Art Market Budapest

Kortárs a népnek

  • Balkányi Nóra
  • 2014. november 9.

Képzőművészet

A megjelenésünk napján kezdődő nemzetközi kortárs képzőművészeti vásárt tavaly húszezernél többen látogatták. Mire elég ennyi ember, mit nyújt a vásár a galériáknak, és melyik bokorban rejtőzik Fekete György?

Vásárokon adni és venni szoktak, de a szakmán kívülről érkezve az Art Market Budapestet fel lehet fogni gigantikus kiállításként is. Magyar és külföldi galériák éppen aktuális anyagaikat, új munkáikat hozzák el. A négy éve indult vállalkozás, amely Kelet-Európa legnagyobb képzőművészeti vásáraként beszél magáról, egyszerre elit- és tömegrendezvény, ami igyekszik minél több külföldit, látogatókat és gyűjtőket bevonzani.

 

12, 16, 20, 25

A vásáron komolyan megy a szakmázás és a networking: szerveznek VIP-eseményeket, előadásokat, kerekasztalokat, partikat. A belépés a kezdetektől ingyenes, a szülők leadhatják legelni a gyereket múzeumpedagógiai programra, van szoborpark, látványos performansz, buli. Mindehhez a Millenáris ideális helyszín. Abban minden általunk kérdezett szakember egyetért, hogy fontos és jó dolog, hogy az Art Market egyfajta sűrítményként szélesebb közönséghez viszi közelebb a kortárs képzőművészetet.

Többük benyomása emellett az, hogy a budapesti vásár one-man show. Az Art Market Budapest igazgatója Ledényi Attila műgyűjtő, az Edge Communications pr-ügynökség ügy­vezető igazgatója, aki – a Kreatív kis rezüméje szerint – „ott volt a Fidesz alakulásakor, volt politikai tanácsadó, majd az ezredforduló környékén kezdett el művészeti kommunikációval foglalkozni”. Komoly csapat áll a vásár mögött, de Ledényi elképzelései a meghatározóak. Az igazgató azt mondja, számokkal is kifejezhető, hogy az Art Market négy év alatt vezetővé nőtt a kelet-európai régióban.

A 2010-es kísérleti év óta sok ezer négyzetmétert nőtt a vásár, idén már hatezer négyzetméteren mutatkoznak be a művészek – ez nagyobb területet jelent, mint amekkora egy FIFA által is jóváhagyott focipálya. Ennek megfelelően a külföldi és a magyar galériák, az intézmények és a látogatók száma is folyamatosan nőtt. 2011-ben körülbelül tizenkétezren, 2012-ben tizenhatezren voltak a vásáron látogatóként, idén huszonötezres tömegre számítanak a szervezők. 2011-ben összesen hét galéria jött még csak a határon túlról, 2012-ben már huszonnyolc külföldi galéria jutott huszonkettő magyar mellé, összesen háromszáz kiállított művésszel. Idén húsz országból körülbelül ötszázan állítanak ki több ezer műtárgyat.

Mások éppen a magas számok miatt kritizálják a vásárt. „Gyerekcipőben jár még az Art Market. Mivel adott méretű a terület, kénytelen megfelelő mennyiségű galériát felvenni” – mondja Szalay Péter, a forprofit kortárs képzőművészeti acb Galéria művésze, aki az elmúlt években az Art Rotterdamon és a Viennafairen is kiállított. Hegedűs Orsolya, az acb művészeti vezetője hasonlóan látja a helyzetet. „Biztos vagyok benne, hogy a szervezők mindent elkövetnek a színvonalért, de ez soktényezős történet. A vásárok hosszú távon építkeznek, és az Art Market még fiatal. A nagy külföldi galériák egyelőre nem dörömbölnek, hogy kiállítsanak” – mondja.

Ledényi Attila szerint alacsony színvonalról szó sincs, ez a kritika talán a korai években fogalmazódhatott meg némi joggal. „Fontos ezt a felvetést kontextusba helyezni. Az első néhány évben annak érdekében, hogy nemzetközileg is láthatóvá váljunk, a minőségi mellett valóban a mennyiségi megfontolásokra is koncentrálnunk kellett. Tavaly viszont nemzetközi szakmai kuratóriumot hoztunk létre, a tagok hozzáértése nem megkérdőjelezhető. Zömében ők maguk is kiállítók, és nyilván nem látnának szívesen a vásár színvonalát lefelé mozdító kiállítási tartalmakat.”

Itt a jövő, olcsón adjuk

„Praktikus gyűjtőhelyek, ahová a legmenőbb, legdrágább munkáikat viszik a vezető galériák. Pár nap alatt végig lehet nézni, hogy mi fut épp a kortárs képzőművészeti piacon” – mondja Fenyvesi Áron, a nonprofit Trafó Galéria vezetője a nagy, vezető nemzetközi képzőművészeti vásárokról. „Profitorientált vállalkozások az elejétől a végéig.” Ilyen például az Art Basel, a londoni Frieze vagy a párizsi Fiac. Az Art Market nem ír elő jelentési kötelezettséget a kiállítók számára, ahogyan sok más nemzetközi vásár sem. Vagyis az itt kötött üzletek forgalmáról nincsen teljes körű, pontos adat. Emiatt azt is nehéz megállapítani, mennyi műtárgyat visz haza a külföldi, és mennyit a magyar gyűjtő. „Feltételezéseink vannak az eladásokról. Kiegyensúlyozott vásárlási eredményekről tudunk” – mondja Ledényi.

