Barátságos fénylények - Design Hét 2009

  • Iványi Zsófia
  • 2009.10.15 00:00

Képzőművészet

Nincs rá pontos definíció, az azonban biztos, hogy a biciklialkatrészekből összekalapált kisestélyi éppúgy a hatáskörébe tartozik, mint a gazdájának sms-t küldő növény, a kartonpapír ülőgarnitúra, a zenélő lámpa vagy épp a csokipapírból hajtogatott fülbevaló. Ugyanakkor a dizájn jóval többet jelent sajátos küllemű tárgyak összességénél.
Nincs rá pontos definíció, az azonban biztos, hogy a biciklialkatrészekből összekalapált kisestélyi éppúgy a hatáskörébe tartozik, mint a gazdájának sms-t küldő növény, a kartonpapír ülőgarnitúra, a zenélő lámpa vagy épp a csokipapírból hajtogatott fülbevaló. Ugyanakkor a dizájn jóval többet jelent sajátos küllemű tárgyak összességénél.

A hatodik alkalommal megrendezett Design Hét egyik fő célja az volt, hogy közelebb hozza a nagyközönséghez ezt a "különféle művészeti, tudományos és technikai területek metszéspontjában található alkotói területet - mondta el a Narancsnak Halasi Rita Mária, a programsorozat kurátora. - Szeretnénk megértetni az emberekkel, hogy a dizájn nem valami különleges, ünnepélyes dolog, hanem a mindennapjaik része, s bármihez is nyúlnak az ajtókilincstől kezdve a bankkártyán keresztül egészen a számítógépes szájtokig, mindent dizájner tervezett." Eme teóriát bizonyítandó, a szervezők több dizájnert, illetve dizájncsapatot is rávettek, hogy nyissák meg műhelyüket a nagyközönség előtt, és szemléltessék, mit is művelnek ott tulajdonképpen.

Porszívó, vodka, síremlék

"Szerinted milyen ruhába öltöztessük a versmondó babszemet?" - szegezte nekem a kérdést egy 18 év körüli srác, amint átléptem a Kitchen Budapest stúdiójának küszöbét. Miután sikerült dönteni a szilikonból készült kütyü potenciális öltözékéről, kipróbálhattam a jól ismert táblajátéknak a szó szoros értelmében új dimenziót adó 3D-s malmot, anélkül, hogy bármihez is hozzáértem volna, rajzolhattam egy úgynevezett multitouch képernyőre, és megismerkedhettem egy virággal, ami akár MSN-en, akár telefonon keresztül képes üzenni a gazdájának, ha kezd kiszáradni vagy nem kap elég napfényt. Utóbbi esetben természetesen a tulaj állja növénye telefonszámláját. Levezetésképp összedobtam egy operát: a különféle hangszerek és énekhangok szabad jammelésére épülő, iPodokkal vezérelhető játék bárkinek megadja az operaszerzés élményét, sőt megdobja a hangok változására reagáló, mókás képekkel.

A kíváncsiskodók nem csupán a különféle ruhaneműk, kiegészítők, játékok, animációk, dísz- és használati tárgyak keletkezésének miértjét és hogyanját feltáró stúdiólátogatások révén tágíthatták dizájntudatukat. Példának okáért ott volt mindjárt a japán mintára szervezett Pecha Kucha Night, ahová már csak azért is érdemes volt ellátogatni, mert egy jégből faragott bárpult mögül osztogatták a vodkát az Iparművészeti Múzeumban. A hazánkban tizenötödik alkalommal megrendezett, meglehetősen oldott hangulatú eseményen magyar és külföldi tervezők tartottak diavetítéssel turbózott kiselőadást munkájukról. Volt, aki akusztikus bútorokat mutatott be, más egy kertből kinövő színdarabról sztorizott, és akadt, aki ékszerekben és animációkban manifesztálódó, végtelenül bájos mesevilágával káprázatta el a jelenlévőket. A főszervező szerint a 238 országban meghonosított est remek alkalmat kínál művészeknek, építészeknek és tervezőknek arra, hogy mind a szakmának, mind a közönségnek bemutatkozzanak, ismerkedjenek és "networköljenek", azaz közös projektek reményében összedugják a fejüket. Meg hogy bulizzanak orrvérzésig.

