Veszélyes utóhatásai vannak a horvátországi földrengéseknek

  • narancs.hu-MTI
  • 2021. március 5.

Katasztrófa

Mintegy száz víznyelő jelent meg, a növekvő lyukak miatt van, akinek a lakóhelyét is el kellett hagynia.

A pusztító közép-horvátországi földrengés után veszélyes víznyelők jelentek meg a területen, a legnagyobb ilyen nyílás átmérője 25 méter, és csaknem száz van belőlük - közölte a helyi sajtó pénteken.

 A tudósok folyamatosan vizsgálják a ritkán látott jelenségeket, a lakosok pedig meg vannak rémülve, mert több közülük a házak közvetlen közelében jelent meg.

A Petrinjától nem messze lévő Mecencan településen az embereknek nem a földrengések miatt kellett elhagyniuk otthonaikat, hanem az utána megjelent lyukak miatt, amelyek folyamatosan tágulnak és újabbak is keletkeznek.

Josip Terzic geológus, a Horvát Földtani Intézet munkatársa a Novi List című regionális napilapnak egyebek között elmondta: ilyen nyílások korábban is jöttek létre, csak sokkal kisebb intenzitással, és az emberek a termőföldek szántásánál betemették őket. A földrengések természetes kiváltó tényezői voltak annak, hogy most ilyen erősséggel jelentek meg a víznyelők, amelyek képződésére egyébként évekre, évtizedekre lett volna szükség - hangsúlyozta. Ennek oka, hogy a terület talajvízzel telített mészkőből álló karsztvidéken található, melynek felszíne alatt sok az oldásos üreg és repedés, amelyek most az erős szeizmikus aktivitás miatt beomlanak. Hozzátette: a tudósok különféle feltárási módszerekkel tervezik a morfológiai viszonyok és egyéb jellemzők meghatározását. Eddig 54 víznyelőt vizsgáltak meg és még 33 vár további ellenőrzésre.

December 28-án és 29-én két erősebb - 5,2-es, illetve 6,3-es erősségű - földrengés rázta meg Közép-Horvátországot. A Petrinja és Sziszek közelében történt földmozgásoknak hét halálos áldozata és 28 sérültje van, és folyamatosak az utórengések. A térségben több mint 35 ezer épület sérült meg, a károk nagyságáról egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre. A horvát kormány január 4-én katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Sziszek-Monoszló megyét, valamint Zágráb és Károlyváros (Karlovac) megye egyes részeit.

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.