rés a présen

„Urbánus felvetések”

  • rés a présen
  • 2022. október 12.

Képzőművészet

Mucsy Szilvia fotóművész

rés a présen: Sokszor fényképésznek nevezed magad. Van különbség a fotográfus, a fotóművész vagy a fényképész kifejezés között?

Mucsy Szilvia: Sokáig nem szerettem a fotóművész megnevezést, annak ellenére, hogy a Miskolci Galéria Fiatal Magyar Fotó ’90 után című kiállításán debütáltam, a 90-es évek elejétől több egyéni és csoportos kiállításon szerepeltem. A MOME-n konkrétan fotóművészként végeztem, majd az athéni képzőművészetire jártam. A családunkban, bár mindenki értelmiségi pályát választott, én vagyok az egyetlen művész, és sokáig valamiféle fellengzős képzetet társítottam ehhez a szóhoz, talán ezért sem használtam. Az egyetem előtt viszont a Práter utcai Fényképész Szakiskolába jártam, és a fotográfia minden területét, az alkalmazott és riportfotót is megtanultam, sőt a pályám elején évekig zenei magazinok fotósaként dolgoztam. Fontosnak tartottam, hogy a szakma minden részéhez értsek, így a fotográfus az a fogalom, amely a leginkább definiálja szakmai identitásomat.

rap: Fotográfusként mi a célod?

MSZ: A célom hasonló, mint bármelyik művésznek, a munkáimon keresztül átadni egy szeletet a világból. Amit én látok belőle, amin keresztül – formák, fények, tónusok segítségével – történetet mesélek, hangulatot keltek, emléket hívok elő, illatot idézek fel, megnevettetek. A munkáim reflektálnak a világra, néhol konkrét sztorikat mondok, néhol pedig csak hagyom, hogy a néző rákapcsolódhasson egyfajta áramlatra, kaput nyitva a két dimenzióból egy multidimenziós térbe. A témáim mindig a valóságból merítenek, urbánus felvetések, vagy lírai gondolatok, személyes narratívák.

 
Fotó: Antonis Moraitakis

rap: A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban nemrég nyílt Best Regards című kiállításodat hova sorolod ezek közül?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.