A múzeumban a Magyar Formatervezési Díj 2009 nyerteseinek, különdíjasainak és kiemelt pályázóinak munkáiból összeállított (november 22-ig látogatható) tárlatot is megnézhettük. Az idén 30 éves, különféle kategóriákban kiosztott díjhoz kapcsolódó kiállítást a szokásos sokszínűség, valamint a hasznos és haszontalan tárgyak egyöntetű jelenléte jellemzi: van itt világító szőnyeg, írásfejlesztő toll, robothelikopter, stílusos terhesruha, érthetetlen formájú dob és barátságosan derengő fénylények. Az egyik legimpozánsabb tárgy talán a vízzel feltölthető síremlék, de a takarítás evolúciójában fontos szerepet betöltő kábel nélkül működő porszívó is sokak szimpátiájára számíthat. A tárlaton viszonylag fontos szerep jutott a környezettudatos gondolkodásnak, tervezésnek (van itt gumiabroncsból készült ülőgarnitúra és többfunkciós hulladékgyűjtő is), ahogy a Design Hét számos másik kiállítása is részben vagy teljesen az ökoszemlélet jegyében készült tárgyakat mutat be.

Szem a bicikliláncban

Ennek az egyre népszerűbb, már-már trendi megközelítésnek az a lényege, hogy a környezet kímélésének érdekében a használati tárgyak újrahasznosított anyagból készülnek és/vagy maguk is szétszedhetőek és újrahasznosíthatóak. Jó példákkal szolgál a környezettudatos tervezésre a szintén az Iparművészetiben berendezett A természet arcai elnevezésű finn dizájnkiállítás (október 25-ig). Emitt a sok fából, virágból, kagylóból faragott, szőtt, font, varrt tárgy között az egyik legötletesebb egy kandalló mellé készült pad, amiből egy-egy darab könnyedén levágható és elégethető, valamint az a természetes rostokból készült szék, amire ha ráununk, lazán komposztálhatjuk. Egy medúzaszerűen mozgó, hatalmas lámpa alatt, a kartondobozokból készült könyvespolc mellett újrafelhasznált vitorlavászonból készült táskákkal is lehet találkozni, amelyeken egy felirat tájékoztat arról, hogy a vásárlással melyik vízterület fenntartását támogatjuk.

Szintén a környezettudatos gondolkodás volt a mottója a Néprajzi Múzeumban tartott Recikli-bicikli ruhademonstrációs gálának: itt egy öltözettervezői pályázat döntős anyagai voltak láthatóak egy sajátos, performansszerű divatbemutató keretében. Első körben biciklialkatrészekből összeeszkábált ruhakölteményekben vonultak fel a vélhetően nem profi modellek, miközben egyikük arról győzködte a publikumot, hogy a biciklik vadállatok, és meg kell őket nyúzni. A küllőkkel, abroncsokkal és láncokkal díszített kreálmányok után következtek "a betört biciklik meglovagolására" tervezett, lényegesen praktikusabbnak tűnő ruhák, amelyek azzal az elképzeléssel készültek, hogy "miközben biciklizünk, nézzünk ki úgy, mintha mi is gyalogosok vagy autósok vagy motorosok, de biztosan nem biciklisek lennénk". Magyarul legyünk trendik, és nem is kicsit. (Akit érdekel egy mókás és látványos bemutató, az október 30-án ugyanitt vagy november 26-án a Merlinben megtekintheti a szokásostól eltérő biciklis felvonulást.)

A programsorozathoz kapcsolódó kiállítások közül a legtöbb meglepetéssel talán a svájci dizájnerek és illusztrátorok nem elhanyagolható álomgyári ténykedését bemutató Swiss Design in Hollywood elnevezésű tárlat (október 31-ig) szolgál. Ha nincs Svájc, akkor nincs Alien sem, sőt Gandalf sem úgy nézne ki, mint ahogy megismertük - ezt is a kiállításon tudtuk meg. Meg egy csomó minden mást is, például, hogy a híres űrlény tervezője, H. R. Giger feltehetően kattant, a vele készült interjúban legalábbis nagyon annak tűnik. Ez mondjuk nem akkora meglepetés (elég csak megnézni a művész néhány rajzát), de azon, hogy mely filmeknél és milyen minőségben voltak jelen az alpesi ország szülöttei, már lehet picit hüledezni.

