Képzőművészet

Mától két hétig tart nyitva.

Nem elírás; a furcsa cím az AQB Project Space-ben kiállító művészek – Gerber Pál, Hecker Péter és Keresztesi Botond – vezetéknevének magánhangzóiból áll össze. A nagybetűs írásmód jelzi, nem kispályás művészekről van szó, a magánhangzók egyesítése pedig azt, hogy a szokásos, csoportos (vagy két/három/ négy művészt felvonultató) kiállításokkal ellentétben itt a művészek munkái nem válnak el egymástól, hanem együtt szerepelnek.

Az Ex libris és képkultúra – Modern magyar ex librisek című könyv egy ritkán emlegetett műfajt mutat be. A könyvek tulajdonosát jelző kisgrafikai alkotások titkaiba a szerző avat be minket, aki nemcsak kutatja, de gyűjti is a könyvjegyeket.

A Magyar Nemzeti Galériában látható, közel 350 művet felvonultató megakiállítás voltaképpen a szocialista realista (szocreál) időszakot követő szocialista modernista (szocmodern) irányzat rehabilitálása, majdhogynem piedesztálra emelése. De sok minden más is. A Petrányi Zsolt által rendezett kiállításnak ugyan van követhető koncepciója, vannak látványos megoldásai, de akad igen sok problémája is.

A Kóristalányokat még 2009-ben lopták el. Most előkerült.

Lehet művészet és lehet iparosmunka, egy azonban biztos: a tetoválás felelősségteljes dolog – annak is, aki csinálja, és annak is, akin csinálják. A hazai tetoválók kulisszatitkait kutattuk.

Az 1965-ben festőként végző és több mint tíz éven át restaurátorként, később kisképzős tanárként dolgozó, majd a mostani kiállításnak is helyt adó egyetem grafikai tanszékén oktató művésznek utoljára 1998-ban volt retrospektív életmű-kiállítása az Ernst Múzeumban.

A kortárs művészet egyik legmeghatározóbb alkotójával a mai magyar politikai helyzetről a Prima Primissima díj elnyerését követően beszélgettünk.

Bartók Béla a Park Avenue-n, Anne Frank Jackson Heightsban jön szembe New Yorkban, Aj Vej-vej hatalmas kültéri kiállításán. Megnéztük, mit mond a menekültekről a világhírű képzőművész, ha egy egész metropolisz áll a rendelkezésére.

A közállapotainkra reagáló drMáriás-féle kritikai festészet – amelyet a jó formaérzék és a kiváló színválasztás mellett leginkább az esztétikai fegyverként használt giccs és az ironikus cím­adás eszköze jellemez – kiválóan ellensúlyozza a manapság mindenhonnan felénk áradó propaganda tébolyát.