Rákkeltő méreganyag ömlött a Salgó-patakba egy akkumulátorgyárak hulladékát feldolgozó telephelyről

  • narancs.hu
  • 2024. április 15.

Katasztrófa

A Greenpeace bejelentést tett a hatóságoknál.

A Greenpeace legújabb mérései szerint

rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. hulladékgazdálkodó salgótarjáni telephelyéről a Salgó-patakba

a március 15-i hosszú hétvégén – olvasható a szervezet közleményében.

Helyi lakosok jelezték a Greenpeace-nek, hogy furcsa, vöröses-sárgás lé folyt a Salgó-patakba az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről. A Greenpeace szakértői a bejelentés alapján március 18-án kimentek a helyszínre, ahol mintákat vettek a patakba folyó szennyvízből. A szennyezésről és a mintavételről a zöldszervezet azonnal értesítette az illetékes hatóságokat.

Az akkreditált vizsgálat kimagasló mértékben mutatott ki az emberi egészségre rendkívül veszélyes vinil-kloridot (814 mikrogramm/köbméter), diklóreténeket (990,1 mikrogramm/köbméter), illetve az arzénkoncentráció is magasabb volt, mint a felszíni vizekre megengedett határérték (34,2 mikrogramm/köbméter).

A vinil-klorid bizonyítottan emberi rákkeltő, DNS-károsító, mutagén hatással rendelkező illékony szer, ami a PVC-gyártás alapanyaga. A szintén magas koncentrációban kimutatott cisz-Diklóretén mérgező anyag, de különösen a vízi környezetre veszélyes, ahol hosszú távú károkat tud okozni.

A Salgó-patak Salgótarján belső területén folyik össze a Tarján-patakkal. Az illékony vinik-klorid így nagy valószínűséggel a patak mentén végigmérgezhette a környék levegőjét, és az érintett élővizeket.

A Greenpeace közleménye szerint az Éltex Kft. az utóbbi években jelentősen növekedett, mára meghatározó cég az akkumulátorgyárak hulladékának a kezelésében. Többek között a gödi Samsung-gyár hulladékának kiemelt elszállítója is. A gyár területén belül több létesítményt is bérel, onnan éves szinten mintegy 16 290 tonna hulladékot gyűjthet be és kezelhet.

Már korábban is több szabálytalanságot tártak fel az Éltex Kft-vel kapcsolatban: részben ők szállítják el a hulladékot a komáromi akkumulátorgyárból. A bíróság kimondta, hogy az Átlátszó jogosan állította, hogy az Éltex mocsai telephelyén szabálytalanul tárolt 83 tonna mérgező, nehézfémtartalmú hulladékot, ráadásul ezeknek a besorolási kódját is meghamisították. Korábban Salgótarjánban 600 tonna akkumulátorhulladék megfelelő tűzvédelem nélküli tárolása miatt kapott büntetést a cég.

Az Éltex telephelyeinek száma folyamatosan nőtt az utóbbi években, ahogy az általuk átvett akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó hulladékok is. A Greenpeace információi szerint a vállalat Gödön és Kistarcsán NMP-t tartalmazó akkumulátorhulladékot is feldolgoz.

A környezetvédő szervezet most a mérési eredmények bejelentése mellett adatkérélemmel is fordult a hatóságokhoz, és értesítette a salgótarjáni önkormányzatot a szennyezésről.

Megengedhetetlen, hogy a hazai akkumulátorhulladékok jelentős részét kezelő cég telephelyéről ilyen kritikus szennyezés juthat ki, mérgezve a környezetet, súlyosan veszélyeztetve az emberi egészséget és az élővilágot.

A Greenpeace a szennyezés azonnali, részletes kivizsgálását és szigorú szankcionálását követeli a hatóságoktól. Emellett azt, hogy amennyiben továbbra is fennáll a szennyezés, akkor a hatóságok kötelezzék a céget a teljes kármentesítésre" – közölte a szervezet.

Éltex: Nem mi szennyeztünk. Greenpeace: A szennyezés az Éltex telephelyéről származik

Az Éltex Kft. a Greenpeace által nyilvánosságra hozott eset után közleményt adott ki az oldalán. Mint fogalmaz a cég,  „az elmúlt időszakban a hatóságok által jóváhagyott, az elmúlt több 100 év során felgyűlt szennyezés kármentési tevékenységét végeztük, monitoring kutakat fúrattunk és életveszélyesnek minősített épületeket bontottunk le. A telepen csak a 24 órás biztonsági őrzés céljából tartózkodik 4 fő. Március 18 – án a Katasztrófavédelmi hatóság mintavételi laborja is járt a helyszínen. A szennyezés befolyási pontja lokalizálható, a szomszéd telephelyről a volt Salak gyűjtő, osztályozó területről a csapadékvízzel mosódik a vastartalmú vegyület a Salgó – patakba. A Salgó- patak pedig végig folyik a salgótarjáni telepünkön. Cégünk nem bont, nem dolgoz fel akkumulátort, vagy akkumulátor hulladékot Salgótarjánban” – írta a társaság, hozzátéve, állításuk szerint a szennyezés határozottan nem az Éltex Kft. tevékenységének következménye.  

A közlemény szerint valótlanságok jelentek meg a társasággal kapcsolatban: a szennyezés nem a tevékenységükhöz köthető; a hivatkozott mintavétel nem akkreditált, a szennyezésről szóló cikket a megkérdezésük nélkül adták közre, „a szakmai véleményünk vagy hiteles hatósági mérések nélkül egy nem akkreditált mintavételi központ által”. Továbbá az eset helyszíne pontosan behatárolhat. 

Az Éltex közleményére nem sokkal később a Greenpeace is reagált: mint fogalmazott a civil szervezet, a szennyezés a a tapasztalataik alapján társaság telephelyéről folyt ki, a mintavételi pont az Éltex Kft.-hez tartozó területen található. Az eredeti közleményükben azt állították, hogy rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről, a továbbiak megállapítása hatósági felelősség. Nyilvánvalóvá tették, hogy a vinil-klorid rákkeltő, DNS-károsító, mutagén hatással rendelkező szert, ami a PVC-gyártás alapanyaga, azt nem állították, hogy akkumulátor hulladékból származna. 

„Valószínűtlennek tűnik, hogy az illékony vinil-klorid – ami nagy valószínűséggel a Salgó-patak mentén végigmérgezhette a környék levegőjét és az élővizeit – egy korábbi szennyezés kimosódásában ilyen koncentrációban lenne jelen. Ez alapján feltételezhetjük, hogy egy friss szennyezésről van szó.Az Éltex Kft. kifogásolta, hogy a mintavétel nem akkreditált volt. Mi ezt nem is állítottuk. A Greenpeace szakértői évtizedek óta nem akkreditáltan, de szigorú mintavételi protokoll szerint eljárva vesznek mintákat. Azt, mint minden esetben, már akkreditált méréssel, az Eurofins Magyarország laboratóriumában vizsgálták ki” – fogalmazott a szervezet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.