"Kirikout nem érdekli a gyermekkor" (Michel Ocelot rendező)

  • Orosz Ágnes
  • 2001. április 26.

Képzőművészet

Magyar Narancs: Mi fogta meg ebben a történetben annyira, hogy úgy gondolta, érdemes rá négy évet áldoznia az életéből?
Magyar Narancs: Mi fogta meg ebben a történetben annyira, hogy úgy gondolta, érdemes rá négy évet áldoznia az életéből?

Michel Ocelot: Voltaképpen bármely nép meséit olvassuk, soha nem érhet bennünket meglepetés, hiszen az alap mindig hasonló, viszont ami ebben az afrikai népmesében legelőször meghökkentett, hogy egy olyan gyerekről szól, aki az anyja hasában eldönti, hogy meg akar születni, sőt meg is kéri az anyját, hogy szülje meg, és ez a gyermek szembeszáll a rosszal. Másfelől amikor gyerekként Afrikában jártam iskolába, nagy hatással volt rám, hogy mennyire nem szégyellik a testüket. Azt hiszem, ezt a rajzfilmben sikerült visszaadni: eléggé rendhagyó módon egy születéssel kezdődik. De ez az én saját történetem, egészen attól kezdve, hogy a gyerek megkérdezi, hogy miért gonosz a boszorkány. Ez az a kérdés, amit egyik mesében sem tesznek fel.

MN: A mese végén Kirikou megmenti a falut, ő pedig hirtelen felnőtté változik, tehát elvész számára a saját gyermekkora. Ez lenne az ára a győzelmének?

MO: Nem, mivel ez egyáltalán nem áldozat a részéről. Kirikout nem érdekli a gyermekkor. Felnőtté akar válni, és kész.

MN: A boszorkány szolgái egyszerre emlékeztetnek totemekre és robotokra, de a boszorkány környezete mindenképpen elüt az egész miliőtől. A falu sorsáért a technika fejlődése a felelős?

MO: Ez gyenge pontja a munkámnak, mert egyáltalán nem állt szándékoman a robotjelleget sugallni. Úgy tűnik, mégis nagyon sok embernek ez jutott eszébe, amit sajnálok. Számomra ezek a szolgák pusztán faszobrocskák, amik a boszorkányság segítségével mozognak.

MN: Az idő uraihoz hasonlóan ez a rajzfilm is nagyrészt Budapesten készült.

MO: Igen, a Pannónia stúdióban. Ami a mennyiséget illeti, Franciaország az elsők között van a világ rajzfilmgyártásában, bár ezek jó része valójában nem is ott, hanem Kelet-Európában vagy Délkelet-Ázsiában készül. Amikor ideértem, bevallom, egy kicsit meghökkentett, hogy a televíziók eddig milyen középszerű munkát követeltek tőlük, és ezért az elején volt is némi ellenállás a mi követelményeinkkel szemben. De ha egyszer a főszereplők olyan szépek, akkor végig azoknak is kell maradniuk. Egyébként sokan azt mondták, hogy ezeket a szereplőket nem is lehet animálni, mert túl érzékiek és pontosak. Végül azért nagyjából sikerült.

Orosz Ágnes

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?