Kiállítás

Szolnoki József: Homeopatikus valóság

  • - dck -
  • 2011.09.29 00:00

Képzőművészet

A leginkább kísérleti filmjeirõl (köztük a krumplibogár titokzatos magyarországi feltûnését feldolgozó "oknyomozó" munkájáról) ismert mûvész most a Nyugat és a Kelet között hánykolódó Kompország abszurd világába vezeti a nézõt. Abba az átmeneti, múltat és jelent egybemosó valóságba, ahol egymás mellett/fölött léteznek gyökeresen eltérõ hitek, mitológiák és történelemszemléletek. A görbe tükörben szinte szétszálazhatatlanul összegabalyodik a turáni átok és a sörkoccintási tilalom, a kisdobosavatás és az elsõ áldozás, Szent Mihály arkangyal és Sztálin-ördög, a vörös csillagos Kádár- és a rendszerváltás utáni koronás címer vagy a látogatót terelõ útburkolati jelek és a mûtárgyként kiállított színes szappanok.

A kiállítás egyszerre komor történelmi látlelet és már-már a fikcióval kacérkodó valóság. A filmen is megjelenõ, kényszerûségbõl/szegénységbõl/nemtörõdömségbõl felülmatricázott hivatalos címerek nem csupán a buhera-Magyarország lenyomatai, hanem az átmenetiség szomorú, ámde nagyon is élõ relikviái, akárcsak Básthy Zoltán déli harangszóval aláfestett, sajátosan magyar, a vándorló határok miatt eléggé viharos élettörténete. Viszont a furcsa kiegészítõket viselõ (arcot eltakaró álhaj!) németországi "hunok" groteszkbe hajló, "korhû" ruházata, s a matricán és térképen is megjelenõ, Trianon elõképeként az "izolált zsugorodás" jelenségét demonstráló õslény, a magyarosaurus bármennyire is kamunak tûnik, mégis igaz (bónusz: az állat felfedezõjének, Nopcsa Ferencnek különösen izgalmas, kacifántos sorsa).

A kiállítás roppant szórakoztató, de sajnos nem áll össze egésszé - például az egymás közelébe helyezett filmrészletek, a parlamentben idõrõl idõre, különféle okokból abszolvált Egyperces néma csendek nem mutatnak túl önmagukon. Egy kis fanyar, kora õszi "össznemzeti Rorschach-tesztnek" azonban tökéletes.

Ernst Múzeum, nyitva: november 13-ig

****

Neked ajánljuk