rés a présen

„Az ember így is, úgy is jelen van”

Fischer Balázs festő

  • rés a présen
  • 2020.04.05 10:03

Képzőművészet

rés a présen: Mikor dőlt el az, hogy festőként elsősorban a tárgyak érdekelnek?

Fischer Balázs: Nem is annyira a tárgyakkal, mint inkább a minket körülvevő térrel foglalkozom. Ha nem is testi valójában, ezekben az ember így is, úgy is jelen van. Nem szükséges mindent kimondani a képen ahhoz, hogy pontosan érzékeljük a jelenlétét. Legkorábbi tanulmányaimmal kezdődően, Mohácsi András és Nádor Tibor iskolájában másról sem hallottam, mint a térről. Ez húzott be a szakmába.

rap: Az Artus tereiben dolgozni azt is jelenti, hogy kapcsolódsz a csapatukhoz?

FB: Az Artus egy összművészeti stúdió. Egy szabad szellemű, nyitott hely. A szakmai otthonom. Tizenhárom vizuális alkotó dolgozik ott az egykori ipari épület falai között kialakított műtermekben. 2018-ig, hat éven át voltam az Artus kiállítóterének kurátora, valamint dolgoztam és dolgozom a színházi produkciókban is. Együttműködésünk hol lazább, hol szorosabb. Mostanában többet vagyok a műtermemben.

rap: Melyik volt a legsikeresebb csoportos, és melyik a kedvenc egyéni kiállításod eddig?

FB: Minden csoportos és egyéni kiállítás kísérlet. Minden kísérlet sikeres, s ez csak félig tréfa. Szeretek hosszan rendezni, erre persze ritkán van mód. 2018 nyarán volt egy közös kiállításunk Krajcsovics Évával és Nádor Tiborral. A megnyitó előtt két nappal már ritkán szoktam festéssel foglalkozni. De kellett még egy kép. Volt egy félkész, kis 35×35-ös a műteremben, és folytattam. Szerintem az lett a legjobb. Így tekinthetjük ezt a kedvenc kiállításomnak.

rap: Most új kiállításra készülsz – hol és milyen képekkel?

FB: Március 13-án nyílik Rajtmár István meghívására az Ady25 Galériában egy kamarakiállításom. Válogatunk három év munkáiból. Erősen szűrt anyagra lehet számítani, hiszen egy polgári enteriőrről van szó, nem széles, tágas terekről. Vagy lehet, hogy itt sűríteni kéne? Foltok, mezők, képek a képben, ilyesmik. Szóval, amik a szemem elé kerülnek. Minden kép – és ezt nem csak a saját munkáimról mondom – egy keretezett tenger. A kiállítás március 26-ig lesz látható.

rap: Merre találkozhat még veled a közönség tavasszal?

FB: A műtermemben, az Artusban mindenkit szívesen látok. Csoportos kiállításokon, országos tárlatokon pedig egész évben. Ezek az alkalmak egymást érik. Amit kiemelnék, az a Bátai Sándor gondozásában készülő Képírás c. internetes folyóirat tovább­élését segítő aukció és az ehhez kapcsolódó aukciós kiállítás. A kiállítás a Próféta Galériában 2020. március 9. és 14. között lesz látható.

rap: Ki hatott rád a pályádon, és kire vagy hatással te?

FB: Sokan, de vannak állócsillagok is, mint Giorgio Morandi, Sassetta és Ferenczy Károly. A képeim bizonyosan hatnak valamiképpen minden befogadóra, de hogy kikre és hogyan, én magam azt föl nem mérhetem. Meg hát ez hosszú távon dől el. Tanítok a Jurányi Házban működő rajziskolában, nyaranta pedig Csató József festő kollégával a Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolában vezetjük a rajz-festő osztályt.

 

Neked ajánljuk

A bizonytalanság tudománya

  • Fekete Émi

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. 

Az örök másodikok

  • Nagy István

Hiába számít Wales legsikeresebb együttesének a Manic Street Preachers, a top pozíció eddig csak egyszer, a This Is My Truth Tell Me Yoursszal jött össze nekik a brit albumlistán, és annak is már 23 éve.

Ismétlő órák

  • Bacsadi Zsófia

1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklós, a magyar mozgóképkultúra sokat vitatott főalakja. Legfőbb ideje, hogy utánanyúljunk, amíg nem távolodik túl messzire.

Kosztümben

  • TPP

A Füst Milán-regény adaptálásával régi álmát valósítja meg a hosszú kihagyás után a filmezéshez a fesztiváldíjakkal elhalmozott, Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmmel visszatért, ekként nagyobb s drágább tervek megvalósítására jobb eséllyel pályázó Enyedi Ildikó.

Álljunk meg egy szóra!

  • Novák Piroska

Husz Ágnes keramikusművész 1994 óta él és dolgozik Japánban. A Tomeishi-projekt, egy nemzetközi színtérre tervezett utazó kiállítás tavaly debütált Tokióban. A budapesti helyszínre érve az anyag már olyan friss és helyspecifikus darabokkal is bővült, amelyek a nyáron készültek Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban.

Szörnyeink

  • Rádai Andrea

Ritkán fordul elő, hogy epikus mű színházi adaptációja nem hagy hiány­érzetet maga után. A Káli holtak ilyen, sőt a feldolgozás bizonyos értelemben meg is haladja az alapjául szolgáló regényt, de legalábbis megoldásokat kínál a szöveg vélt vagy valós problémáira.

„Két évig pihentem”

  • Csáki Judit

Lassan negyven éve a Katona társulatának tagja. Most leg­újabb bemutatója, a Káli holtak kapcsán kérdeztük a hosszú szériákról, a pihenésről és a színház szerepéről.

„Remélem, vicces”

Humor, irónia, szokatlanság keveredik az alakjában. Kaposváron végzett, tagja volt Bodó Viktor társulatának, majd szabad­úszóként számos – főleg független – produkcióban dolgozott, amelyek közül talán A halál kilovagolt Perzsiából volt a legki­emelkedőbb. Útkeresésről, stand-upról, és az egykori SZFE-ről is beszélgettünk.

„Mintha egy démon”

  • Szentgyörgyi Rita

A római székhelyű NoGravity Company alapítója egyedülálló összművészeti előadásokat hoz létre saját fejlesztésű színházi gépek és koreográfiai technikák segítségével. A társulat a megújult Budapesti Őszi Fesztiválra, a Dante halálának 700. évfordulójára tervezett Infernóval érkezik, hogy háromdimenziós koreográfiával, repülő táncosokkal és káprázatos jelmezekkel repítsenek el minket a barokk kor illúziószínházába.