"Kirikout nem érdekli a gyermekkor" (Michel Ocelot rendező)

  • Orosz Ágnes
  • 2001. április 26.

Képzőművészet

Magyar Narancs: Mi fogta meg ebben a történetben annyira, hogy úgy gondolta, érdemes rá négy évet áldoznia az életéből?
Magyar Narancs: Mi fogta meg ebben a történetben annyira, hogy úgy gondolta, érdemes rá négy évet áldoznia az életéből?

Michel Ocelot: Voltaképpen bármely nép meséit olvassuk, soha nem érhet bennünket meglepetés, hiszen az alap mindig hasonló, viszont ami ebben az afrikai népmesében legelőször meghökkentett, hogy egy olyan gyerekről szól, aki az anyja hasában eldönti, hogy meg akar születni, sőt meg is kéri az anyját, hogy szülje meg, és ez a gyermek szembeszáll a rosszal. Másfelől amikor gyerekként Afrikában jártam iskolába, nagy hatással volt rám, hogy mennyire nem szégyellik a testüket. Azt hiszem, ezt a rajzfilmben sikerült visszaadni: eléggé rendhagyó módon egy születéssel kezdődik. De ez az én saját történetem, egészen attól kezdve, hogy a gyerek megkérdezi, hogy miért gonosz a boszorkány. Ez az a kérdés, amit egyik mesében sem tesznek fel.

MN: A mese végén Kirikou megmenti a falut, ő pedig hirtelen felnőtté változik, tehát elvész számára a saját gyermekkora. Ez lenne az ára a győzelmének?

MO: Nem, mivel ez egyáltalán nem áldozat a részéről. Kirikout nem érdekli a gyermekkor. Felnőtté akar válni, és kész.

MN: A boszorkány szolgái egyszerre emlékeztetnek totemekre és robotokra, de a boszorkány környezete mindenképpen elüt az egész miliőtől. A falu sorsáért a technika fejlődése a felelős?

MO: Ez gyenge pontja a munkámnak, mert egyáltalán nem állt szándékoman a robotjelleget sugallni. Úgy tűnik, mégis nagyon sok embernek ez jutott eszébe, amit sajnálok. Számomra ezek a szolgák pusztán faszobrocskák, amik a boszorkányság segítségével mozognak.

MN: Az idő uraihoz hasonlóan ez a rajzfilm is nagyrészt Budapesten készült.

MO: Igen, a Pannónia stúdióban. Ami a mennyiséget illeti, Franciaország az elsők között van a világ rajzfilmgyártásában, bár ezek jó része valójában nem is ott, hanem Kelet-Európában vagy Délkelet-Ázsiában készül. Amikor ideértem, bevallom, egy kicsit meghökkentett, hogy a televíziók eddig milyen középszerű munkát követeltek tőlük, és ezért az elején volt is némi ellenállás a mi követelményeinkkel szemben. De ha egyszer a főszereplők olyan szépek, akkor végig azoknak is kell maradniuk. Egyébként sokan azt mondták, hogy ezeket a szereplőket nem is lehet animálni, mert túl érzékiek és pontosak. Végül azért nagyjából sikerült.

Orosz Ágnes

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.