A spanyol származású képzőművész a személyes tapasztalatait előbb rögeszmékké duzzasztja, majd abszurd alkotások formájában tárja a közönség elé. Művei tetszetősek: fekete-fehér képek aranybetűs Queen-idézetekkel, táncoló rohamrendőrök barokk bálteremben, gondosan kivágott bankjegyeken feltűnő ismerős és ismeretlen arcok.
Az ötvenéves Stúdió K jubileumához készült Németh Ilona Beszélő tekintetek című bábkiállítása. Ebből az alkalomból beszélgettünk a képzőművésszel.
Konkrétan a szőlőtőkék között.
A világ nagy aukciósházainak híreiben egyre többet találkozunk úgynevezett NFT-kkel, vagyis blokklánc technológiával egyedivé tett alkotásokkal, amelyek ráadásul sorra rekordáron kelnek el. Megnéztük, hogyan vált az NFT rövid idő alatt a művészet kikerülhetetlen fogalmává.
A Q Contemporary művészeti központ pár éve van jelen Magyarországon, és tavaly rendezték az első kiállításukat. Az intézmény nevében lévő Q Queenie Rosita Law-ra utal, aki egy vagyonos hongkongi családból származik, s így „megengedheti” magának, hogy üzleti ügyei intézése közben saját szenvedélyének is hódoljon.
A Liget Galéria 1983 óta működik Várnagy Tibor vezetésével; a kettős tárlat pont az 500. kiállítása.
Két mondat és két kép: ennyi a kiállítás. Hatalmas ereje van ennek a minimalizmusnak.
A kortárs képzőművészet egyik világsztárja, a sokak által a legjelentősebb 20. századi angol festőként számon tartott David Hockney Magyarországon legutóbb akkor került be a hírekbe, amikor 2018-ban az Egy művész portréja (Medence két alakkal) című 1972-es művét a Christie’s aukciósház New York-i árverésén 90,3 millió dollárért adták el, amivel Hockney elhódította Jeff Koonstól (akit idehaza még mindig leginkább Staller Ilona egykori férjeként és megszobrászolójaként ismer a többség) a legdrágább élő művész státuszát.
Nem a rómaik köszönésére emlékeztette a mai hollandokat az 1928-óta álló alkotás.
