Megvan a főváros antigéntesztje: a beoltottak 98,9 százaléka védettnek bizonyult

  • narancs.hu
  • 2021. április 28.

Katasztrófa

 Pfizer- vagy Moderna-vakcinával beoltott több mint 1500 embert vizsgáltak. Zárt közösségben lényegében létrejött a nyájimmunitás.

Mintegy 1500 emberen, idősotthonok, valamint hajléktalanellátó intézmények lakóin és dolgozóin vizsgálta meg a főváros az oltások hatékonyságát. Az eredményt a hvg.hu publikálta. A lap szerint az elküldött eredmény kifejezetten látványos: a beoltottak 98,9 százalékánál a védettséghez elegendő lett az antitestek szintje, míg a zárt idősotthonokban lényegében létrejött a nyájimmunitás.

Az idősotthonokban 573 ellátott és 841 munkavállaló, a hajléktalanellátásban pedig 116 ember értékeit figyelték. Az 1530 ember közül 992-en kapták meg eddig az oltást, valamennyiüket Pfizer- vagy Moderna-vakcinával oltották be, vagyis csak erre a két oltóanyagra lehet következtetést levonni a vizsgálatból. Hozzátették, a vizsgálat nem reprezentatív.

A vizsgálat során az is kiderült, hogy az, aki csak átvészelte a betegséget, de nem oltották be, annak a testében néhány kivételtől eltekintve a beoltottaknál jóval kevesebb antitestje van, de már ez is elég ahhoz, ami szükséges a védettséghez.

Az antitestszint 50 AU/mL fölött jelent védettséget, a lehetséges felső érték 40 000 AU/mL.

Azoknál, akik átestek a betegségen, de még nem kaptak oltást, általában 100 és 1000 közti volt az érték. Akiket oltottak, azoknál jellemzően 1000 fölötti. Akik pedig már volt is beteg és oltást is kapott, azoknál ez a szám gyakran 20 000 fölötti volt.

Hozzátették, ez még nem jelenti önmagában azt, hogy azok, akiknek több az antitestje jobban védettek, mert a védettség nem egyenesen arányos az ellenanyagszinttel, azt az immunfolyamatban még sok más tényező is befolyásolja.

A zárt idősotthonokat tekintve az látszik, hogy a munkavállalóknál és az ellátottaknál is 93-93 százalék számít védettnek. A maradék 7-7 százalék miatt az óvintézkedéseket és a védekezést folyamatosan fenn kell tartani ugyan, de az így is kijelenthető, hogy zárt közösségben majdnem mindenkit megvéd, ha elég sok embert beoltanak. Ezt lényegébenn már lehet nyájimmunitásnak nevezni. Egyedi, kivételes esetekben viszont még előfordulhatnak megbetegedések.

A fővárosi jelentésben az is szerepel, hogy mint ismert, az nem egyelőre nem tudni még, meddig marad fenn a védettség. Az ellenanyag csökkenésének ütemét folyamatosan figyelni kell, ez alapján lehet dönteni arról, hogy kell-e majd emlékeztető oltás.

(hvg.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.