A gall kukás (Francia filmnapok, április 9- május 2.)

szerző
- orosz -
publikálva
2001/17. (04. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Francia filmnapok, április 19-május 2.

Afrancia filmesek rendszerint kerülik a műfaji behatároltság látszatát is, most mégis az ellenkezőjére akadt bőven példa, főleg ami a horrort és a thrillert illeti. Pedig, ha van valamennyire jellemző francia műfaj, az a beszélgetős, középosztálybeli szereplők ilyen-olyan viszonyait bemutató, könnyed humorú darab, és az Ízles dolga című film írópárosától sem ez az első ilyen. Ezt azonban rendezőként is egyikük, Ágnes Jaoui jegyzi, aki az elmúlt évben számos díjat és egy Oscar-jelölést is kiérdemelt vele. A film az élet a legnagyobb szappanopera-tétel eléggé szórakoztató bizonyítékát adja: egy joviális vállalatvezető családja, személyzete és angoltanárnője körül bonyolódik, akiket mindenféle érzelmi szálak kötnek össze, de szokások, értékrendek választanak el. Utóbbiakon néhányuknak sikerül felülemelkedniük, másoknak nem.

Szintén első film a Mélyen az erdőben, amely a rendező bevallása szerint a francia horrort kívánja felriasztani Csipkerózsika-álmából, bár fiatal főszereplői ellenére a túlcsorduló erőszak és szexualitás, illetve stilizáltság miatt mégis inkább a valóban besorolhatatlan honfitársat, Francois Ozont juttatja eszünkbe, mint mondjuk a Sikoly-szériát vagy akár a Blair Witch Projectet. Jól illusztrált alaptézise a magában a fiatalság tényében rejtőző bűn, a degenerált arisztokrata kastélyában a Piroska és a farkassal fellépő színtársulat tagjai egy éjszaka alatt elvesztik előbb az egymásba vetett bizalmat, majd az életüket. Minden egyéb szemponttól függetlenül nem lehet eléggé csodálni a képi megvalósítás festményszerű hibátlanságát, ami egy elsőfilmesnél alighanem csak egy olyan országban lehetséges, ahol az évi százhatvan filmből minden negyedik első.

Mathieu Kassovitz a Gyűlölet című fekete-fehér gettódrámájával vált ismerté annak idején, és azóta lehetőségei is ugrásszerűen megnőttek; új akcióthrillerje, a Bíbor folyók kulcsjelenetében a női főszereplő azzal fenyegetőzik, hogy elindít egy lavinát, és mint pár perc múlva kiderül, nem minden alap nélkül. A német filmhéten nemrég bemutatott Anatómiához hasonlóan az elit egyetem itt is mint a náci ideológia fennmaradásának katalizátora jut szerephez. Az egyébként ügyes forgatókönyv ellenére a gyakorlatilag konstans dübörgő zene és a vágások miatt nehéz szabadulni az érzéstől, hogy Kassovitz ismét a kelleténél komolyabban vette magát.

- orosz -

szerző
- orosz -
publikálva
2001/17. (04. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...