Képzőművészet

Õrzök egy pikcsört a régmúlt-ból a dunántúli nagyanyámról; ül a konyhában, előtte répa és alma a földön (a padló réseiben cirok), aztán tropikóla, mögötte hímzett falvédő, a szövege néhai férjére, az általam nem ismert nagyapámra utal.

Működésképtelenné válhat a 70-es, 80-as évek hazai és nemzetközi underground művészetét gyűjtő, folyamatosan fejlődő dokumentációs központ és kutatóhely, ha nem történik valami.

Első hallásra meglepő, de a forgatókönyvek szerepe és a forgatókönyvíró-szakma még korántsem teljesen elismert a magyar filmiparon belül. Mint az idei filmszemle közben-után gyakran elhangzott, a legtöbben ezt tartják a legfontosabb problémának, miután a filmtörvény pénzügyileg nagyjából rendet teremtett. Az alábbiakban szakmabeliek segítségével igyekeztünk feltérképezni a helyzetet, és utánajárni annak, hogy mi kellene a változáshoz.

"Lehet, hogy éppen itt fedezik fel még találékonyságunknak birodalmát, azt a birodalmat, ahol még mi is eredetiek lehetünk, mint holmi parodistái a világtörténelemnek és az isten paprikajancsijai - lehet, még ha a mából semminek sincs jövője, hogy éppen a mi felröhögésünké a jövő." (Nietzsche)

Van, aki szerint annyi értelmük sincs a korhatáros filmeknek, mint életkorhoz kötni a szex elkezdését. Bizonyos kor alatt egyik sem ajánlott, de ezt betartatni szinte lehetetlen, esélye talán csak a szülőnek lenne. Ha hagynák. Például a filmelőzeteseket bemutató mozisok.

Negyven méterrel a Nemzeti Emlékhely, az egykori koronázótemplom alatt tervezi a székesfehérvári önkormányzat a Magyar Királyok Panteonja kialakítását. A terv központi eleme egy tíz méter átmérőjű, Szent Korona alakú kiállítótér, de fontos szerep jut a mozgó, beszélő királyoknak és az animációs/holografikus technikákkal újjáépített középkori épületeknek is.

Egy közel húsz négyzetméteres, kulturális örökség-védelem alatt álló karikatúra gazdát, azaz inkább méltó helyet keres. Ha ez sikerül, akkor valószínű, Szűr-Szabó József csaknem tíz évig készített rajza lesz az egyetlen, ami megmarad a Blaha Lujza téren éppen bontás alatt álló egykori "sajtópalotából".

Az Illés zenekar negyvenedik születésnapjára jelent meg az Amikor én még kissrác voltam című album, melyen tizenhárom Illés-dalt dolgoztak fel, értelmeztek újra, formáltak képükre aktív hazai előadók. A lemezzel július 12-én egy belvárosi szórakozóhelyen élőben is megtisztelték Szörényi Leventééket - ahogy azt a korabeli szpíker mondaná: "nemzedékek adtak randevút egymásnak ünnepélyes keretek között".

A mozgólépcső áttetsző üvegburkolatú folyosón fut. Szinte megszűnnek az árnyékok, a fény egyenletesen deríti be a teret.

Recenzens olyan, mint bizonyos közepesen fejlett emlősök, egy idegen városban azonnal kialakítja magának a felségterületét.

Április végén döntött az NKA Táncművészeti Szakkol-légiuma a benyújtott pályázatokról, május közepére pedig kisebb botrány kerekedett az eredmények miatt, és ismét megoszlott a szakma: konzervatívok versus progresszívek, szociális balettfoglalkoztatók versus kozmopolita eltrafósítók. A baj komoly.

Hatvan évvel a holokauszt, tizenhét évvel az emlékmű építésének kezdeményezése és hat évvel a német parlament határozata után, 2005. május 10-én felavatták a Peter Eisenman tervezte A Meggyilkolt Európai Zsidóság Emlékművét Berlinben.

A honi média április végén egy emberként ünnepelte a Gozsdu udvar alapkőletételét, sőt némelyek kéretlen PR-akciókkal mentek elébe a Király utcát a Dob utcával összekötő szecessziós átjáróház felújításának.

Tavaly december közepén Miskolcon zászlót bontott az Erőmű Kortárs Művészeti Egyesület. Az alapítók elsődleges célja, hogy megváltoztassák a köztudatban máig acélvárosként élő Miskolc megítélését a helyi művészeti energiák összpontosításával.