Csohány Kálmán-műveket keresnek egy kiállításhoz

  • narancs.hu
  • 2024. november 12.

Képzőművészet

A hódmezővásárhelyi múzeum december végéig várja a tulajdonosok jelentkezését, akár anonim módon is.

Kiállítással emlékezik a száz éve született Csohány Kálmán grafikusművészre (1925–1980) a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum 2025 elején. 

Bár őriz tőle jó néhány művet az intézmény, most szeretné felkutatni a Csohány-életmű kevéssé ismert darabjait Hódmezővásárhelyről és környékéről. Grafikákat, festményeket, illusztrációkat, kerámiatárgyakat vár a múzeum, vételi szándék nélkül. Ha a tulajdonosok úgy döntenek, szívesen bemutatnák a birtokukban lévő alkotást, a műről készített digitális fotóval jelentkezhetnek a tjm [dot] titkarsag [at] gmail [dot] com e-mail címén december végéig, akár anonim módon is.

A nagyrészt könyvillusztrációiról ismert kétszeres Munkácsy-díjas Csohány Kálmán Pásztón született, 1947-ben kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Hincz Gyula és Konecsni György tanítványának vallotta magát. 1980-as haláláig a budapesti Képzőművészeti Szakközépiskolában tanított. Szürrealista látásmódú grafikái, drámai tömörségű rézkarcai és nagyméretű kerámiaképei jelentős nyomot hagytak a magyar művészetben. Bár kívánságának megfelelően Pásztón temették el,  Hódmezővásárhelyhez is nagyon kötődött, diplomájának megszerzése után a városban élt. Rendszeres kiállítója volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatoknak, eljárt az ottani művésztelepre, kerámiaterveit, az általa tervezett és festett kerámiákat a helyi Majolikagyárban égették ki. A múzeum feltételezi, hogy az itteni egykori ismerősöknél vagy a családjuknál vannak Csohány Kálmán-művek.

A címlapkép forrása a pásztói múzeum honlapja

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Szeretem szórakoztatni a közönséget, nem gondolom, hogy ez egy lenéznivaló dolog lenne”

Tiszeker Dániel készített már fiatalokról szóló zenés életérzés-filmet (#sohavégetnemérős), magyar karácsonyi romkomot (Nagykarácsony) és krimibe bújtatott nosztalgiatripet (Nyugati nyaralás) is, ezúttal a 90-es éveket idézi meg Beléd estem című romantikus vígjátékával. Múltidézésről, független filmezésről és Fenyő Miklósról is beszélgettünk a rendezővel.

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.