Kiállítás

Ég és föld közé

Chagall az Albertinában

Chagall képeit igazán könnyű szeretni. Most száz képét állították ki, a nagyszabású tárlat a leköszönő főigazgató, Klaus Albrecht Schröder utolsó nagy projektje. Bár volt az ő ideje alatt is Bécsben Chagall-tárlat, a Kunstforumban főleg a zsidó színház számára készült terveire koncentráltak.

Most, ennek a teljességre törekvő, az életmű keresztmetszetét megmutató kiállításnak a festő nevén kívül nincs másik hívószava. Amerikai, japán, francia, olasz és svájci intézményektől kérték kölcsön a képeket a düsseldorfi Kunstsammlung Nordrhein-Westfalennel karöltve, ott március idusán nyitják majd meg ugyanezt a kiállítást. Ami egyúttal fiaskó is, és ezt nem titkolja Schröder és kurátora, a pazar katalógust is szerkesztő Gisela Kirpicsenko; annak ellenére, hogy jóval Ukrajna lerohanása előtt kezdtek el tárgyalni az oroszországi múzeumokkal, időközben minden európai–orosz kölcsönzés ellehetetlenült.

Ha lenne gondolat, ami Chagall minden korszakára és technikájára vonatkoztatható lenne – bár a kiállítás koncepciója az ilyen szűkítésektől szerencsére óvakodik –, akkor az vallomásainak az a kitétele lehetne, hogy ő ég és föld közé született. És most felejtsük el a rögtön adódó, vulgáris értelmezést, miszerint híres képein sok a lebegő, földhöz nem ragadó figura és tárgy. Sokkal inkább az állandó érzékenységnek a tanúbizonysága ez, amellyel a festő végigélte és végigálmodta az életét. Ez vezethette ahhoz az egyetemességhez, amelyben nem meglepő, hogy képein együtt szerepel a feszület és a menóra, és annyi más, egymással éles kontrasztban álló emlék, álom és szimbólum. (Ha a művész biblikus motívumaira fókuszálunk, látható, hogy Chagall nem válogatta szét az ó-, illetve az újszövetségieket, de miért is ne lehetne a holokausztra is utaló szimbólum a feszület, vagy esetleg csak az árnyéka?)

A mai Belarusz területén lévő stettlből indulva nem látszhatott a később felsejlő, globális jelentőségű út. Bár Vityebszkben a szovjet forradalom előtt letelepedhettek a zsidók, pogromok ott is voltak, de Sagal (a nem zavartalan) pétervári tanulmányi évei alatt egy ösztöndíjjal már 1911-ben eljutott Párizsba. A háború miatt visszatérve bekerült a „szovjet lendületbe”, ám nyolc év elteltével kiábrándulva, de még szabadon távozhatott. Nemzedékének korszakos társaival együtt újra a tűz közelébe került Párizsban és Berlinben. A fauvizmustól kezdve sok izmuson át rengeteg mindent elsajátított – kubista képeinek itt kiállított jelentős része is ezt mutatja –, de egyre pontosabban talált rá saját kifejezési nyelvére: szubjektív távlatai­val, harsogó színeivel szerelmespárjait, kakasait és kötéltáncosait eloldozta a hétköznapiság és jelentéktelenség kötelékeiből. Költőnek is tartják, azaz a költészethez hasonlítgatják műveinek gondolatiságát. Az elemzők által csodásnak tartott első korszakában teljesedett ki az 1920-as években. Ebből a korszakból a Születésnap azt is illusztrálja, hogy milyen tápláló múzsa volt számára felesége, Bella, egészen a nő 1944-ben bekövetkezett haláláig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.