Képzőművészet
„Övék a vár – mienk a város”
Az immár másodszor megrendezett Off-Biennále a független és erős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező művészeti szcéna projektje, amely állami támogatás nélkül, alulról szerveződve épül fel.
„Ezek a fehér ruhás, arctalan figurák” – Vojnich Erzsébet festőművész
Új festői korszaka nagy meglepetés: több évtizednyi jellegzetes karakterű enteriőrképeit követően váratlanul figurális művekkel rukkolt elő. Nem tudja még, ez lesz-e a Vojnich-képek új iránya, de nem táncol vissza, majd kialakul. A Széchenyi Akadémia legújabb tagjával ellenakadémiáról, izgató, fehér ruhás alakokról és zsigeri választásokról beszélgettünk.
Beszivárog
Mi az a f***k? Egyszerre merít a kommunista rendszert kikezdő szabadegyetemek és a társadalmilag tudatos nyugati művészek gyakorlataiból, miközben a hazai oktatási rendszer egyik súlyos hiányosságát igyekszik pótolni.
Megérkezett a sugar daddy művészet
Egy budai galéria ezúttal a puncs.hu sugar daddy társkereső portál ügyvezetőjének képeit állította ki.
„Nem volt menő az absztrakt” – Barabás Zsófi festőművész
Geometrikus képeit a szövettan ugyanúgy inspirálja, mint egy légi felvétel, de azt a nagyon földközeli célt is maga elé tűzte, hogy gyerekeknek szóló könyvsorozatával oldjon valamennyit a rajzolással kapcsolatos gátlásokon.
A múlt mint jövő
Az olasz múzeumi rendszer átalakítása politikailag is kényes kérdés, Firenzében pedig különösen látványos, ahogy összecsap egymással két karakán álláspont.
Végre itt van a rendszerellenes, kézzel hímzett NER-kabát, és hát gyönyörű
A kabát, ami görbe tükröt tart a rendszernek, és van rajta egy darab Orbán ingéből is.
„A nihillel szemben” – Jön a második OFF-Biennálé
Az öröm városa – ez lesz az állami támogatásokat elutasító nagy művészeti szemle témája. Szeptember 29. és november 5. között galériák, magánlakások, üres üzlethelyiségek telnek meg performatív eseményekkel, kiállításokkal, workshopokkal.
Két új Banksy-mű tűnt fel Londonban, az egyik jobb, mint a másik
Vagány, ironikus és jaj, de menő.
Zseniális dilletánsok
Harminc év távlatából ma már nehéz megítélni, hogy a nyolcvanas években első hallásra meglepő volt-e a csoport neve; akkoriban a Helyettes Szomjazók mint megnevezés talán nem is számított annyira különlegesnek – néhány évvel korábban a Bizottság mintha megdöbbentőbbnek tűnt volna.