Mivel az építész végzettségű Cselovszkinak nincs meg a megfelelő végzettsége, ezért hosszú távon megbízott vezetőként irányítja majd a közgyűjteményt. Ez idő alatt elvégzi a múzeumigazgatók számára előírt vezetői tanfolyamot, s az elképzelések szerint az intézmény alapítói okiratát úgy módosítják, hogy bekerül abba az építészet is, így elegendő lesz az ilyen irányú végzettség. Az Iparművészeti vezetésére Takács Imre korábbi igazgató távozása után 2014 áprilisában írtak ki pályázatot, melyre, úgy tudjuk, senki nem jelentkezett. Ez után miniszteri biztos, Baán László irányította az intézményt, akinek a feladata a következő pályázat előkészítése volt.
| ||
Cselovszki szeptemberben kényszerült távozni a Miniszterelnökséghez, konkrétabban az L. Simon László államtitkárhoz került Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ éléről. L. Simon szerint a csúszó projektek – például az ozorai vár felújítása – miatt kellett buknia Cselovszkinak.
Bár a csúszás oka inkább a műemléki rendszer épp L. Simon alatt bekövetkezett teljes átalakítása volt, nem pedig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) két ízben is irányító szakember inkompetenciája. L. Simon annak idején erre a felvetésünkre csak annyit mondott: „nem akarásnak nyögés a vége.”
| A műemlékvédelem hányattatása – Újból összerakták Újra egyetlen minisztériumhoz tartozik az örökségvédelem, a tudományos apparátus is egy háttérintézménybe került. Óriási pénz, akár 150-180 milliárd forint érkezhet műemléki fejlesztésekre. (2014. 09. 11.) |
Cselovszki még a Jurta Színházban lépett be a Fideszbe. 1990-ben bekerül a Fővárosi Közgyűlésbe. „A Várnegyed jelenlegi polgármestere, Nagy Gábor Tamás édesanyja beszélt rá, hogy induljak el a Fidesz színeiben” – nyilatkozta a Magyar Narancsnak, amikor 2006-ban portrécikket írtunk róla. 1994-ben rábízták a frissen megalakult várostervezési és városképvédelmi bizottság (VVB) irányítását. Kapcsolatai a fővárosi ősfideszes körhöz kötik (Tirts Tamás, Juharos Róbert, Kupper András), de ő mutatta be a fideszes elitnek Habony Árpádot, akivel máig jó viszonyt ápol. Ám beszélő viszonyban volt és maradt a másik oldallal is. Tízéves fővárosi politizálás után – innen datálódik személyes jó barátsága Baán Lászlóval, akinek minden bizonnyal nagy szerepe volt a mostani kinevezésében is – 2000-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal élére került, melyet ő alakított át Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) nevű műemlékes csúcsszervvé. Ekkor indult meg számos műemléki beruházás, és erősödött az ágazat érdekérvényesítő ereje. Talán túlságosan is. A KÖH első és másodfokú építési hatóság volt a műemlék épületek és műemléki környezetben álló épületek esetében. A 2002-es kormányváltás után aztán mennie kellett. Igaz: művét, az ellenzékben sokat bírált „vízfejet” a szocialisták nem csökkentették, inkább növelték.
Az Új Budapest Központ élén kidolgozta az „Új Budapest Terv”-et, amelyet a Fidesz hivatalos fővárosi programnak használt, bár nagyon keveset valósított meg belőle. Az is felvetődött a 2006-os választások előtt, hogy ő indul a főpolgármesteri címért, de a főépítészi székre komolyan esélyes lett volna, ha Demszky bukik. 2007-ben azonban meg kellett elégednie az V. kerület főépítészi címével. A nevéhez főződik a „Budapest Szíve” projekt megvalósítása, de támogatta Csipak Péter végül meg nem valósult Zeppelin-projektjét is, amely súlyos sebet ejtett volna a belvároson. Utóbbiban egykori fővárosi kollégájára, az SZDSZ-es Ráday Mihályra is számíthatott. Az V. kerülettel korábban is szoros kapcsolta volt, 2002–2006 között ő volt a helyi Vagyonkezelő Zrt. elnöke.
| ||
2010 után mindenki azt várta, hogy minimum fővárosi főépítészként tér vissza Cselovszki, ám némi meglepetésre 2012 júliusában az általa létrehozott, akkor már jócskán legyengített KÖH élére került. A második Orbán-kormány számára a műemlékügy nem kiemelt program, hanem kellemetlen, visszaszorítandó lobbi volt. Bár reménykedett, hogy a hatósági jogköröktől megfosztott hivatalt újrapozicionálhatja, ám erre már nem volt ideje. Hideg zuhanyként érte a kormánydöntés, amely 2012 szeptemberében megszüntette a hivatalt. L. Simon és ő is saját sikereként értékelte, hogy végül Forster Központ néven az egykor hatalmas intézmény egy – jogosítványoktól megfosztott – részét sikerült átmentenie.
A KÖH fotótára, tervtára, az intézményes magyar műemlékvédelem 1872–1992 között keletkezett iratanyaga és az örökségvédelmi szakkönyvtár maradt a Forsterben. Talán ebben az időszakban romlott meg kapcsolata a később a kormány egyik erős emberévé vált L. Simonnal. Hogy a Forsterben legyen azért valami, hozzácsapták az állami műemlékeket felújító, hasznosító Műemlékek Nemzeti Gondnokságát. Cselovszki így kirúghatta annak vezetőjét, azt a Varga Kálmánt, aki 2002-ben őt váltotta a KÖH élén. (Vargának ugyan lejárt a vezetői megbízatása, de közalkalmazottként maradt volna a cégnél.)
Nem lesz könnyű dolga Cselovszkinak a katasztrofális állapotban lévő Iparművészeti élén, amely az elmúlt hét évben igencsak megszenvedte a politika heves érdeklődését.
| Mi történt az Iparművészeti Múzeummal? – A politika áldozata Takács Imre főigazgató nemrég lemondott – így tiltakozott a múzeum kormányzati kezelése ellen. Látszólag váratlan lépése valójában egy hosszú és fordulatos történet újabb fejezete. (2014. 02. 06.) |
Lehet Cselovszkit politikai kinevezettnek tartani, de nem szabad elfelejteni, hogy a művészettörténész-szakma nem élt a vezetői pályázat lehetőségével. Ekkor ugyanis Cselovszki még a Forster Központ igazgatói székében ült, és nem úgy tűnt, hogy kitelt az ideje. A tárca talán abban reménykedik, hogy a nagyon sok szakmai, politikai erővonal mentén tagolt intézményben egy külsős könnyebben tesz rendet. Bár kérdés, hogy az immár nem túlságosan jelentős politikai súlyú, bár jó diplomata hírében álló Cselovszki képes lesz-e erre? Sokban függ ez attól, hogy a tárca végre rászánja-e magát, hogy gazdaságilag konszolidálja az intézményt, és elindítsa a katasztrofális állapotban lévő épület felújítását, bővítését. Ez kiderül, amint megtudjuk, milyen fővárosi projektek kapnak uniós támogatást a mostani ciklusban.
