jöttek a céges segítségek is. Végül 150 ezer arcpajzsot gyártott le és juttatott el az igénylő intézményekhez. Mindez azonban ma már nem működik, ugyanis csak tavasszal-nyáron volt erre nagyobb igény.

Az egészségügyi dolgozóknak azonban nemcsak tárgyi segítségre volt szükségük, hanem lelki támogatásra, illetve jogi tanácsadásra. „Rengeteg munkajogi kérdés jelentkezett az új jogviszonyváltással kapcsolatban, amelynek részleteit nagyon nehezen tudták értelmezni a kollégák” – mondta Tóth Judit Mária, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke. A szakszervezeti vezető érdek-képviseleti munkája mellett a Jobbulást Alapítvány keretein belül is tevékenykedik. Az alapítványon keresztül juttatnak el védőfelszerelést, szappant vagy éppen antigén gyorstesztet az egészségügyben vagy szociális intézményben dolgozók számára. Ezen kívül létrehoztak egy olyan honlapot, amelyen a páciensek értékelhetik az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatások minőségét. Tóth Judit Mária azért tartja ezt fontosnak, mert a kritikák mellett megjelennek a hálás, kedves visszajelzések is, amelyek erőt adhatnak az adott intézményhez.

„Meg lehet írni, ha nincsen valahol érintésmentes kézfertőtlenítő készülék, vagy elegendő pad egy-egy rendelő várójában”

– magyarázta  hozzátéve, bizonyos esetekben az intézmény igyekszik megoldani a felvetett problémákat.

Szolidaritási potenciál

Feischmidt Margit, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora egy publikálás előtt álló kutatás alapján beszétl arról, hogy a magyar társadalom rendelkezik civil szolidaritási potenciállal. A koronavírus-járvány első hullámában főleg az önszerveződő segítségnyújtás bizonyult rugalmasabbnak. A kutatás egyébként a válság és szolidaritás viszonyát vizsgálta a koronavírus tekintetében. Azonban a segítségnyújtás csak akkor jó, ha nem öncélú és valóban olyan igényekre reagál, amelyeket a segítségre szoruló megfogalmazott. Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Fogjunk Össze Egyesület alapítója például arról számolt be, hogy a harmadik hullám alatt sajnos találkoztak olyan önkéntesekkel, akik csak addig állnak rendelkezésre, amíg meg nem kapják a soron kívüli oltást, ami a feladataik miatt jár nekik. A Vöröskeresztnél pedig már el is nevezték ezt a jelenséget oltásönkéntességnek.

Van, aki az elején megmondja, hogy ő azért akar segíteni, mert cserébe oltást kap

– mondta Molnár András, hozzátéve, hogy ezeket a jelentkezőket nem fogadják.

A beszélgetés során felmerült további problémaként, hogy az egészségügyi intézmények nem mindig fogadták szívesen az adományokat. Előfordult például, hogy a vezetőség nem engedte használni a dolgozók által igényelt arcpajzsokat. Tóth Judit Mária pedig egyenesen arról számolt be, hogy egyes intézményekben nem engedték, hogy a kollégák nyilvánosan mondjanak köszönetet az adományokért. Mindez valószínű, hogy egyfajta intézményi szégyennek tudható be: a kórházak is tudják, hogy milyen felszereléseket kellene tudni alapvetően biztosítani, ezért annak hiánya esetén kellemetlen nyilvánosan jelezni mindezt. Ám Ficzere Andrea máshogy látja; véleménye szerint csak arról van szó, hogy adminisztrációs szempontból nem fogadhatnak el az intézmények felajánlás útján érkezett felszereléseket.

Aktuális kérdés az önkéntesek egészségügyi segítségbe való komolyabb bevonása, hiszen a kormány most már nemcsak rezidenseket, hanem egészségügyi képesítés nélküli önkéntesekre is számít a kórházakban.

Jól dolgoznak a katonáink, nagyon kedvesek és segítőkészek, de nem engedném be őket a Covid-osztályra

– mondta Ficzere Andrea. A résztvevők többsége egyetért abban, hogy egy képzetlen önkéntes nagyobb kárt csinálhat, mint hasznot. Fontos leszögezi, hogy a segítség csak addig segítség, amíg nem hátráltatják a kórházi munkát. „Elviszi az energiát, ha valakit még felügyelni kell a napi munka mellett” – mondta az Uzsoki főigazgatója.

Mit tehet az átlagember?

Az nem kérdés, hogy szükség van jelenleg külső, önkéntes segítségnyújtásra az egészségügyben, azonban pont ez a jelenség világít rá arra, hogy milyen strukturális problémákkal küzd a terület. Éppen ezért nem feltétlenül hasznos, ha hosszú távon intézményesül az önkéntesség, ugyanis Tóth Judit Mária szerint ez csak konzerválhatja a meglévő rossz struktúrát. Felmerült ugyanis az a kérdés, hogy lehet-e az önkéntességnek rendszerváltó ereje, azonban többen is úgy vélik, hogy jelentős változást csak a szakpolitika és a központi kormányzás hozhat el.

