Rákkeltő méreganyag ömlött a Salgó-patakba egy akkumulátorgyárak hulladékát feldolgozó telephelyről

  • narancs.hu
  • 2024. április 15.

Katasztrófa

A Greenpeace bejelentést tett a hatóságoknál.

A Greenpeace legújabb mérései szerint

rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. hulladékgazdálkodó salgótarjáni telephelyéről a Salgó-patakba

a március 15-i hosszú hétvégén – olvasható a szervezet közleményében.

Helyi lakosok jelezték a Greenpeace-nek, hogy furcsa, vöröses-sárgás lé folyt a Salgó-patakba az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről. A Greenpeace szakértői a bejelentés alapján március 18-án kimentek a helyszínre, ahol mintákat vettek a patakba folyó szennyvízből. A szennyezésről és a mintavételről a zöldszervezet azonnal értesítette az illetékes hatóságokat.

Az akkreditált vizsgálat kimagasló mértékben mutatott ki az emberi egészségre rendkívül veszélyes vinil-kloridot (814 mikrogramm/köbméter), diklóreténeket (990,1 mikrogramm/köbméter), illetve az arzénkoncentráció is magasabb volt, mint a felszíni vizekre megengedett határérték (34,2 mikrogramm/köbméter).

A vinil-klorid bizonyítottan emberi rákkeltő, DNS-károsító, mutagén hatással rendelkező illékony szer, ami a PVC-gyártás alapanyaga. A szintén magas koncentrációban kimutatott cisz-Diklóretén mérgező anyag, de különösen a vízi környezetre veszélyes, ahol hosszú távú károkat tud okozni.

A Salgó-patak Salgótarján belső területén folyik össze a Tarján-patakkal. Az illékony vinik-klorid így nagy valószínűséggel a patak mentén végigmérgezhette a környék levegőjét, és az érintett élővizeket.

A Greenpeace közleménye szerint az Éltex Kft. az utóbbi években jelentősen növekedett, mára meghatározó cég az akkumulátorgyárak hulladékának a kezelésében. Többek között a gödi Samsung-gyár hulladékának kiemelt elszállítója is. A gyár területén belül több létesítményt is bérel, onnan éves szinten mintegy 16 290 tonna hulladékot gyűjthet be és kezelhet.

Már korábban is több szabálytalanságot tártak fel az Éltex Kft-vel kapcsolatban: részben ők szállítják el a hulladékot a komáromi akkumulátorgyárból. A bíróság kimondta, hogy az Átlátszó jogosan állította, hogy az Éltex mocsai telephelyén szabálytalanul tárolt 83 tonna mérgező, nehézfémtartalmú hulladékot, ráadásul ezeknek a besorolási kódját is meghamisították. Korábban Salgótarjánban 600 tonna akkumulátorhulladék megfelelő tűzvédelem nélküli tárolása miatt kapott büntetést a cég.

Az Éltex telephelyeinek száma folyamatosan nőtt az utóbbi években, ahogy az általuk átvett akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó hulladékok is. A Greenpeace információi szerint a vállalat Gödön és Kistarcsán NMP-t tartalmazó akkumulátorhulladékot is feldolgoz.

A környezetvédő szervezet most a mérési eredmények bejelentése mellett adatkérélemmel is fordult a hatóságokhoz, és értesítette a salgótarjáni önkormányzatot a szennyezésről.

Megengedhetetlen, hogy a hazai akkumulátorhulladékok jelentős részét kezelő cég telephelyéről ilyen kritikus szennyezés juthat ki, mérgezve a környezetet, súlyosan veszélyeztetve az emberi egészséget és az élővilágot.

A Greenpeace a szennyezés azonnali, részletes kivizsgálását és szigorú szankcionálását követeli a hatóságoktól. Emellett azt, hogy amennyiben továbbra is fennáll a szennyezés, akkor a hatóságok kötelezzék a céget a teljes kármentesítésre" – közölte a szervezet.

Éltex: Nem mi szennyeztünk. Greenpeace: A szennyezés az Éltex telephelyéről származik

Az Éltex Kft. a Greenpeace által nyilvánosságra hozott eset után közleményt adott ki az oldalán. Mint fogalmaz a cég,  „az elmúlt időszakban a hatóságok által jóváhagyott, az elmúlt több 100 év során felgyűlt szennyezés kármentési tevékenységét végeztük, monitoring kutakat fúrattunk és életveszélyesnek minősített épületeket bontottunk le. A telepen csak a 24 órás biztonsági őrzés céljából tartózkodik 4 fő. Március 18 – án a Katasztrófavédelmi hatóság mintavételi laborja is járt a helyszínen. A szennyezés befolyási pontja lokalizálható, a szomszéd telephelyről a volt Salak gyűjtő, osztályozó területről a csapadékvízzel mosódik a vastartalmú vegyület a Salgó – patakba. A Salgó- patak pedig végig folyik a salgótarjáni telepünkön. Cégünk nem bont, nem dolgoz fel akkumulátort, vagy akkumulátor hulladékot Salgótarjánban” – írta a társaság, hozzátéve, állításuk szerint a szennyezés határozottan nem az Éltex Kft. tevékenységének következménye.  

A közlemény szerint valótlanságok jelentek meg a társasággal kapcsolatban: a szennyezés nem a tevékenységükhöz köthető; a hivatkozott mintavétel nem akkreditált, a szennyezésről szóló cikket a megkérdezésük nélkül adták közre, „a szakmai véleményünk vagy hiteles hatósági mérések nélkül egy nem akkreditált mintavételi központ által”. Továbbá az eset helyszíne pontosan behatárolhat. 

Az Éltex közleményére nem sokkal később a Greenpeace is reagált: mint fogalmazott a civil szervezet, a szennyezés a a tapasztalataik alapján társaság telephelyéről folyt ki, a mintavételi pont az Éltex Kft.-hez tartozó területen található. Az eredeti közleményükben azt állították, hogy rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről, a továbbiak megállapítása hatósági felelősség. Nyilvánvalóvá tették, hogy a vinil-klorid rákkeltő, DNS-károsító, mutagén hatással rendelkező szert, ami a PVC-gyártás alapanyaga, azt nem állították, hogy akkumulátor hulladékból származna. 

„Valószínűtlennek tűnik, hogy az illékony vinil-klorid – ami nagy valószínűséggel a Salgó-patak mentén végigmérgezhette a környék levegőjét és az élővizeit – egy korábbi szennyezés kimosódásában ilyen koncentrációban lenne jelen. Ez alapján feltételezhetjük, hogy egy friss szennyezésről van szó.Az Éltex Kft. kifogásolta, hogy a mintavétel nem akkreditált volt. Mi ezt nem is állítottuk. A Greenpeace szakértői évtizedek óta nem akkreditáltan, de szigorú mintavételi protokoll szerint eljárva vesznek mintákat. Azt, mint minden esetben, már akkreditált méréssel, az Eurofins Magyarország laboratóriumában vizsgálták ki” – fogalmazott a szervezet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.