Rákkeltő méreganyag ömlött a Salgó-patakba egy akkumulátorgyárak hulladékát feldolgozó telephelyről

  • narancs.hu
  • 2024. április 15.

Katasztrófa

A Greenpeace bejelentést tett a hatóságoknál.

A Greenpeace legújabb mérései szerint

rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. hulladékgazdálkodó salgótarjáni telephelyéről a Salgó-patakba

a március 15-i hosszú hétvégén – olvasható a szervezet közleményében.

Helyi lakosok jelezték a Greenpeace-nek, hogy furcsa, vöröses-sárgás lé folyt a Salgó-patakba az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről. A Greenpeace szakértői a bejelentés alapján március 18-án kimentek a helyszínre, ahol mintákat vettek a patakba folyó szennyvízből. A szennyezésről és a mintavételről a zöldszervezet azonnal értesítette az illetékes hatóságokat.

Az akkreditált vizsgálat kimagasló mértékben mutatott ki az emberi egészségre rendkívül veszélyes vinil-kloridot (814 mikrogramm/köbméter), diklóreténeket (990,1 mikrogramm/köbméter), illetve az arzénkoncentráció is magasabb volt, mint a felszíni vizekre megengedett határérték (34,2 mikrogramm/köbméter).

A vinil-klorid bizonyítottan emberi rákkeltő, DNS-károsító, mutagén hatással rendelkező illékony szer, ami a PVC-gyártás alapanyaga. A szintén magas koncentrációban kimutatott cisz-Diklóretén mérgező anyag, de különösen a vízi környezetre veszélyes, ahol hosszú távú károkat tud okozni.

A Salgó-patak Salgótarján belső területén folyik össze a Tarján-patakkal. Az illékony vinik-klorid így nagy valószínűséggel a patak mentén végigmérgezhette a környék levegőjét, és az érintett élővizeket.

A Greenpeace közleménye szerint az Éltex Kft. az utóbbi években jelentősen növekedett, mára meghatározó cég az akkumulátorgyárak hulladékának a kezelésében. Többek között a gödi Samsung-gyár hulladékának kiemelt elszállítója is. A gyár területén belül több létesítményt is bérel, onnan éves szinten mintegy 16 290 tonna hulladékot gyűjthet be és kezelhet.

Már korábban is több szabálytalanságot tártak fel az Éltex Kft-vel kapcsolatban: részben ők szállítják el a hulladékot a komáromi akkumulátorgyárból. A bíróság kimondta, hogy az Átlátszó jogosan állította, hogy az Éltex mocsai telephelyén szabálytalanul tárolt 83 tonna mérgező, nehézfémtartalmú hulladékot, ráadásul ezeknek a besorolási kódját is meghamisították. Korábban Salgótarjánban 600 tonna akkumulátorhulladék megfelelő tűzvédelem nélküli tárolása miatt kapott büntetést a cég.

Az Éltex telephelyeinek száma folyamatosan nőtt az utóbbi években, ahogy az általuk átvett akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó hulladékok is. A Greenpeace információi szerint a vállalat Gödön és Kistarcsán NMP-t tartalmazó akkumulátorhulladékot is feldolgoz.

A környezetvédő szervezet most a mérési eredmények bejelentése mellett adatkérélemmel is fordult a hatóságokhoz, és értesítette a salgótarjáni önkormányzatot a szennyezésről.

Megengedhetetlen, hogy a hazai akkumulátorhulladékok jelentős részét kezelő cég telephelyéről ilyen kritikus szennyezés juthat ki, mérgezve a környezetet, súlyosan veszélyeztetve az emberi egészséget és az élővilágot.

A Greenpeace a szennyezés azonnali, részletes kivizsgálását és szigorú szankcionálását követeli a hatóságoktól. Emellett azt, hogy amennyiben továbbra is fennáll a szennyezés, akkor a hatóságok kötelezzék a céget a teljes kármentesítésre" – közölte a szervezet.

Éltex: Nem mi szennyeztünk. Greenpeace: A szennyezés az Éltex telephelyéről származik

Az Éltex Kft. a Greenpeace által nyilvánosságra hozott eset után közleményt adott ki az oldalán. Mint fogalmaz a cég,  „az elmúlt időszakban a hatóságok által jóváhagyott, az elmúlt több 100 év során felgyűlt szennyezés kármentési tevékenységét végeztük, monitoring kutakat fúrattunk és életveszélyesnek minősített épületeket bontottunk le. A telepen csak a 24 órás biztonsági őrzés céljából tartózkodik 4 fő. Március 18 – án a Katasztrófavédelmi hatóság mintavételi laborja is járt a helyszínen. A szennyezés befolyási pontja lokalizálható, a szomszéd telephelyről a volt Salak gyűjtő, osztályozó területről a csapadékvízzel mosódik a vastartalmú vegyület a Salgó – patakba. A Salgó- patak pedig végig folyik a salgótarjáni telepünkön. Cégünk nem bont, nem dolgoz fel akkumulátort, vagy akkumulátor hulladékot Salgótarjánban” – írta a társaság, hozzátéve, állításuk szerint a szennyezés határozottan nem az Éltex Kft. tevékenységének következménye.  

A közlemény szerint valótlanságok jelentek meg a társasággal kapcsolatban: a szennyezés nem a tevékenységükhöz köthető; a hivatkozott mintavétel nem akkreditált, a szennyezésről szóló cikket a megkérdezésük nélkül adták közre, „a szakmai véleményünk vagy hiteles hatósági mérések nélkül egy nem akkreditált mintavételi központ által”. Továbbá az eset helyszíne pontosan behatárolhat. 

Az Éltex közleményére nem sokkal később a Greenpeace is reagált: mint fogalmazott a civil szervezet, a szennyezés a a tapasztalataik alapján társaság telephelyéről folyt ki, a mintavételi pont az Éltex Kft.-hez tartozó területen található. Az eredeti közleményükben azt állították, hogy rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről, a továbbiak megállapítása hatósági felelősség. Nyilvánvalóvá tették, hogy a vinil-klorid rákkeltő, DNS-károsító, mutagén hatással rendelkező szert, ami a PVC-gyártás alapanyaga, azt nem állították, hogy akkumulátor hulladékból származna. 

„Valószínűtlennek tűnik, hogy az illékony vinil-klorid – ami nagy valószínűséggel a Salgó-patak mentén végigmérgezhette a környék levegőjét és az élővizeit – egy korábbi szennyezés kimosódásában ilyen koncentrációban lenne jelen. Ez alapján feltételezhetjük, hogy egy friss szennyezésről van szó.Az Éltex Kft. kifogásolta, hogy a mintavétel nem akkreditált volt. Mi ezt nem is állítottuk. A Greenpeace szakértői évtizedek óta nem akkreditáltan, de szigorú mintavételi protokoll szerint eljárva vesznek mintákat. Azt, mint minden esetben, már akkreditált méréssel, az Eurofins Magyarország laboratóriumában vizsgálták ki” – fogalmazott a szervezet.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.