Kevés romantikusabb múzeuma van a városnak, mint a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Kiscelli Múzeuma Óbudán. A közgyűjtemény távolsága a belvárostól, a Kiscelli utca erős kaptatója és az életveszélyes, zebra nélküli átkelés meg az elhanyagolt park biztosítja a látogató romantikus magányát. Ám egy múzeumnak ez nem tesz igazán jót. De majd most, a Budavári Palota tervezett felújításának farvizén talán sikerül megújulnia és lépést váltania – legalábbis ebben reménykedik Rostás Péter, a BTM főigazgató-helyettese.
A 18. században Johann Entzenhoffer bécsi építész tervei alapján barokk stílusban épült templom és trinitárius kolostor gyakran cserélt gazdát és funkciót az elmúlt több mint 250 évben. A kolostor nem sokáig virágzott, ugyanis II. József ezt a rendet is feloszlatta a 18. század végén, vagyonát elkobozta, és a hadseregnek adta. Hadikórház és rokkant, idős katonák otthona lett az épületegyüttes egy bő évszázadig. A kiürített és romlásnak indult épületet 1910-ben vette meg Schmidt Miksa – eredetileg bécsi – bútorgyáros, aki a saját bútoraival ékesített otthonából exkluzív bemutatóhelyet varázsolt. Ő az, akit Kulka János olyan remekül alakított a Félvilág című, nemrég bemutatott filmben, amelynek középpontjában Schmidt cselédlányból lett szeretőjének, Mágnás Elzának meggyilkolása áll. A történetből a Kiscelli Múzeum remek kiállítást csinált, részben épp azokban a termekben, ahol Elza emlékére szeretője kápolnát rendezett be (erről lásd a narancs.hu cikkét: Így gyilkolták meg a leghíresebb magyar luxusprostituáltat ). Bár Schmidt 1935-ben azzal a feltétellel hagyta a fővárosra kastélyát és műgyűjteményét, hogy ott iparművészeti múzeumot létesítsenek, kollekcióját elárverezték, s nem iparművészeti, hanem történeti múzeum létesült a falai között 1941-ben. Ma ennek jogutódjaként működik itt a BTM Kiscelli Múzeuma és a Fővárosi Képtár. Az épületegyüttes legizgalmasabb tere a templom: eredeti stukkódíszei és az egykori szentély kupoláját díszítő, Johann Gfall festette freskók a háborúban elpusztultak, tetőzete beszakadt. A hetvenes években nem állították helyre a templombelsőt, hanem romként, vakolatlanul őrizék meg.
Rostás Péter szerint két problémával küzd a múzeum. Az egyik a nehéz megközelíthetőség, a másik a helyhiány. A tervek szerint azonban a Váradi utca meghosszabbításával a múzeumtól északra épülne egy új út, amivel a meredek Kiscelli út kiváltható volna. A tervre Óbuda belügyminisztériumi forrásból kapott pénzt, jelenleg a kiviteli terveken dolgoznak – számolt be az MTI idén januárban. Így tömegközlekedéssel is elérhetővé válna a múzeum, ráadásul a légvonalban alig 500 méterre lévő lakótelep közönsége is könnyen föl tudna jutni a múzeumhoz.
Mennyi terv, mennyi ígéret!
De nemcsak az épület, hanem a 11 hektáros park is zárványként helyezkedik el a Bécsi út és a Kolostor, illetve Folyondár utca ölelésében, hiszen csak a múzeum felől közelíthető meg. Nem is használják a helyiek, nem beszélve a távolabbról érkezőkről. Az egykori kőbányászat nyomát őrző hatalmas völgyek, sőt szakadékok tarkította parkot legfeljebb a túrakerékpárosok veszik birtokba. Schmidt annak idején festői angolparkká alakította, a sétányokat az általa gyártott szobormásolatok díszítették: a park is része volt Schmidt „mintaboltjának”. Ennek nyomai ma már alig láthatóak, bár egy-egy földbe süllyedt, szinte formátlan kődarabról tudható, hogy Schmidt idejében került ide. Rostás szerint a parkot rehabilitálni kellene, amihez hozzájárulna, ha az itt álló történeti épületeket – amelyekben már a harmincas években szükséglakásokat alakítottak ki – restaurálnák, és közösségi, illetve vendéglátó funkcióval látnák el.
A 150 éves, 600 négyzetméter alapterületű présházban étterem és borozó lehetne, a szintén 19. századi, egykori Etelka villában cukrászda, egy harmadik villaépületben pedig gyermekfoglalkoztató. De épülne tematikus játszótér, aminek az alapját a történeti források egy része által itt sejtett Attila vár legendája adná. Rostás szerint a szükséglakások helyén létrejövő vendéglátó, kulturális, szabadidős funkciók nemcsak a rehabilitált park, hanem a múzeum számára is látogatókat vonzanának. A parkot ráadásul az Óbudai Egyetem is használhatná mint a campus részét, a 2013-ban Szabadics Anita, Remeczki Rita és Rostás Péter által kidolgozott koncepcióterv szerint. Ehhez azonban a múzeumnak is meg kellene újulnia.
A másik nagy problémája ugyanis, hogy a gyönyörű barokk kiállítóterek zömét elfoglalják az irodák és a raktárak. Ezért a közgyűjtemény külső udvara alatt építenének egy 450 négyzetméteres, felülvilágítós kiállítóteret, amit konferenciákra, rendezvényekre is lehetne használni. E mellett, szintén a föld alatt, egy háromszintes, 1500 négyzetméteres raktár is létrejönne. Idehelyeznék el többek között a BTM Budavári Palotában lévő metszettárát. Erre már 317,5 millió forintot meg is ítélt a Miniszterelnökség. Mégpedig azért, mert a metszettár helyén fogják rekonstruálni a Szent István-termet a palotában. A főváros is ígéretet tett egy hasonló nagyságú támogatásra, Rostás szerint ebből már megvalósítható a fejlesztés.
Felmerül a kérdés, hogy miért a föld alatt építkeznek? Rostás szerint a kolostorépületet a korabeli melléképületek miatt nem lehet megtoldani, a park felé pedig nem volna szerencsés terjeszkedni, egyrészt természet- és műemlékvédelmi okokból, másrészt azért, mert így távol kerülnének az új funkciók a főépülettől, és ez rendkívül megdrágítaná a mindennapi működést. A statikusok véleménye szerint a 4-6 méteres sziklaréteg áttörhető a barokk épület veszélyeztetése nélkül. A barokk kolostorépület udvari szárnyában kialakítanának egy kávézót, ami akkor is látogatható lenne, amikor a múzeum zárva tart. A föld alatti bővítés mellett szól az épület alatti 400 négyzetméteres sziklapince, amelyet össze lehet kötni az új kiállítóterekkel. Ezzel egyedülálló, több mint 800 négyzetméter alapterületű kiállítótér jönne létre, amelyben a kolostorudvaron álló 18. századi falazott kutat is körbe lehetne járni 10 méter mélyen.
Ezután jöhetne a legutoljára harminc éve, akkor sem teljesen felújított kolostor tatarozása és a templomszárny főhomlokzatának renoválása. Erre még ígéret vagy terv sincs. Az bizonyos, hogy a műemléki munkák többmilliárdos költséget jelentenének.