A Design Hét egyik kiemelt programja volt a magyar dizájn világpiaci eredményeit bemutató Versenyben kiállítás (november 1-jéig), aminek az amúgy ki tudja, miért, de még mindig zárva tartó Erzsébet téri Design Terminál ad otthont. Itt a fő cél feltehetően a látogató dizájn- és önbecsülésének növelése 2 in 1, hisz a nem túl nagy, de annál informatívabb tárlatot bejárva láthatjuk, hogy nem is olyan kevés magyar tervező milyen jól boldogul a nagyvilágban. Találkozhatunk nagy múltú hazai vállalattal, külföldi cégeknél befutott dizájnerek munkáival, nemzetközi versenyeken jeleskedő fiatalokkal és világszerte ismert ketyerékkel, ráébredve, hogy étkészletben és multifunkci táskában éppolyan jók vagyunk, mint mondjuk orvosdiagnosztikai termékekben. De a pálmát (immár több mint harminc éve) még mindig a Rubik-kocka viszi el.

Budapest, október 2-11.

Neked ajánljuk

Sorsod Texas

  • Uitz Renáta

A kormányerők őszi politikai évadnyitása igazán eseménydúsra sikeredett: az ellenzéki előválasztás kismiska abban a politikai térben, ahol a katolikus egyház feje – és globális médiasztárja – celebrál szentmisét az eucharisztikus világkongresszus margóján.

Nem családi ügy

  • Hüttl Tivadar
  • Pásztor Emese

Az európai uniós források korrupt felhasználásáról szóló hírek ma már ritkán keltenek elsöprő közérdeklődést: az elmúlt 11 év eltompította a felháborodásért felelős idegpályákat.

„Szergej, megírtad?”

Az 1962-es novocserkasszki vérengzésről készített filmje, a Kedves elvtársak! a héten kerül a mozikba. Andrej Koncsalovszkij orosz rendezővel Tarkovszkijról, Stallonéról, a szovjet és az orosz himnuszról és a filmjeinek milliárdos finanszírozójáról beszélgettünk.

A belső zsarnok

  • TPP

Tiltakozó tömeg gyűlik a térre a nyomorúságos életfeltételek, az egyre romló munkakörülmények miatt. Vörös zászlókat lengetnek, Marx és Lenin képét emelik a magasba.

„Ez inkább szolgálat”

  • Soós Tamás

Több mint harminc éve próbálta filmre vinni Füst Milán híres regényét, ami a Testről és lélekről Oscar-jelölése után végre össze is jött neki. A feleségem történetéről, a „gonosz” cannes-i kritikákról, a Freeszfe keretein belül zajló oktatásról, és a férfilét vonzó és mérgező oldalairól is beszélgettünk vele.

Az utolsó békeharcos

A görög kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, ravatalánál százezrek álltak sorba. A 96 éves korában elhunyt görög zeneszerző hosszú élete szó szerint annak a szabadságeszménynek megtestesülése volt, amelyet általában a Mediterráneummal kapcsolatban szokás elképzelni.

A szabadságot vették el

Hogy hol jött szembe a parameter.sk nevű, olvasásra egyébként meglehetősen érdemes szlovákiai magyar híroldal podcast­sorozatának linkje, már meg nem mondjuk. Alapvetően a keresési szokásainkról árulkodik a dolog, de talán ez sem ilyen egyszerű. Megfigyel a rendszer, de kiismerni egészen sosem fog, talán ennyivel biztathatjuk magunkat.

Az erőteljes közelség

  • Domsa Zsófia

Az önéletrajzi regényfolyam hatodik (záró) kötetét a magyar közönség szinte pontosan tíz évvel az eredeti megjelenése után veheti kézbe. A könyv egy olyan rendkívüli vállalkozás lenyomata, összegzése, amelynek a hatása azóta is érzékelhető az irodalomban, holott a regények megjelenése idején több kritikai jóslat utalt arra, hogy a Knausgård-jelenség tiszavirág-életű lesz.

Japánban

  • Kiss Annamária

A japánok sokszor már-már megszállottan törekednek a harmóniára. Ennek a kiegyensúlyozottságot hajszoló ellentmondásnak ékes bizonyítéka a 20. századi japán irodalom kiemelkedő alakjának, az alig 45 évesen rituális öngyilkosságot elkövető Misima Jukiónak e négy egyfelvonásos darabja, és sajnos az élete is.