Bábel hajója
Ottfelejtett szemétnek is nézhetnénk az ormótlan sárga-fekete zsinegféleségeket, azaz a padlón heverő kábelcsonkokat, amelyek a térbe belépve fogadnak. Ezek egykor a norvég szárazföldet kötötték össze az olajfúró tornyokkal.
Képzőművészet
A Turul-G szobor alkotója: Szerettem volna, ha a szobor gondolatokat ébreszt, esetleg látják az iróniáját
Megkérdeztük Horváth Csaba Árpád szobrászt, mit szimbolizált műve a Ferenc téren, és mit szólt ahhoz, hogy megrongálták, ledöntötték a szobrát.
Pár nap után összetörték a G-Mercis turul szobrot Ferencvárosban
Egy 6 fős társaság rongálta meg a köztéri alkotást, a térfigyelő kamera felvette.
A Velünk élő Pop Art – retinánkba égett film- és reklámplakátokból nyílik kiállítás
A 60-as, 70-es évek izgalmas világába repít a Velünk élő Pop Art című plakátkiállítás, amely ennek a korszaknak a hazai nagyjait vonultatja föl. Kemény György és Bakos István munkáit s az alkalmazott grafika további feledhetetlen darabjait április 25-étől nézhetjük meg a Marczibányi Téri Művelődési Központban.
drMáriást megihlette a Magyar Péter-jelenség
Magyar Péter rárúgja a magyar rendszerváltások temetőjére az ajtót és keményen bemutat Polke műtermében.
„Járt már Ön olyan kiállításon, ahol aranyérrel élő művészek alkotásait lehetett megtekinteni?”
Ezt a párhuzamot vonta bevezetőjében Kéri Péter, a GAMIAN-Europe elnöke, amikor megnyitotta a KuglerArt Szalon új kiállítását, ahol mentális zavarokkal élők munkáit állították ki.
„Úgy látszik, nem tanulunk”
Bár elsősorban jazztrombitásként gondolunk rá, jó ideje már a fényképeivel is elkápráztatja a közönségét. Hamarosan megnyílik a kiállítása a budapesti Ludwig Múzeumban. E kitüntetett alkalomból írtuk róla ezt a portrét, amelyhez maga is hozzájárult egy rövid beszélgetéssel.
„Nem a pénzért”
Válaszul a koronavírus-járvány művészeket érintő hatásaira, világszerte erőre kaptak az alapjövedelem bevezetéséről szóló kezdeményezések. Az ötlet Magyarországon sem előzmény nélküli. Mire jó és mire nem az alapjövedelem? – kérdeztük Marikovszky Andrea művésztanár, civil aktivistát.
A gombnyomogató
Járkálok a rotterdami Kunsthal hatalmas termeiben, és miközben igyekszem a kiállított műveket nézni, a figyelmemet állandóan eltéríti mindaz, amiről már előzetesen is értesültem. Tudom, milyen gyerekkora volt, hogy 1957-ben, egyéves korában az apját politikai okokból száműzték, és ő tizenhat éves koráig szegénységben és száműzetésben nőtt fel.
„A létezés megannyi lehetősége”
Elsa Parra és Johanna Benaïnous tíz éve dolgoznak együtt. Mindketten fényképészek és modellek egyszerre, történeteik alkotói és szereplői. Képeiken különböző figurák bőrébe bújva mesélnek női sorsról, identitásról és közösségekről. Az alkotópáros egyik felével budapesti kiállításuk apropóján beszélgettünk.