Kiállítás

Mátrai Erik: Porticus

  • - dck -
  • 2012.06.24 14:05

Képzőművészet

Meglehetősen ritka, hogy egy kortárs képzőművész vallásos témákkal foglalkozik. Egyáltalán lehet-e egy zárt, évszázadok alatt kialakult ikonográfiai rendszerhez bármit hozzátenni, vagy másként, valami újjal és általánossal gazdagítani a kanonizált ábrázolási formákat?

Mátrai nem szentképeket fest, hanem mozgó videoikonokat (például a Getsemáne-kertben álmukban fészkelődő tanítványokról, vagy gumibugyiban repkedő angyalkákról), illetve egyszerű szimbólumokat felhasználó fény- és hanginstallációkat készít. Az acb Galériában látható, fénypászmákból összeálló oszlopcsarnok, a Porticus előzményének tekinthető a térben lebegő, csillagképként összeálló fényes gömb (a kozmosz kicsinyített mása), vagy a vibráló Lézerglória (2010), de leginkább azon munkái, amelyek terébe be kell lépnie a befogadónak; ezek közül is leginkább a Kapu (2010), amely nem más, mint vízszintes fénycsövekkel kijelölt és tagolt, a sötétbe boruló teremben virtuálisan összeálló, hosszú folyosó. A lét és a nemlét, a szent és a profán között közvetítő kapu mellett transzcendens értelmezések is kötődnek a felemelkedés szimbólumának tekintett oszlophoz.

A művész kannelúrázott oszlopai azonban nem kövekből, hanem a padló és a mennyezet között párhuzamosan futó fénycsíkokból állnak össze, a henger alakú virtuális oszlopokból pedig egy az ókori oszlopcsarnokokra és templomokra emlékeztető, azok arányait követő transzcendens tér alakul ki. A galéria sötétbe borult teremsorát csak ez a fényoszlopokból összeálló "erdő" tagolja. Az eredeti térstruktúra felismerhetetlenné válik, a falak homályba burkolódznak, megszűnik az idő. Mintha valahol egészen máshol járnánk, valami szakrális és egyben meditatív, megnyugtató és lehengerlő térben - s ez több annál, hogy csupán Isten dicsőségét hirdesse.

acb Galéria, Bp. VI., Király u. 76., nyitva: június 1-jéig


Neked ajánljuk