Továbbra sem tudják, hogy mi áll a botswanai tömeges elefántpusztulás mögött

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 9.

Katasztrófa

Az eddigi teszteredmények szerint nem a mezőgazdaságban használatos kemikáliák a felelősek.

Továbbra sem tudják, miben pusztult el több száz elefánt az afrikai Gabonban, a hatóságok azonban már kizárták annak lehetőségét, hogy mezőgazdaságban használatos kemikáliák okozták volna a tömeges pusztulást.

A környezetvédelmi minisztérium szombati tájékoztatása szerint kilenc növényvédőszert, illetve más, mezőgazdaságban használt vegyszert vizsgáltak meg, de a teszteredmények szerint egyik sem okozhatta a több száz elefánt halálát. A minisztérium szerint ugyanakkor nem zárható, hogy természetes toxinok játszottak szerepet az állatok pusztulásában.

A Future for Elephants természetvédelmi szervezet szerint további vizsgálatok szükségesek a katasztrófa okainak megállapítására. A hatóságok 281 döglött elefántot találtak az elmúlt hónapokban az északnyugati országrészben, az Okavango-folyó deltavidékén, más szervezetek 350 állat elpusztulásáról tudnak. Az elefántok agyarát nem vágták le, így kizárható, hogy orvvadászok végeztek volna velük. Botswanát úgy ismerik, mint amely megfelelően védi elefántállományt, bár tavaly bírálatok érték a kormányt, amiért feloldotta a 2014-es elefántelejtési tilalmat. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.