Veszélyes utóhatásai vannak a horvátországi földrengéseknek

  • narancs.hu-MTI
  • 2021. március 5.

Katasztrófa

Mintegy száz víznyelő jelent meg, a növekvő lyukak miatt van, akinek a lakóhelyét is el kellett hagynia.

A pusztító közép-horvátországi földrengés után veszélyes víznyelők jelentek meg a területen, a legnagyobb ilyen nyílás átmérője 25 méter, és csaknem száz van belőlük - közölte a helyi sajtó pénteken.

 A tudósok folyamatosan vizsgálják a ritkán látott jelenségeket, a lakosok pedig meg vannak rémülve, mert több közülük a házak közvetlen közelében jelent meg.

A Petrinjától nem messze lévő Mecencan településen az embereknek nem a földrengések miatt kellett elhagyniuk otthonaikat, hanem az utána megjelent lyukak miatt, amelyek folyamatosan tágulnak és újabbak is keletkeznek.

Josip Terzic geológus, a Horvát Földtani Intézet munkatársa a Novi List című regionális napilapnak egyebek között elmondta: ilyen nyílások korábban is jöttek létre, csak sokkal kisebb intenzitással, és az emberek a termőföldek szántásánál betemették őket. A földrengések természetes kiváltó tényezői voltak annak, hogy most ilyen erősséggel jelentek meg a víznyelők, amelyek képződésére egyébként évekre, évtizedekre lett volna szükség - hangsúlyozta. Ennek oka, hogy a terület talajvízzel telített mészkőből álló karsztvidéken található, melynek felszíne alatt sok az oldásos üreg és repedés, amelyek most az erős szeizmikus aktivitás miatt beomlanak. Hozzátette: a tudósok különféle feltárási módszerekkel tervezik a morfológiai viszonyok és egyéb jellemzők meghatározását. Eddig 54 víznyelőt vizsgáltak meg és még 33 vár további ellenőrzésre.

December 28-án és 29-én két erősebb - 5,2-es, illetve 6,3-es erősségű - földrengés rázta meg Közép-Horvátországot. A Petrinja és Sziszek közelében történt földmozgásoknak hét halálos áldozata és 28 sérültje van, és folyamatosak az utórengések. A térségben több mint 35 ezer épület sérült meg, a károk nagyságáról egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre. A horvát kormány január 4-én katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Sziszek-Monoszló megyét, valamint Zágráb és Károlyváros (Karlovac) megye egyes részeit.

 

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.