Dokumentumfilm

A művész jelen van

Képzőművészet

"A performanszművészet nagyanyja", Marina Abramovic életéről készült dokumentumfilm az azonos című 2010-es, a MOMA-ban megrendezett retrospektív kiállítást és az előkészületeit mutatja be.

Nemcsak nyomon követi a belgrádi születésű, 63 éves - bomba formában lévő - művész életmű-kiállítását, de fiatal előadókkal újrajátssza a performanszait, illusztrálja a tárlat egyéb részeit (videók, fotók, installációk). Az imázsfilmként funkcionáló dokuban Matthew Akers rendező-operatőr árnyékként tapadt alanyára, aki így hol "a kameráról tudomást sem véve" létezik - tesz-vesz, szervez, workshopot tart, vagy épp pózol -, hol pedig gyerekkoráról, kalandos életéről, illetve meghatározó szerelméről és alkotótársáról, Ulayról vall. Önvallomását szakértők, kritikusok, kurátorok, művésztársak egészítik ki.

Abramovic a tárlaton tán legnagyobb formátumú performanszát hozta létre: a MOMA Marron Atriumában összesen 716 órán és 30 percen át ült és fogadta némán, szinte mozdulatlanul a látogatókat. Minden alkalommal a tabula rasa aspektust megjelenítve újabb és újabb jelenlétet komponált, amelyek a film során (is) mini történetekként működnek. Abramovic tétlen volt, néma, és koplalt, a látogatási idő lejártával hazament, majd reggel, mint a munkahelyére, jött a múzeumba, és folytatta: lehetőséget teremtett közönségének valami közös élmény megtapasztalására.

A film (és a kiállítás is) egy óriási élő önarckép, amely dokumentumként ugyan hiányos, de tökéletes formai megjelenése tagadhatatlanul vonzó, 106 percig maximálisan leköti a nézőjét.

ART placc Budapest Edition, Toldi mozi, november 16.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.