Egy autóbusz csomagterében bukkantak rá Edgar Degas egyik festményére

  • narancs.hu
  • 2018. február 23.

Képzőművészet

A Kóristalányokat még 2009-ben lopták el. Most előkerült.

Edgar Degas francia impresszionista festő 2009-ben ellopott festményére bukkantak vámosok egy autóbusz csomagterében egy Párizs melletti autópálya-pihenőhelyen – írja az MTI. A pénzügyőrök rutinellenőrzést tartottak február 16-án, amikor a busz csomagterében egy bőröndben kis méretű festményt találtak Degas nevével. Mivel a bőröndöt egyetlen utas sem mondta a magáénak, a festményt lefoglalták, és később kiderült, hogy a Les choristes (Kóristalányok) című pasztell került elő, amelyet 2009. december 31-én loptak el a marseille-i Cantini Múzeumból.

Meglett a Kóristalányok

Meglett a Kóristalányok

 

A lopás után a francia múzeumok szövetsége 800 ezer euróra becsülte a 32-szer 27 centiméteres festmény piaci értékét, a marseille-i múzeumban azonban akkor 30 millió eurót emlegettek. Az 1877-ben készült kép tulajdonosa, a párizsi Orsay Múzeum nem hajlandó elárulni a becsült piaci értéket arra hivatkozva, hogy a biztosítási összeg üzleti titok.

A kóristalányokat a párizsi múzeum egy időszaki kiállításra adta kölcsön a marseille-i múzeumnak. Bő nyolc évvel ezelőtti eltűnését „a francia impresszionista örökség súlyos veszteségének” nevezte Francoise Nyssen kulturális miniszter, aki dicsérte a francia pénzügyőrök éberségét a kulturális javak védelme terén.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.