Hazánk területét is megrövidíti a horvátországi földrengés oka

Tudomány

A "geológiai Trianon" a szemünk láttára zajlik.

 

A kedden 12:19-kor kipattant, több halálos áldozatot – köztük egy gyermek életét – követelő, súlyos épületkárokat okozó petrinjai földrengés kapcsán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az valahogy „várható” volt, elvégre a dinári régió földrengések szempontjából amúgy is kockázatosabbnak számít, mint mondjuk a Kárpát-medence (precízebb földtani megközelítéssel: a Pannon-medence) közepe. Nos, annyiban igazunk is lehet, hogy a földrengések jövőbeli kipattanásra vonatkozó kockázatelemzések a Balkán-félsziget számos zónájára, így kiterjedt horvátországi területekre is valószínűsítik a kifejezetten erős rengéseket – egyszerűen azért, mert történetileg már előfordultak ilyen méretű földmozgások. Ugyanakkor a mostani, az úgynevezett momentum magnitúdó skálán mért 6,4-es erősségű rengés horvátországi viszonylatban is nagyon komolynak számít: jellemző, hogy az ország jelenlegi területén még 1962-ben, a tito-i időkben tapasztaltak megközelítőleg ennyire erős rengést (ez volt a makarskai földrengés, ami Dalmáciában Hvar szigetéhez közel pattant ki, és még kisebb cunamit is generált).

A mostani, viszonylag sekély fészke miatt szó szerint hallható rengés epicentrumának környezetében (a Kupa folyó völgyében) még a múlt század első évtizedében (legalább 110 éve) tapasztaltak hasonló intenzitású rezgést.

Persze az is jellemző, hogy a jelenlegi magyar országterületet nézve nagyjából egyszer fordult elő az utóbbi évezredben egy megközelítőleg ekkora energiát felszabadító rengés: 1763-ban Komáromnál. A két ország földrengésből adódó kockázatai tehát nem éppen egy kategóriába tartoznak (azért Magyarország sem tekinthető éppen földrengésbiztos területnek  – és most nem arra gondolunk, hogy a szomszédban kipattant rengések szeizmikus hullámai milyen jól hatolnak át a Pannon-medence zömmel üledékes aljzatán), de jellemző, hogy végeredményben mindkét helyen ugyanaz a tektonikus mozgás felelős a rengések kipattanásáért.  

Adria gyöngye

Szűkebb és tágabb földrajzi környezetünk geológiai természetű izgalmairól nem kis részben sok millió évvel ezelőtt történt tektonikus „balesetek” eleven emlékei a felelősek. A folyton mozgásban lévő tektonikus lemezek pereméről rendszeresen kisebb-nagyobb darabok szakadnak le. Ez történt évmilliókkal ezelőtt az Európa felé közeledő afrikai lemezzel, amelyről még a Kréta korban egy kőzetlemezek közötti karambol nyomán levált egy méretes darab, ami szinte ékszerűen behatolt az európai lemez lágy altestébe. Ez az úgynevezett adriai mikrolemez vagy adriai tüske (néhol apuliai/adriai lemezként is emlegetik – ilyenkor az adriai az északi részét jelöli) jórészt kontinentális kéregdarabot hordoz a hátán. Olaszország keleti és északkeleti része, az Adriai-tenger, no meg a dalmát partvidék és vele a Nyugat-Balkán nem kis darabja is az Adriai-mikrolemezen fekszik. Eme tektonikus tüske mozgását remekül lehet követni az űrgeodéziai műholdak precíz helymeghatározást lehetővé tevő távérzékelési arzenáljával. Ebből kitűnik, hogy

e lemezdarab északkelet felé halad, de eközben forog is az óramutató járásával ellentétesen

(a forgás középpontja a Nyugat-Alpokban, úgy a Mont Blanc közelében található). Ráadásul a mikrolemez aljzatában is izgalmas folyamatok játszódnak! Először is az eurázsiai kőzetlemez egy jelentős szakaszon eme szintén kontinentális adriai lemezdarabka alá bukik (ami meglehetősen ritka és szokatlan jelenség a lemeztektonikában). Másodszor az afrikai kőzetlemez is az adriai mikrolemez alá hatol az olasz csizmától délre és nyugatra – ami nagymértékben magyarázza az e régióban zajló intenzív vulkanizmust (Vezúv, Campi Flegrei, Stromboli, Vulcano, Etna). A Balkánon viszont a mikrolemez mozgása és az, ahogy részben maga alá gyűri az eurázsiai lemezt, feszültségeket kelt a földkéregben: az egymás mellett elmozduló kőzetlemezdarabok, kőzettömbök között hatalmas energia halmozódik fel, ami a kőzettömbök rugalmas visszaugrása nyomán felszabadul – jórészt szeizmikus hullámok formájában, amelyeket mi földrengésként érzékelünk. De a méretét meghazudtolva agresszívan előrenyomakodó, forgó adriai-mikrolemez nem hagyja érintetlenül a Pannon-medencét, benne hazánk mai területét sem. Évente 2,5-4,1 milliméter sebességgel halad észak-északkeleti irányban és ezzel erőteljes nyomóhatást gyakorol a Pannon-medencére, ami aljzatát tekintve szintén összetett (az ország északi és északnyugati felén található úgynevezett Alcapa lemez egykoron szintén az afrikai tektonikus lemezről vált le).  Nem mellesleg ez a mozgás gyűrte fel és gyűri fel manapság is a Dinári-hegység és az Alpok hegyláncait is.

Földrengés Horvátországban

 
 
Megrongálódott épület Petrinjában 2020. december 29-én, miután 6,3 erősségű földrengés volt Közép-Horvátországban. Egy gyermek életét vesztette, feltehetőleg többen megsérültek. 
 
Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat 

Megrövidül az ország

A Pannon-medence viszont közben szinte satuba kerül: az ellentétes oldalról, nagyjából a Kárpátok ívén túlról a merevnek tekinthető eurázsiai lemezbelső veszi körül, így az adriai-lemezdarab előrenyomulása folyamatosan, összetett tektonikus mozgások eredményeként préseli össze a Pannon-medencét.

Utóbbi összenyomódásának mértéke 1-1,5 milliméter évente: az ország nyugati és északkeleti része évről évre 1,2 milliméterrel közelebb kerül egymáshoz, emiatt

az elmúlt száz évben már egy átlagos golyóstoll hosszával lett kisebb a távolság Sopron és Sátoraljaújhely között.

Ehhez persze óriási, 400-500 km széles, közel 30 km vastag kőzettömeget (igen, ez húzódik a talpunk alatt…) kell a tektonikus erőknek összenyomnia. Ez az energia részben számos, az ország területén kipattanó (szerencsére többnyire kisebb intenzitású) földrengés formájában, és még ennél is nagyobb mértékben a képlékenyebb kőzetanyag nem töréses formájú deformációjában szabadul fel. A Pannon-medence összenyomódása pedig azt is jelenti, hogy az ország területe közel 800 négyzetméterrel lesz kisebb évente!

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.