Izraelben ismét kötelező a maszkviselés a zárt terekben

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. június 25.

Katasztrófa

A magas átoltottság ellenére hirtelen megugrott a fertőzöttek száma. 

Izraelben a kormány döntése alapján péntek déltől zárt terekben ismét kötelező a maszkviselés a koronavírus-járvány miatt - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet pénteken.

Csütörtökön kétszázhuszonhétre emelkedett az újonnan fertőzöttek száma, akiket 41 331 tesztből azonosítottak, ami 0,6 százalékos arányt jelent. Korábban már három egymást követő napon meghaladta a százat a friss vírushordozók száma, noha a korábbi hetekben, június elején többször csak napi 4 új esetet találtak.

Az új fertőzöttek rendkívül gyors növekedése miatt az eredetileg tervezett vasárnap helyett már péntek déltől kötelezővé tették a zárthelyi maszkviselést.

Az egészségügyi minisztérium a maszkok hordását ajánlja a sok résztvevős rendezvényeken a nyílt levegőn is, valamint azt, hogy a be nem oltottak maradjanak távol az ilyen eseményektől, de ez egyelőre nem kötelező, a pénteki tel-avivi büszkeségmeneten is a résztvevők egyéni belátására bízzák.

A fertőzöttek számának drasztikus megugrása ellenére egyelőre nincs érdemi változás a kórházi ellátásra szorulók számában, mindössze 48 embert ápolnak fekvőbeteg-ellátáson, 26-an súlyos állapotban vannak, és 16-an vannak lélegeztetőgépen.

A további napokban dől el, hogy a magas fokú oltottság ellenére megugrik-e a kórházakat leterhelő, súlyos esetek száma.

Izraelben a különösen veszélyeztetett idősebb korosztályok a világon egyedülállóan magas arányban vettek részt az oltási kampányban. 

Viszont mintegy 3,5 millió izraeli még nem védett, legnagyobb részük gyermek. Az egészségügyi minisztérium kampányt kezdett a 12-15 évesek oltásáért, ugyanis számukra rendelkezésre áll a vakcina, és tömeges oltásuk jelentősen javítaná az átoltottságot a másfélszer fertőzőbb indiai - delta - vírusváltozattal szemben.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.