Az Art Market kommuniká­ciójának erős eleme, hogy náluk az új gyűjtők, új galériák és művészek, a „fiatal Európa” és a „jövő sztárjai” láthatók. Ledényi Attila szerint az első generációs vásárlói közeg megszólítása kiemelten fontos. „Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt néhány év alatt sokan nálunk vették meg az első műtárgyaikat. Ez az építkezés jó stratégiával az egész magyar művészeti piacnak jót tesz.”

Az építkezésben több kereskedelmi és gazdasági szektorból beszálló partner és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) segít. Ledényi Attila 2012-től az NKA Vizuális Művészetek Kollé­giumának miniszteri hatáskörben kinevezett tagja – ugyanebben az évben 14 milliót kapott a kollégiumtól a vásár. Idén viszont csak feleakkora összeget ítéltek meg, igaz, ebben a pályázati körben így is a második legnagyobb tételt kapják. Több általunk megkérdezett szakember szerint is az arányokkal van a gond: ilyen szegényes támogatási környezetben egy profitorientált rendezvénynek sok a hét-, de még a hárommillió forintos állami apanázs is.

Ledényi nem titkolja, hogy az NKA-támogatás megfeleződése „nem kis érvágás, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a támogatások mind csökkentek az elmúlt időszakban. Az NKA azért különösen fontos az Art Marketnek, mert így tudjuk fenntartani a közönségnek az ingyenes belépés lehetőségét.” A belépő elengedése amúgy nem jellemző: a Viennafair például 12,5 eurót (közel négyezer forintot) kér egy felnőttnapijegyért.

A lenyomott költségek a galériáknak előírt bérleti díjakra is vonatkoznak. „Nemzetközi viszonylatban nevetségesen alacsonyak az árak. Egy stand az Art Baselen sok millió forintnál kezdődik” – mondja Fenyvesi Áron, aki a nonprofit, közepes méretű kiállítóhelyként működő Trafó Galéria teljes éves programját körülbelül hatmillió forintból hozza ki. Ledényi ebben üzenetet lát: „18 ezer forintos négyzetméterárunk van, hogy fiatal, még ismeretlen kiállítók is eljöhessenek. Ezért az, hogy nem emeljük nyugati színvonalra az árat, az esemény arculatát és vonzerejét is befolyásoló, fontos döntés.”

 

Navracsics összeköt

Egy vásár sikerének fontos összetevője a városi és kulturális közeg. Ledényi Attila állítja: Budapest ebből a szempontból évről évre jobban teljesít. Hegedűs Orsolya szerint viszont hiányzik itthon a megfelelő közeg: „egy vásár olyan városokban tud jól működni, ahol erős a gyűjtői bázis. Erre épül az egész. Komoly vonzereje van annak, ha az adott helyszínen sok jó kortárs művészeti kiállítás fut. Budapest érdekes önálló úti célként, de művészeti desztinációként nem az. A vásár viszont ezért is dolgozik” – mondja a galériás. Ledényi megítélése szerint ez a munkálkodás már most meghozta gyümölcsét, mert „a vásár az elmúlt években Budapest egyik, talán a legfontosabb kulturális turisztikai vonzerejévé vált”. A tavalyi év jelentett fordulópontot: azt tapasztalták, hogy „jelentős számú külföldi vendég, gyűjtői csoport érkezik kifejezetten a vásár miatt”.

Az Art Market egyik védnöke Navracsics Tibor, aki a rendezvény honlapja szerint a vásár „iránti figyelmével és támogatásával is elő kívánja segíteni Kelet és Nyugat kulturális újraegyesítését”. De hol marad a Magyar Művészeti Akadémia, amely most már a hagyományosan a kortárs képzőművészet vezető kiállítóhelyeként működő Műcsarnokot is irányítja? Az Art Market hatfős szakmai testületének tagja az MMA térhódítása miatt a Műcsarnok igazgatásáról lemondott Gulyás Gábor, de Ledényi Attila azt mondja, ők kevésbé érzékelik Fekete Györgyék nyomulását. „Nincs együttműködésünk az MMA-val, és nem is tervezünk ilyet. Részben azért, mert a vásárnak széles alapokra kell támaszkodnia, és nem engedheti meg magának, hogy ilyen jellegű külső szakmai befolyás alá kerüljön. Ezzel nem szeretném az MMA-t közvetlenül kritizálni, ez nem tisztem. Az Art Market független erőfeszítés, ami a független művészeti élet számára inspirációul kellene, hogy szolgáljon.”

Neked ajánljuk

Hol lehet ma tankolni?

  • narancs.hu

Listát készített egy autós portál arról, hogy az országban hol lehet és hol nem lehet 95-ös benzint tankolni.