Ötméteres szökőár jöhet Japánban a földrengés után

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. január 1.

Katasztrófa

Dél-Korea és Oroszország is cunamiriadót hirdetett.

Nagy erejű, 7 egész 6 tizedes erősségű földrengés rázta meg hétfőn Japán középső részét – jelentette a NHK közszolgálati televízió.

 Az első rengést több utórengés követte: összesen huszonegy, négyesnél nagyobb erősségű földmozgást észleltek.

A Japán Meteorológiai Hivatal az Isikava prefektúrában található Noko félszigeten történt földmozgás után cunamiriadót adott ki a tengerpart mentén fekvő Isikava, Niigata és Tojama prefektúrákra. A hatóságok felszólították az érintett területek lakosait, hogy meneküljenek magasabban fekvő vidékekre.

A meteorológiai hivatal földrengésriadót adott ki a földrengés sújtotta prefektúrákra, miután a következő héten, de leginkább a következő két-három napban újabb 7 erősségű földmozgások várhatók.

A hivatal közölte: 1,2 méternél magasabb hullámokat észleltek Notónál. Előzőleg a hivatal arra figyelmeztetett, hogy akár öt méter magas hullámok is elérhetik a Noto-félszigetet.

Az NHK jelentése szerint egy méternél magasabb hullámok csaptak le az Isikava prefektúrabeli Vadzsima város partjaira is.

A földrengések térségében több autópályát lezártak, átmenetileg nem közlekedik a Tokió-Isikava gyorsvasút sem.

A Kansai Electric áramszolgálató szerint nincsenek rendellenességek a földrengés térségében működő atomerőműveknél. Később az atomenergia-felügyeleti hatóság megerősítette, hogy a tenger partján működő atomerőművekben sincsen üzemzavar. Viszont Isikava és Tomaja prefektúrákban több mint 36 ezer háztartásban szakadt meg az áramszolgáltatás – közölte a Hukuriku Electric Power áramszolgáltató vállalat.

Az NKH televízió által közzétett felvételeken összeomló épületeket lehetett látni Isikavában.

Kisida Fumio kormányfő felszólította az érintett területek lakosait, azonnal hagyják el a térséget. Közölte, hogy a miniszterelnöki kabinet és a kormány közli az evakuálással kapcsolatos információkat, értékeli az aktuális helyzetet és együttműködik a helyi kormányzatokkal az emberi életek mentésében.

2011. március 11-én nagy erejű földrengés és szökőár pusztított Japánban, közel húszezer ember halálát okozva, városokat romba döntve és megolvasztva a nukleáris fűtőanyagot a fukusimai erőműben.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma most szökőárriadót adott ki a japán földrengések miatt a csendes-óceáni Szahalin sziget nyugati partvidékére valamint több távolkeleti városra, így Vlagyivosztokra. Az érintett területről folyik a lakosság kimenekítése.

Dél-Korea Kangvon tartomány keleti partjainak egyes szakaszaira adott ki cunamiriadót.

A címlapkép a fukusimai atomerőműnél készült 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar rulett

Szociológusok és politológusok rendszeresen elmondják, hogy a magyarok és különösen a Fidesz-szavazók számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Azt is mindig hozzáteszik, hogy Orbán Viktor különlegesen jól érti a „magyar néplelket”, így eredményesen tud játszani az egzisztenciális fenyegetettség és a biztonság utáni vágy érzékeny húrjain.

Állandósult ideiglenesség

Újabb két évig kell négyszáz embernek olyan házakban élnie, amelyeket évtizedekkel ezelőtt bontásra ítéltek. A VIII. kerületi önkormányzat helyett immár az állam felel azért, hogy a lakók 2027 közepére kiköltözhessenek. Van, aki dühös, van, aki elkeseredett, és van, aki már nem érhette meg a történet végét.

Nincs neked annyid!

Az átláthatósággal indokolja a kormány, valójában az eddiginél is kevesebb transzparenciát hoz majd az a törvénymódosítás, amelynek értelmében bármennyi pénzt felhasználva kampányolhatnak az egyéni jelöltek.