Arról többen beszámoltak, hogy a civil segítségnyújtás mértéke jelentősen csökkent a harmadik hullámra. Ennek oka lehet az elhúzódó válság: az emberek is elfáradtak, egzisztenciális gondokkal küzdenek és elsősorban a saját problémáikra fókuszálnak. Molnár András szerint nagy szerepe lehet a médiának abban, hogy gyakrabban jelenítsenek meg adományozási, segítségnyújtási lehetőségeket.

Van valami, ami nem kerül pénzbe, a legtöbb segítséget jelenti jelenleg és mindenki képes rá. „Sok egészségügyi dolgozó fogalmazta meg azt az igényt, hogy a páciensek türelmesen, kedvesen és elfogadóan kommunikáljanak velük. Továbbá értsék meg az emberek, hogy mennyire súlyos ez a helyzet, és mennyi minden múlik az egyéni védekezésen. Tartsák be a járványügyi szabályokat, most ezzel tudnak a legtöbbet segíteni” – hangsúlyozta Tóth Judit Mária.

 

Neked ajánljuk

Velünk élő féltudás

  • Hernádi Elvira

Jó néhány éve már, hogy a Publius Hungaricus a féltudású magyar elit bűneit ecsetelte. Azóta felnőtt egy új generáció, az ország szellemi és politikai vezetése legalább az európai oktatás tisztes középmezőnyébe tartozó intézményekben kupálódhatott. 

Mielőtt eltűnik végleg

Alighanem két dolog jut eszébe mindenkinek a Roberto Baggio nevet hallva: az 1994-es vb-döntőben kihagyott legendás tizenegyes, illetve az élethosszig (tehát ma is) viselt, nem kevésbé legendás copf. Vagy lokni, varkocs, lófarok, akármi is lett légyen az a maestro tarkóján.

Kisujjgyak

  • - köves -

Ha meg kell csinálni a nagy melót, letudni az utolsó bulit, kirámolni a széfet, ami után nincsen több széf, csak a boldog öregkor Kansasben, Soderbergh a mi emberünk.

„Összeáll egy nagy egésszé”

  • Láng Dávid

A 10 éve alakult Verőköltő zenekar frontembere univerzális művész: szinte minden hangszeren játszik, festő szakon diplomázott, és húszéves sem volt, amikor a Magvető kiadta a verseskötetét.

Becsapódás

Az ünnepi vacsoráját elköltő pár, Helen (Lovas Rozi) és Danny (Lengyel Tamás) lakásá­ba berobban a csurom véres Liam (Molnár Áron), akiről hamar kiderül, hogy a feleség testvére.

Az együttélés lehetőségei

A hagyományosan kétévente megrendezett Velencei Építészeti Biennálé is megcsúszott a pandémia miatt, de május 22. óta a Giardini della Biennale parkját és az Arsenalét, azaz az egykori velencei hadihajógyár területét ismét építészek, művészek és látogatók lakják be, egészen november 21-ig.

Szervezett szervezetlenség

  • Áfra János

A kis méretű, mégis zavarba ejtően tartalmas, nehezen áttekinthető tárlat egy nemzetközi kiállítássorozat része, amely a Zürichi Egyetemen 2017 és 2020 között megvalósult kelet-európai performance-kutatás eredményeit hivatott bemutatni.

„Nem hezitált”

Szerb Antal éppen 120 éve született, és 80 éve, 1941-ben jelent meg eredetileg háromkötetes munkája, A világirodalom története. A mű friss, minden eddiginél precízebb kiadásának sajtó alá rendezőjével annak népszerűségéről, hányattatott sorsáról, 21. századi aktualitásáról beszélgettünk.

A szamuráj reggelije

  • Pálos György

Fúziós korban élünk, azon sem lepődünk meg, ha egy kisvárosi étterem étlapján kevert fogásokat találunk. Az más kérdés, hogy a leves, amely se nem vietnami, se nem olasz, nem túl finom, mert nincs karaktere.

Merre vannak?  

  • Schein Gábor

Apró ember éles gombszemekkel. A fején zabolázhatatlan göndör haj. Befogad, figyel, kérdez. Hatalmas vágy él benne, hogy a világban rend legyen, de a világban nincsen rend. Hogy érthető legyen és átlátható. De a világ ellenáll a megértési kísérleteknek, kitüremkedik a réseken, széttöri a kereteket. A világ sokszor homályos, sötét, és soha nem átlátható. Hát akkor legyen a vers az! Legalább a vers.