Ellopott Picasso-képet találhattak elásva Romániában

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2018. november 18.

Képzőművészet

Korábban a román hatóságok azt feltételezték, hogy a rotterdami Kunsthal Galériából ellopott Matisse-, Picasso- Monet- és Gauguine festményeket elégették a gyanúsítottak.

Holland állampolgárok rendkívüli értékes festményt találtak a romániai Tulcea megyében elásva – közölte vasárnap a News.ro hírügynökség. Vélhetően a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin fej című alkotásáról van szó.

Picasso: Harlequin fej, 1971

Picasso: Harlequin fej, 1971

 

A festményt a megtalálói szombaton este bevitték Hollandia bukaresti nagykövetségére. A nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat, amelyek nyomozást indítottak az ügyben. A műalkotást a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra.

A festményt Mira Feticu Hollandiában élő román származású írónő találta meg egy másik, meg nem nevezett holland személlyel együtt. Feticu 2015-ben regényt írt a rotterdami műkincslopásról. Állítása szerint tíz nappal ezelőtt névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte számára az elásott műkincs helyét.

2012 október 15-én éjszaka alig két perc leforgása alatt hét nagy értékű festményt loptak el a rotterdami Kunsthal Múzeumból, köztük Picasso, Matisse, Monet és Gauguin műveit, melyek összértéke meghaladja a százmillió eurót.

Korábban azt feltételezték, hogy a Kunsthal Galériából ellopott festményeket elégették Romániában. Szakértők az egyik gyanúsított édesanyjának kandallójában talált hamut vizsgálták. Miután mintát vettek belőle, kiderült, hogy festék- és vászonmaradványokat tartalmazott. De nem nyert bizonyítást, hogy valóban az eltűnt festményeket, vagy azok közül hányat semmisítettek ilyen formán meg.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.