Hét dudás egy csárdában - BerlinBerlin: Bonanza

  • - köves -
  • 2009. április 9.

Képzőművészet

A Bart Baele, Yves Degryse és Caroline Rochlitz alkotta BerlinBerlin csoport 2003-ban kezdte multimédiás működését. Az antwerpeni illetőségű trió Holocénra keresztelt sorozatában várostérképészeti munkát végez, szigorúan szubjektív nézőpontból. Városportréik sorát Jeruzsálem három képernyőre komponált multimédiás portréja nyitotta, majd ezt követte az inuitok által lakott Iqaluit, harmadikként pedig a Colorado állambeli Bonanza (a negyedik állomás Moszkva), melynek népessége a háromtagú alkotócsoport megérkezésével közel másfélszeresére duzzadt.

A Bart Baele, Yves Degryse és Caroline Rochlitz alkotta BerlinBerlin csoport 2003-ban kezdte multimédiás működését. Az antwerpeni illetőségű trió Holocénra keresztelt sorozatában várostérképészeti munkát végez, szigorúan szubjektív nézőpontból. Városportréik sorát Jeruzsálem három képernyőre komponált multimédiás portréja nyitotta, majd ezt követte az inuitok által lakott Iqaluit, harmadikként pedig a Colorado állambeli Bonanza (a negyedik állomás Moszkva), melynek népessége a háromtagú alkotócsoport megérkezésével közel másfélszeresére duzzadt.

Ezt a Sziklás-hegység lábánál fekvő, hajdan pezsgő életű bányászvárost, mely kezdetben 6000 lakossal is büszkélkedhetett, ma heten lakják, épp elegendően ahhoz, hogy sértettségből és egyéb más személyes indokból kifolyólag több egymásra mutogató pártra szakadjanak. Mark, a legelőször felbukkanó bonanzai lakos, a helyiek legfiatalabbika arra figyelmeztet, hogy semmiképpen se higgyünk a szemünknek, és a fele sem igaz abból, amit az elkövetkezőkben hallani fogunk - baljóslatú konferanszát azonban nem követik nagy megrázkódtatások. A berlinesek kamerája előtt megnyilatkozó városlakók szeretetteljes pillantásokkal mérik fel a tájat, mely itteni életük legszembetűnőbb luxusa, derűsen nyilatkoznak az istenhátamögöttiség kihívásairól, a helyi csúcsforgalomról (1 motor berreg az úton) illetve a kollektív élményekről (néhány éve egy valódi rendőrségi autós üldözés nézői lehettek a moziba ritkán járó helybéliek), és épp csak akkor bicsaklik meg a jóféle falusias emelkedettség hangja, ha a szó a szomszédokra terelődik. Van, akinek az szúr szemet, hogy szomszédja nem az elfogadható csatornákon tart kapcsolatot a szellemvilággal (azaz boszorkány), van, akinek pedig az, hogy a városvezetésben többségben vannak azok, akik csak hébe-hóba látogatják a kisvárost. Az állandó lakosok ferde szemmel nézik a nyaralókat, a régiek az újakat: a sok kis lángon égő, de folyamatos ellenségeskedés pedig egy perben csúcsosodik ki, mely a mindenkinek kedves városi rang elvesztésével fenyeget. Az események és az egymásra mutogatások szintjén ide (és az ebből adódó tanulságoknál) lyukadunk ki a Bonanza-projekt keretében, de az öt képernyő és a városka kicsinyített makettmása nem (csak) a történetmesélés céljából lesz a Merlinben felállítva. A messziről jött flamandoknak a hely szellemét is sikerült lekapni, a külső és belső láthatárokat éppúgy, mint a helyi időt, mely, ha nincs a mindennapoknak célt adó ellenségeskedés, végképp megállni látszik Bonanzában.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.