Csohány Kálmán-műveket keresnek egy kiállításhoz

  • narancs.hu
  • 2024. november 12.

Képzőművészet

A hódmezővásárhelyi múzeum december végéig várja a tulajdonosok jelentkezését, akár anonim módon is.

Kiállítással emlékezik a száz éve született Csohány Kálmán grafikusművészre (1925–1980) a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum 2025 elején. 

Bár őriz tőle jó néhány művet az intézmény, most szeretné felkutatni a Csohány-életmű kevéssé ismert darabjait Hódmezővásárhelyről és környékéről. Grafikákat, festményeket, illusztrációkat, kerámiatárgyakat vár a múzeum, vételi szándék nélkül. Ha a tulajdonosok úgy döntenek, szívesen bemutatnák a birtokukban lévő alkotást, a műről készített digitális fotóval jelentkezhetnek a tjm [dot] titkarsag [at] gmail [dot] com e-mail címén december végéig, akár anonim módon is.

A nagyrészt könyvillusztrációiról ismert kétszeres Munkácsy-díjas Csohány Kálmán Pásztón született, 1947-ben kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Hincz Gyula és Konecsni György tanítványának vallotta magát. 1980-as haláláig a budapesti Képzőművészeti Szakközépiskolában tanított. Szürrealista látásmódú grafikái, drámai tömörségű rézkarcai és nagyméretű kerámiaképei jelentős nyomot hagytak a magyar művészetben. Bár kívánságának megfelelően Pásztón temették el,  Hódmezővásárhelyhez is nagyon kötődött, diplomájának megszerzése után a városban élt. Rendszeres kiállítója volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatoknak, eljárt az ottani művésztelepre, kerámiaterveit, az általa tervezett és festett kerámiákat a helyi Majolikagyárban égették ki. A múzeum feltételezi, hogy az itteni egykori ismerősöknél vagy a családjuknál vannak Csohány Kálmán-művek.

A címlapkép forrása a pásztói múzeum honlapja

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.